Székely Nép, 1921 (39. évfolyam, 1-104. szám)
1921-02-23 / 16. szám
minden 50.000 lélek után egyet. Ezeket a tanácstagokat a Közpponti Vezető igazgatóság mindenontosabb kérdésben összehívja és ez dönti el a magyarságot érdeklő ügyekben a Szövetség álláspontját és tennivalóit s kiadja az irányítást a megyékbeli magyarságnak. A megyékben szintén szereztetik a Szövetség megyei tagozata, megyei központi bizottsággal és választott választmánnyal, mely a megyei helyiérdekű ügyeket intézi. Hogy részleteiben ez a megyei szervezet hogyan lesz kiépítve, arról most még azért korai tárgyalni, mert ez a kolozsvári öszszeülendő nagygyűlés által még ezután lesz meghatározandó és a kormánnyal jóváhagyatandó és csak ennek megtörténte után lesz megyénként végrehajtva. Éppen azért mai gyűlésünk intézkedései a megyei szervezetre nézve csak annyi lesz, hogy a megyei nagybizottságot megalakítsa; gyűlésünk fő célja az, hogy egyfelől a kolozsvári nagygyűlésre, másfelől a Szövetségi tanácsba megbízottainkat megválasszuk és megtegyük azt az elvi kijelentést, hogy Háromszék vármegye magyarsága a Magyar Szövetséghez csatlakozik és annak háromszéki tagozatát megalakítja. Ez az elvi kijelentés annál fontosabb, mert világosan kifejezésre kell juttatnunk azt az álláspontunkat, hogy mi székelyek, beletartozunk a magyarság összességébe ; mi nemcsak, hogy a Székelyföldön kívüli magyarságtól különváló utakon haladni nem szándékozunk, hanem ellenkezőleg nincs hatalom, amely megrendíteni képes volna a székelyeknek a magyarsággal való sziklaszilárd egységét és azonosságát. Ha volt valaha szükség erre az egységre a magyarság minden tagja közt, úgy most van szükség, amikor kisebbséget képezünk és csak a teljes egységgel leszünk, képesek erőt és tekintélyt kifeje teni. Ezt az egységet kívánja biz tosítani a Magyar Szövetség egy-séges szervezete és ennek, mint a magyarság hivatott és jogosult képviseletének szavát, döntését, irányítását az egész magyarságnak követnie kell és bizonyára követni is fogja. A beszédet minduntalan félbeszakította a megszűnni nem akaró tetszésnyilvánítás. A határozati javaslatot Dr. Hintéder Jenő a következőkben terjesztette be : Az elhangzott ismertetésből is megállapíthatólag Kolozsmegye és Kolozsvár magyarsága a Romániához csatolt területek magyarságának minden irányú, politikai, gazdasági, kulturális és szociális kisebbségi jogainak érvényesítése céljából a „Magyar Szövetség” megszervezését szükségesnek mondotta ki. E célból az első kezdeményező lépést megtette, midőn e nagy szövetségnek első tagozatát, Kolozsvár és Kolozsmegye mi-igarságának szövetségét 1921 és január hó 9 én megalakította és az egyetemes szervezet előkészítésére ideiglenes központi bizottságot küldött ki. A kolozsvári értekezlet hirlapilag hivta fel a Romániához csatolt területek magyarságát arra, hogy a tervezett egyetemes Magyar Szövetség létesíthetése, megalakíthatása céljából vármegyénként előkészítő értekezleteket tartson, a cél érdekében szükséges intézkedéseket tegye meg és a Kolozsváron megtartandó alakuló nagygyűlésre, minden 20.(X)C lélek után egy raegbízottat számítva, megbízottait válassza meg. Ezek révén a mai, megyei előkészítő értekezlet feladatai, a szükséges határozatok meghozatala céljából az előkészítő bizottság nevében előterjesztem a következő határozati javaslatot: I. Mondja ki az előkészítő értekezlet, hogy Háromszékvármegye székelysége, mely magát a Románia területén élő egész magyarsággal elválaszthatatlanul azonosnak és egynek tudja és vallja, helyeslés■el veszi tudomásul Kolozsvár és Kolozsmegye magyarságának 1921. évi január hó 9 én tartott gyűlésén hozott azon határozatot, melyben kimondották aMagyar Szövetség* megszervezésének