Székely Nép, 1921 (39. évfolyam, 1-104. szám)

1921-01-26 / 8. szám

A felekezeti magyar iskolák A magyar társadalom ritka egyértelműséggel, ösztönszerű éles látással tömörült az egyházak, a felekezeti iskolák körül. A tanítóság tekintélyes száma, legjava, kik a magyar kultúrá­ból nemcsak élni, de azért ál­dozni s ha kell nélkülözni is tud­nak — ugyancsak hozzákötötték sorsukat a magyarságéhoz. Eszük komoly megfontolásával, szivük nemes, megható föllángolásával vállalták a közösséget. A­­ tűrés-tagadás egyelőre alig is adhatott egyebet a szíves fogadtatásnál. Nem volt rá fölké­szülve. Az események rohama váratlanul érte. De azért fejét nem veszítette el. H­elyiséget nyitott, fészket adott. Olyat, a­milyet adhatott. Berendezést máról holnapra nem állíthatott, de a Szeretet örök teremtő Lelke itt is segített a bajon. F­izetést az egyházak, mint vihar edzett bástyák körül tömö­rült összes szivek, tehetős egy­háztagok s maga a pénztár hor­dozza és viseli. A józan nép széles rétege ugyancsak érdeklődik a feleke­zeti magyar iskolák iránt. É­s ez természetes, érthető. Az iskoláztatás a szülők, családok elsőrendű érdeke. Legszentebb művelődési és nemzeti ügy, mely áldozatot igényel és áldozatra a legteljesebb mértékben érdemes is. 8 a legkönnyebben, legkeve­sebb tehervállalással, épen az egyházak tudják azt megoldani. M­inden gyülekezetnek már van 1—1 kántortanitója. Van kán­tori és lelkészi lakása, mely némi átalakítással és bérlet áthelyezés­sel magába fogadhatja az isko­lát ; van harangozója, ki a taka­rítást teljesítheti. K­ézdi előljárt a terményadó­­zás általános bevezetésével is, d e kérdésben is onnan száll a jó­tékony, langyos, biztató tavaszi fugalom, az iskolák anyagi fen­­tartását biztosító, adózást köz­pontosító felekezetközi mozga­lom. R­endszeresen megindított szü­lői értekezletek a melengető ágyai a kérdés fölkarolásának s ezeket általánosan beállítani ha­sonlóan elmulaszthatlan köteles­ség. A magyarság megtalálta ma­gát. Őseitől örökölt egyházi au­tonómiáját értékeli, megbecsüli, agya, szive, keze szent áldozatá­val azt meg is telíti, jogait el nem dobja, áruba nem bocsátja. A jelek után ítélve, kiálthat­juk­­ fel a szivekig fennebb a fejekkel ! Bizzunk Istenben és végre önmagunkban ! M­i. ­ Kormányválság ? Buda­pest, január 23. A kisgazdapárt régi intézősége elhatározta, hogy a keresztény nemzeti egyesülés pártjának taktikájával szemben állást foglal. A kisgazda­pártiak lehetetlennek tartják azt, hogy addig, amíg egységes kormányzópárt van, fontos politikai kérdésekben máshol határozhassanak, mint ebben a pártban. A kisgazdapárt harcosabb egyéniségei szakítást köve­telnek a keresztény egyesülés pártjával. A kormányzópárt február 3 ára kitű­zött értekezletén valószínűleg össze­ütközésre kerül a sor és megtörténik a kormányzópártban egyesült régi pártok végleges szétválása. A szét­válást különösen Meskó Zoltán, Dömötör és a szabad királyválasztás elvi alapján álló parlamenti csoport sürgetik. Monarchista törekvések Németországban U­tóbbi időben mind korább egymásutánban érkeztek távira­tok, melyek beszámoltak a hol­land területen száműzött német ex-császár, helyesebb az ex-csá­­szár környezetének erőfeszítései­ről, hogy a német trónt vissza­szerezzék II. Vilmos számára. A német nép, mely harmadfél év­vel ezelőtt a forradalom seprűjé­vel kergette el Vilmost, úgy érzi ma, hogy Németország újjáépü­­lése a jövőben is a dinasztia sorsával van egybekötve. A német monarchista mozgalmak legna­gyobb meglepetése az, hogy a több­ségi szociálisok nyíltan odaál­­lottak a császárpárti akció szol­gálatába. Berlin, jan. 21. Január 18-án az egységes német császárság ötvenéves évfor­dulójának napján nagy ün­nepségek keretében az ösz­­szes pártok részvételével nagy tüntetéseket rendez­tek. Három munkáspárt tá­vol maradt a tüntetésektől, a többségi szocialisták azon­ban résztvettek. A demokra­ták több helyen nagy gyű­léseket rendeztek, a­melye­ken a császárság proklamá­­lását tárgyalták. A német nacionalisták száz­számra küldek táviratokat II. Vilmosnak, a­melyekben sajnálkozásukat fejezik ki a