Székely Nép, 1921 (39. évfolyam, 1-104. szám)

1921-02-23 / 16. szám

m­inden 50.000 lélek után egyet. Ezeket a tanácstagokat a Közpponti Vezető igazgatóság minden­ontosabb kérdésben összehívja és ez dönti el a magyarságot ér­deklő ügyekben a Szövetség ál­láspontját és tennivalóit s kiadja az irányítást a megyékbeli ma­gyarságnak. A megyékben szintén szerez­tetik a Szövetség megyei tagozata, megyei központi bizottsággal és választott választmánnyal, mely a megyei helyiérdekű ügyeket in­tézi. Hogy részleteiben ez a me­gyei szervezet hogyan lesz kiépítve, arról most még azért korai tár­gyalni, mert ez a kolozsvári ösz­­szeülendő nagygyűlés által még ezután lesz meghatározandó és a kormánnyal jóváhagyatandó és­­ csak ennek megtörténte után lesz­­ megyénként végrehajtva. Éppen­­ azért mai gyűlésünk intézkedései a megyei szervezetre nézve csak annyi lesz, hogy a megyei nagy­bizottságot megalakítsa; gyűlé­sünk fő célja az, hogy egyfelől a ko­lozsvári nagygyűlésre, másfelől a Szövetségi tanácsba megbízottain­­kat megválasszuk és megtegyük azt az elvi kijelentést, hogy Há­­romszék vármegye magyarsága a Magyar Szövetséghez csatlakozik és annak háromszéki tagozatát megalakítja.­­ Ez az elvi kijelentés annál fon­tosabb, mert világosan kifejezésre kell juttatnunk azt az álláspontun­kat, hogy mi székelyek, beletar­tozunk a magyarság összességébe ; mi nemcsak, hogy a Székelyföl­dön kívüli magyarságtól külön­váló utakon haladni nem szándé­kozunk, hanem ellenkezőleg nincs hatalom, a­mely megrendíteni képes volna a székelyeknek a magyar­sággal való sziklaszilárd egységét és azonosságát. H­a volt valaha szükség erre az egységre a magyarság minden tagja közt, úgy most van szükség, a­mikor kisebbséget képezünk és­­ csak a teljes egységgel leszünk, képesek erőt és tekintélyt kifeje­ teni. Ezt az egységet kívánja biz­­ tosítani a Magyar Szövetség egy-­­­séges szervezete és ennek, mint a magyarság hivatott és jogosult képviseletének szavát, döntését,­­ irányítását az egész magyarságnak­­ követnie kell és bizonyára követni­­ is fogja. A beszédet minduntalan félbe­szakította a megszűnni nem akaró tetszésnyilvánítás. A határozati javaslatot Dr. H­i­nté­d­e­r Jenő a következők­ben terjesztette be : A­z elhangzott ismertetésből is megállapíthatólag Kolozs­­megye és Kolozsvár magyar­sága a Romániához csatolt területek magyarságának min­den irányú, politikai, gazdasági, kulturális és szociális kisebb­ségi jogainak érvényesítése céljából a „Magyar Szövet­ség” megszervezését szüksé­gesnek mondotta ki. E célból az első kezdeményező lépést megtette, midőn e nagy szövetségnek első tagozatát, Kolozsvár és Kolozsmegye mi-i­garságának szövetségét 1921 és január hó 9 én megalakította és az egyetemes szervezet elő­készítésére ideiglenes központi bizottságot küldött ki. A kolozsvári értekezlet hir­­lapilag hivta fel a Romániához csatolt területek magyarságát arra, hogy a tervezett egyete­m­es Magyar Szövetség létesít­­hetése, megalakíthatása cél­jából vármegyénként előkészítő értekezleteket tartson, a cél érdekében szükséges in­tézkedéseket tegye meg és a Kolozsváron megtartandó ala­kuló nagy­gyűlésre, minden 20.(X)C lélek után egy raegbí­­zottat számítva, megbízottait válassza meg. E­zek révén a mai, megyei előkészítő értekezlet feladatai, a szükséges határozatok meg­­hozatala céljából az elő­készítő bizottság ne­vében előterjesztem a követ­kező határozati javaslatot: I. Mondja ki az előkészítő értekezlet, hogy Háromszék­­vármegye székelysége, mely magát a Románia területén élő egész magyarsággal elválaszt­hatatlanul azonosnak és egy­nek tudja és vallja, helyeslés­­■el veszi tudomásul Kolozsvár és Kolozsmegye magyarságá­nak 1921. évi január hó 9 én tartott gyűlésén hozott azon határozatot, melyben kimon­dották a­­Magyar