szükségességét. A megszervezendő „Magyar Szövetség"-hez való csatlakozását, háromszékmegyei tagozatként bejelenti. Bejelenti, hogy a kolozsvári ideiglenes központi bizottság által kitűzendő alakuló nagygyűlésen részt kíván venni megbízottjai és képviselői útján s addig is, mig a végleges központi választmányt a kolozsvári alakuló nagygyűlés megválasztja, a „Magyar Szövetség“ háromszék megyei tagozatának kolozsvári képviseletével a kolozsvári ideiglenes központi bizottságot bízza meg. II. Mondja ki az értekezlet, hogy a Kolozsváron megtartandó alakuló nagygyűlésen való képviselőjül megválasztja és kiküldi: Báró Szentkereszty Bélát, dr. Ferenczy Gézát, dr. Török Andort, dr. Hinlóder Jenőt, Csutak Vilmost, Bogdán Artúrt, Kováts Kálmánt rendes tagokul. Dr. Debreczy Bélát, báró Apor Gábort, Fülöp Istvánt póttagokul. A kolozsvári központi állandó választmány tagjaiul: Dr. Ferenczy Gézát, dr. Török Andort, dr. Hinlóder Jenőt. III. Mondja ki az értekezlet, hogy addig is, a mig a .Ma gyar Szövetség szervezeti szabályzata elkészülne, megyei központi bizottságot alkot Sepsiszentgyörgy székhelylyel. E bizottság, mint jogosult képviselő szerve a megyei magyarságnak, képviseli a magyarság jogait és érdekeit és szükséghez képest eljár minden előforduló ügyben mindaddig, míg a megalakulandóMagyar Szövetség“ szervezeti szabályzata további működését meg nem szünteti. Intézkedik a megye területén a magyarság megszervezése érdekében és irányítja a vidéki szervezés munkálatait. A bizottságnak hivatalból tagjai a kolozsvári alakuló nagygyűlésre megválasztott megbizottak és jelen értekezlet által megválasztandó 100 tag. IV. Mondja ki az értekezlet, hogy a központi bizottságtagjaiul megválasztja. (Itt a 100 tag neve fel lett olvasva.) V . Utasítja az előkészítő értekezlet a már megválasztott megyei központi bizottságot hogy a mai értekezletről jegyzőkönyvet készítsen, melyet a mai gyűlés elnökén és jegyzőjén kívül, az elnök által felkért négy hitelesítő szertor alá, a egy ekképpen hitelesített eredeti jegyzőkönyvet, háromszékmegyei magyarság testvéri üdvözletével, a kolozsvári központi bizottságnak küldjön meg. VI. Mondja ki az értekezlet, hogy a megyei központi bizottság elnökéül Báró Szentkereszty Bélát ezennel megválasztja, s feljogosítja a megyei központi bizottságot, hogy saját kebeléből szűkebb bizottságokat alakítson, szükséghez képest ügyvezető tagokat jelölhessen ki, megalkossa a maga ügyrendjét és szervezetét. * A határozati javaslatot már felolvasása közben minduntalan félbeszakította a zúgó helyeslét s még fokozódott ez akkor, mikor dr. Ferenczy Géza a következőkben ajánlotta a javaslatot elfogadásra : Mélyen tisztelt szervező gyűlés ! Magyaroki Testvéreim ! Nem először állok előttetek, de talán soha ily erős érzelmi meghatottsággal. Háromszék vármegye összes magyarságának képviseletét látom egybegyűlve; összejöttünk egy célra törekvéssel, ugyanazon akarattal, egyesült erővel. Ezelőtt csak csoportoknak, részeknek, pártoknak beszélhettem, ma ez ősi nemes vármegye öszszes magyarságának vágyakozó tekintetét látom, szorongó figyelmét érzem, és egyhangú elhatározását szorgalmazom: összegyűltünk mindannyian; kicsinyek, nagyok; erősek, gyengék ; szegények, gazdagok; összegyűltünk vallás- és foglalkozáskülönbség nélkül. Jelen vannak: a gondtól őszült fejek, szenvedéstől ráncosodott homlokok, erőtől duzzadó karok és kérges tenyerek egyaránt. Hej! Nagy vihar kellett tomboljon felettünk; hej ! nagy szenvedés kellett nemesítse érzelmeinket, hogy mindannyian félredobtuk mindazt, mi a múltban egymástól elválasztott; s kitártuk karunkat mindannak, mi bennünk értékes, nemes, örökéletü, s minket a hátsó gondolat