fölött, hogy a császár nem lehet Berlinben. A jobboldali szélsőséges nacionalisták „Bund der Auf­rechen“, a­kik az egész ünnepséget rendezték, lep­lezetlenül nyilvánították vé­leményüket. „óhajtjuk Né­metország császárjának a visszatérését“, „Isten előtt a császárért és a hazáért*. Nagy titokban tartják kü­lönben azoknak a neveit, a­kik egy aktív monarchista szervezet megteremtésén fá­radoznak, mintegy ellen­súlyozására a republikánu­sok szervezkedésének, kik viszont a „Republikánusok Ligáját“ akarják megszer­vezni. P­á­r­i­s, január 21. A „L Journal“ írja: Megkezdődő­ a porosz választási küzde­lem. A február 20-án tör­ténő választásokon nemcsak az új Landtag, hanem a né­met köztársaság ügye fog eldőlni. A jobboldali pártok „Él­jenek a Hohenzollernek“ ki­állással indultak a harcba Potsdamban a német nép­párt kongresszusán a szóno­kok dicshimnuszokat zenget­tek a régi uralkodó­házról A kongresszust, mely bekö­szöntője egy nagy küzdelem­nek Poroszország hegemó­niájának visszaszerzéséért a német fejedelemségek kö­zött, a Császár-himnusz fe­jezte be. S a­míg a néppár­tiak Postdamban az újraéb­­redő királyságot ünnepük Berlinben a nemzeti konzer­­vatívok gyűléseken II. Vil­mos érdemeit dicsőítették Nestorp gróf, von Hergi­­olt másodkancellár és La­­­arrenz képviselő nyíltan hirdették, hogy a cél, mely­ért küzdenek, egy hatalmas Oroszország a Hohenzoller­­nek uralma alatt. P­áris, január 21. A német birodalom alapításának ötvenedik évfordulója a legnagyobb csend­­ben telt el, a munkát sehol sem zakították félbe. B­erlin, január 21. Berlin­ben megalakult a porosz royalista Art, mely kizárólag a monar­chista propagandával fog foglal­kozni. B­erlin, január 21. Német­országban mindinkább tért hódit Bülow jelöltsége a köztársasági elnökségre. Hegedű­s a pénzügyi vál­­s­ág okairól. Budapest, jan. 24. Hegedűs Lóránt pénzügymi­niszter a régi képviselőházban előadást tartott a háború követ­keztében előállott pénzügyi prob­lémákról. Hegedűs szerint a vi­lág gazdasági helyzetét a valuták hullámzása jellemzi. Amerika pénzének különválása előre je­lezte azt, hogy politikájával is­­ külön­válik az európai államoké­itól. Amerikának pl. azáltal, hogy­­ minden pénzügyi és gazdasági­­ erőt felgyűjtött, sikerült tönkre­tenni nemcsak ellenségeit, ha­nem barátait is. Én a magam­­ részéről Anglia politikáját val­lom. A magunk erejéből kell fel­­­­támadnunk. Annyi bizonyos, hogy­­ egy hónap alatt negyvenszázalék­­­­kal sikerült feljavítani a magyar korona értékét az osztrák korona­­ árfolyamával szemben. A pénz­­­­ügyi rengésekből azt a követ­­­keztetést kell levonnunk, hogy , Európa térképe még nincs befe­jezve, mert ha nem így lenne, a pénz mozgása már megállott volna. A­míg Oroszországban a belső tűz ki nem ég, addig a világon általános nyugalom nem lesz. S ha Oroszország meg nem nyugszik, Magyarország térképét is meg kell változtatni. Mi már elértük a szenvedések maximu­mát, várnunk és dolgoznunk kell. V 8. szám. Sepsiszentgyörgy._________XXXIX. évfolyam. Szerda, 1921. január 26. Előfizetéseket és hirde­téseket a kiadóhivatal vesz fel. Kiadóhivatal: Sepsiszentgyörgy On Csiki­ utca 8. szám. Előfizetési árak: Egész évre... 80 Lei Félévre........... 40 Lei Negyed évre 20 Lei Egy hóra ... 8 Lei Egyes szám 1 Leu. Szerkesztőség : Csiki­ utca 8. szám. xxx>oooo<xx50c>ooooo<x>ooaaooc««««x>ooooaooootK^«KK^K Megjelenik hetenkint kétszer: SZERDÁN és SZOMBATON. Megérkezett Bukarestbe a magyar diplomáciai ügyvivő. Kolozsvár, jan. 24. A­z első budapesti gyorsvonat csütörtökön délután haladt át az új határon. A vonat tudvalevőleg Bécsből indul és csatlakozása van a Bécs—ostendei gyorsvonathoz. Ebben az összetett menetrendjé­ben a régi, békebeli keleti ex­presszt helyettesíti , de Romá­niában van a mostani végállo­mása. A vonat szerdán este tizen­egy óra után indult el Bécsből és három nagy személyszállító ko­csija van. A három kocsi egyikét Ausztria, a másikat Magyarország és a harmadikat Románia adja. Ezenkívül étkező-, háló- és pod­­gyászkocsi van csatolva a vonat­hoz, a­melynek mozdonyát és vasúti személyzetét az egyes ál-

Next