Szövetség* megszervezésének szükséges­ségét. A megszervezendő „Ma­gyar Szövetség"-hez való csat­lakozását, háromszékmegyei ta­gozatként bejelenti. Bejelenti, hogy a kolozsvári ideiglenes központi bizottság által kitű­zendő alakuló nagy­gyűlésen részt kíván venni megbízottjai és képviselői útján s addig is, mig a végleges központi vá­lasztmányt a kolozsvári alakuló nagy­gyűlés megválasztja, a „Magyar Szövetség“ három­­szék megyei tagozatának ko­lozsvári képviseletével a ko­lozsvári ideiglenes központi bi­zottságot bízza meg. II. Mondja ki az értekezlet, hogy a Kolozsváron megtar­tandó alakuló nagy­gyűlésen való képviselőjül megválasztja és kiküldi: Báró Szentkereszty Bélát, dr. Ferenczy Gézát, dr. Török Andort, dr. Hinlóder Jenőt, Csutak Vilmost, Bogdán Artúrt, Kováts Kálmánt ren­des tagokul. Dr. Debreczy Bélát, báró Apor Gábort, Fülöp Istvánt póttagokul. A kolozs­vári központi állandó választ­mány tagjaiul: Dr. Ferenczy Gézát, dr. Török Andort, dr. Hinlóder Jenőt. III. Mondja ki az értekezlet, hogy addig is, a mig a .Ma­ gyar Szövetség­ szervezeti sza­bályzata elkészülne, megyei központi bizottságot alkot Sepsi­­szentgyörgy székhelylyel. E bizottság, mint jogosult kép­viselő szerve a megyei ma­gyarságnak, képviseli a ma­gyarság jogait és érdekeit és szükséghez képest eljár min­den előforduló ügyben mind­addig, míg a megalakulandó­­Magyar Szövetség“ szervezeti szabályzata további működését meg nem szünteti. Intézkedik a megye területén a magyar­ság megszervezése érdekében és irányítja a vidéki szervezés munkálatait. A bizottságnak hivatalból tagjai a kolozsvári alakuló nagy­gyűlésre megválasztott megbi­­zottak és jelen értekezlet által megválasztandó 100 tag. IV. Mondja ki az értekez­let, hogy a központi bizottság­­tagjaiul megválasztja. (Itt a 100 tag neve fel lett olvasva.) V . Utasítja az előkészítő értekezlet a már megválasztott m­egyei központi bizottságot hogy a mai értekezletről jegyző­könyvet készítsen, melyet a mai gyűlés elnökén és jegyző­jén kívül, az elnök által fel­kért négy hitelesítő sz­ertor alá, a egy ekképpen hitelesí­­tett eredeti jegyzőkönyvet,­­ háromszékmegyei magyarság testvéri üdvözletével, a kolozs­vári központi bizottságnak küld­jön meg. V­I. Mondja ki az értekez­let, hogy a megyei központi bi­zottság elnökéül Báró Szentke­­reszty Bélát ezennel megvá­lasztja, s feljogosítja a megyei központi bizottságot, hogy sa­ját kebeléből szűkebb bizott­ságokat alakítson, szükséghez képest ügyvezető tagokat jelöl­hessen ki, megalkossa a maga ügyrendjét és szervezetét. * A határozati javaslatot már felolvasása közben minduntalan félbeszakította a zúgó helyeslét s még fokozódott ez akkor, mi­kor dr. Ferenczy Géza a következőkben ajánlotta a javas­latot elfogadásra : M­élyen tisztelt szervező gyűlés ! Magyaroki Testvéreim ! N­em először állok előttetek, de talán soha ily erős érzelmi meg­hatottsággal. Háromszék vármegye összes magyarságának képvisele­tét látom egybegyűlve; összejöt­tünk egy célra törekvéssel, ugyan­azon akarattal, egyesült erővel. Ezelőtt csak csoportoknak, ré­szeknek, pártoknak beszélhettem, ma ez ősi nemes vármegye ösz­­szes magyarságának vágyakozó tekintetét látom, szorongó figyel­mét érzem, és egyhangú elhatá­rozását szorgalmazom: összegyűltünk mindannyian; kicsinyek, nagyok; erősek, gyen­gék ; szegények, gazdagok; össze­gyűltünk vallás- és foglalkozás­különbség nélkül. Jelen vannak: a gondtól őszült fejek, szenvedéstől ráncosodott homlokok, erőtől duz­zadó karok és kérges tenyerek egyaránt. H­ej! Nagy vihar kellett tom­boljon felettünk; hej ! nagy szen­vedés kellett nemesítse érzelmein­ket, hogy mindannyian félredob­tuk mindazt, mi a múltban egy­mástól elválasztott; s kitártuk karunkat mindannak, mi bennünk értékes, nemes, örökéletü, s min­ket a hátsó gondolat