nélküli önzetlen egymásszeretetben, az egymásérti áldozatkész cselekvési készségben egyesíteni tudott. Nagy vihar dúlt kicsiny berkeinkben, mely előbb lesújtott minket, és aztán végigtiport rajtunk. Szenvedéseink súlya alatt türökké és némákká váltunk. Némaságunk csendje gondolkozókká, megfontoltan cselekvőkké tett. Sokat átéltünk, sokat láttunk, sokat gondolkoztunk, sokat is tanultunk. Többség voltunk, kisebbséggé váltunk. Nem saját hibánk, sőt nem is mulasztásunk okozta e nagy változást. Az erősek parancsoltak a gyengének, s adott helyzetbe kerültünk. Nem veheti senki rossz néven az őszinteséget, s igy azt sem, hogy kezdetben bántó fájdalommal fogadtuk a változást; de nem veheti rossz néven azt sem, ha adott helyzetünkben is élni, fajunkat, nyelvünket, hitünket, kultúránkat megőrizni, fenntartani, sőt fejleszteni törekszünk. E törekvésünk sikeréért szervezkedünk nyíltan, leyálisan. Szervezkedünk, mert tanultuk, tudjuk, hogy az egyes buzaszálat kisgyermek is eltörheti, de a kévévé összefűzött buzaszálak tömegét óriások ereje se képes eltörni. Kincses Kolozsvárunk magyarsága kiadta felhívását a „Magyar Szövetség” megszervezésére. Mindnyájunk gondolatát, érzelmét fejezte ki e felhívással. Nem kell szövetségünk célját ismertetnem testvéreim előtt; mindnyájan olvastátok a lapokból, érzitek szükségét bensőtekben. Mai gyűlésünknek nem tárgya a cél és cselekvési eszközök, módok kijelölése ; gyűlésünk hivatása csupán a szervezkedés elhatározása, és a kolozsvári szervezethez való feltétlen csatlakozás kimondása. Előttünk fekszik az imént előterjesztett határozati javaslat, mely a feltétlen csatlakozással együtt megválasztásra ajánlja azokat a személyeket is, kiket a központban való képviseletünkre kiküldeni javasol. A csatlakozás kérdésében megvagyok győződve, mindannyian egyetértünk , a személyi kijelölésben lehetnek eltérések, jogosult és kevésbé jogosult kívánságok, vágyak maradhattak kielégítés nélkül, de szíves figyelembe ajánlom, hogy e személyek kiküldése csak azon időre szól, míg a Magyar Szövetség részletes szervezete elkészül, befejezést nyer. Erre tekintettel jelölt az előkészítő bizottság oly egyéneket, kik a szervezési munkálatok terén jártasabbak. Akkor, mikor a szervezés befejezte után a munkaterv kivitele kerül napirendre, akkor újabb választás lesz, mikor is örvendeni fogok, ha a különböző foglalkozási ágak, munkamezők fognak képviseletet nyerni. Erre tekintettel melegen ajánlom a mélyen tisztelt gyűlésnek, hogy ne törekedjünk az előterjesztett határozati javaslaton javítgatni, hanem fogadjuk el azt ezúttal teljes egészében, változatlanul. De egyebet is kérek és ajánlok, azt, hogy ne törekedjünk a javaslathoz sok beszéddel hozzászólni. A javaslat lényege amúgy is a szervezkedés szükséges voltának megállapítása, s az ahoz való feltétlen csatlakozás. E szükséget mindannyian érezzük, csatlakozási akaratunkat megjelenésünk tényével, s az előbb elhangzott viharos tetszésnyilvánításunkkal már ki is fejeztük. E tény szebben beszél a legvirágosabb szónál. A tény méltóságteljesebb a tömeges lelkes csatlakozási kijelentésnél. Történelmi pillanatokat élünk. Háromszék megye magyarsága mindig nagy tudott lenni a történelmi pillanatokban, őseink nagyságát állítom az összegyülekezett utódok elé; nagy őseink reánk vigyázó tekintetét látom e történelmi pillanatban; midőn ajánlom, kérem, hogy az előterjesztett határozati javaslatot fogadjuk el minden további hozzászólás nélkül, egyhangúlag. • A beszéd végeztével a gyűlés egyhangúlag elfogadta a határozati javaslatot , a határozati javaslatban megnevezetteket egyhangúlag megválasztotta. A százas bizottság neveit helyisüki ! 16. szám, 1921. február 23. SZÉKELY NÉP