nélküli ön­zetlen egymásszeretetben, az egy­másérti áldozatkész cselekvési kész­ségben egyesíteni tudott. N­agy vihar dúlt kicsiny ber­keinkben, mely előbb lesújtott minket, és aztán végigtiport raj­tunk. Szenvedéseink súlya alatt türökké és némákká váltunk. Né­maságunk csendje gondolkozókká,­­ megfontoltan cselekvőkké tett. Sokat átéltünk, sokat láttunk, so­kat gondolkoztunk, sokat is ta­nultunk. T­öbbség voltunk, kisebbséggé váltunk. Nem saját hibánk, sőt nem is mulasztásunk okozta e nagy változást. Az erősek paran­csoltak a gyengének, s adott hely­zetbe kerültünk. N­em veheti senki rossz néven az őszinteséget, s igy azt sem, hogy kezdetben bántó fájdalom­mal fogadtuk a változást; de nem veheti rossz néven azt sem, ha adott helyzetünkben is élni, fajun­kat, nyelvünket, hitünket, kultú­ránkat megőrizni, fenntartani, sőt fejleszteni törekszünk. E törekvésünk sikeréért szer­vezkedünk nyíltan, leyálisan. Szer­vezkedünk, mert tanultuk, tudjuk, hogy az egyes buzaszálat kis­gyer­mek is eltörheti, de a kévévé összefűzött buzaszálak tömegét óriások ereje se képes eltörni. K­incses Kolozsvárunk magyar­sága kiadta felhívását a „Magyar Szövetség” megszervezésére. Mind­nyájunk gondolatát, érzelmét fe­jezte ki e felhívással. Nem kell szövetségünk célját ismertetnem testvéreim előtt; mindnyájan ol­vastátok a lapokból, érzitek szük­ségét bensőtekben. M­ai gyűlésünknek nem tárgya a cél és cselekvési eszközök, mó­dok kijelölése ; gyűlésünk hiva­tása csupán a szervezke­dés elhatározása, és a kolozsvári szervezethez való feltétlen csatlako­zás kimondása.­­ Előttünk fekszik az imént elő­terjesztett határozati javaslat, mely a feltétlen csatlakozással együtt megválasztásra ajánlja azokat a személyeket is, kiket a központ­ban való képviseletünkre kikül­deni javasol. A csatlakozás kérdésében meg­vagyok győződve, mindannyian egyetértünk , a személyi kijelölés­ben lehetnek eltérések, jogosult és kevésbé jogosult kívánságok, vá­gyak maradhattak kielégítés nélkül, de szíves figyelembe ajánlom, hogy e személyek kiküldése csak azon időre szól, míg a Magyar Szövetség részletes szervezete el­készül, befejezést nyer. Erre tekin­tettel jelölt az előkészítő bizott­ság oly egyéneket, kik a szerve­zési munkálatok terén jártasabbak. A­kkor, mikor a szervezés be­fejezte után a munkaterv kivitele kerül napirendre, akkor újabb választás lesz, mikor is örven­deni fogok, ha a különböző fog­lalkozási ágak, munkamezők fog­nak képviseletet nyerni. E­rre tekintettel melegen aján­lom a mélyen tisztelt gyűlésnek, hogy ne törekedjünk az előterjesz­tett határozati javaslaton javít­gatni, hanem fogadjuk el azt ez­úttal teljes egészében, változat­lanul. D­e egyebet is kérek és aján­lok, azt, hogy ne törekedjünk a javaslathoz sok beszéddel hozzá­szólni. A javaslat lényege amúgy is a szervezkedés szükséges voltá­nak megállapítása, s az ahoz való feltétlen csatlakozás. E szüksé­get mindannyian érezzük, csatla­kozási akaratunkat megjelenésünk tényével, s az előbb elhangzott vi­haros tetszésnyilvánításunkkal már ki is fejeztük. E tény szebben beszél a leg­virágosabb szónál. A tény méltó­­ságteljesebb a tömeges lelkes csatlakozási kijelentésnél. T­örténelmi pillanatokat élünk. Háromszék megye magyarsága min­dig nagy tudott lenni a történelmi pillanatokban, őseink nagyságát állítom az összegyülekezett utó­dok elé; nagy őseink reánk vi­gyázó tekintetét látom e törté­nelmi pillanatban; midőn aján­lom, kérem, hogy az előterjesztett határozati javaslatot fogadjuk el minden további hozzászólás nél­kül, egyhangúlag. • A beszéd végeztével a gyűlés egyhangúlag elfogadta a határo­zati javaslatot , a határozati ja­vaslatban megnevezetteket egy­hangúlag megválasztotta. A szá­zas bizottság neveit helyisüki­ ! 16. szám, 1921. február 23. SZÉKELY NÉP

Next