Székely Nép, 1921 (39. évfolyam, 1-104. szám)

1921-02-23 / 16. szám

16. szám. Sepsiszentgyörgy. XXXIX. évfolyam. Szerda, 1921. február 23. Előfizetési árak i Egén évre... SO Lei Eésérri... ... 40 Lei Kegyed évre HO Lei Egy hóra ... 8 Lei Egyet mám 1 Leu. Szerkesztőiég : Csik­i­ utca 8. szám.SZÉKELY NÉP Előfizetéseket is fürde­téseket a kiadóhivatal vesz fel. Kiadóhivatal: Sepsiszentgyörgyőn­­ Csiki­ utca 8. szám. ■ ‚OO<X>OO<XXXXXXX3OO0<XX)OOOOOCX^ÜtX^33OO£KKK»»OOOOOO< Megjelenik hetenkint kétszer: SZERDÁN és SZOMBATON. ­ A Magyar Szövetség alakuló gyűlése Nagy napja volt ma Három­szék megyének. Évek óta először történt, hogy a vár­megye lakossága, minden rétegének kép­viselői gyű­lésre gyűlhettek össze. Ha jelzőt akarunk találni a mai gyűlésre, talán legmeg­felelőbb, ha azt mondjuk, hogy felemelő volt. Fel­emelő érzés volt együtt látni Háromszék megye ma­gyarságának összes hivatott képviselőit, kik mindannyian eljöttek, hogy együttérzé­sükről tanúbizonyságot te­gyenek. Történelmi jelentő­ségű volt az, hogy — a­mi sajnos a múltban nagyon rit­kán fordult elő — a megye égési lakossága egy volt, pártok nélkül. A gyűlésen képviselve volt Háromszék vármegye valamennyi községe, még­pedig a községek által vá­lasztott megbízottak útján olyan módon, hogy minden 1000 lakos után egy meg­bízottat választottak. Ezek a megbízottak majdnem ki­vétel nélkül kisbirtokosok voltak. Képviseltette magát ezen­felül a vármegyében levő minden egyesület is, szám­­szerint mintegy 40, így gazda, iparűz, kereskedő, kultur, stb. egyesületek. Láttunk a megjelentek közt igen sok mezőgazdasági és gyári munkást is. Általában igen nagy súlyt fektettek arra, hogy a képviseleti elv szi­gorúan végre legyen hajtva. Tényként szögezzük le, hogy a háromszéki zsidóság nem kívánja magát külön nemzetiségnek tekinteni, ha­nem a magyarsággal egy­nek tudja magát. Ezt bizo­nyítja a gyűlésen megjelent tekintélyes számú zsidóság részvétele, sőt a kézdivásár­­helyi zsidók, kik a megbízó­levelet valamennyien alá­­írták, ennek világosan tes­tületileg is kifejezést adtak. Az összes megjelentek száma 400 körül volt, kik a termet zsúfolásig megtöltöt­ték. A megjelentek az ajtók­nál igazolták képviseleti jo­gukat a az összes résztve­vők nevei feljegyeztették. A gyűlés résztvevői ez­úton köszönik meg a városi tanácsnak azt a jóleső figyel-­­­mességet, hogy a városi dísztó­termet besütve díjtalanul át-)­­engedte a gyűlés céljára. Nagyjelentőségű volt a mai gyűlés azért is, mert igazolta a kolozsvári­ gyű­lést minden tekintetben s igy, hogy a Magyar Szövet­ség nem egyesek privát­­vállalkozása volt s szabály­szerű felhatalmazást kapott a kolozsvári központi bizott­ság a háromszéki székely­,­ség részéről is a magyarság képviseletére, de főképen, hogy a háromszéki székely­­ség minden, a Romániához csatolt magyarság és székely­­ség egységét megbontani akaró törekvést a leghatá­rozottabban elítél. Ez a né­zete minden bizonnyal a többi székely vármegyék igazi köz­véleményének is. Hatalmas válasz ez a „Székely Udvar­hely” című lap korlátolt felelősségérzetű társaságá­nak. * A gyűlést báró Szentkereszty Béla, ma a talpig becsületes, fedd­hetetlen jellemű és igazi köz­szeretetben álló székely főúr nyi­totta meg, kit a gyűlés elnökéül, dr. Keresztes Károlyt pedig jegyzőjéül választott meg. Báró Szentkereszty Béla a következő beszéddel nyi­totta meg a gyűlést: A trianoni békekötés ratifiká­lásával elszakítva anyaországunk­tól, Romániához lettünk csatolva és most azért gyűltünk össze, hogy a békekötésben a kisebb­ségeknek biztosított jogok érvé­nyesítésére szervezkedjünk és megválasszuk azokat, kik a Ma­gyar Szövetség központjában minket képviseljenek. De hogy eredményt érjünk el, szükséges, hogy az a 2 millió magyar félre téve minden párt-, felekezeti, vagy személyes ellentétet, egye­süljön a magyarság kulturális, közgazdasági és szociális érde­keinek védelmére. Szükséges, hogy azok iránt, kiket ma meg­választunk a Magyar Szövetség­ben való képviseletünkre, teljes bizalommal viseltessünk. És szük­séges, hogy itt maradjunk, dol­gozzunk, hogy kultúránkat, mező­gazdaságunkat, iparunkat, keres­kedelmünket fentartsuk és fejlesz­­szük. M­ert az a föld, a­mely lá­bunk alatt van, ez a miénk, de ha kihagyjuk -es úszni magunk alól, elveszett örökre. Mindenki gon­dolja meg, hogy, ,a nagy vilá­gon­­ kívül nincsen számodra hely, áldjon vagy verjen sors keze, itt élned halnod kell!* * A szűnni nem akaró éljenzés után dr. Török Andor emelke­dett szólásra és a következő be­szédben ismertette a Magyar Szövetséget:­­ A Romániához csatolt magyar­ság egységes megszervezése rég­óta érzett szükségesség. Másfél esztendeje már, hogy e felől az eszmecsere folyik, de a magyar­ság vezető embereinek túlnyomó többsége abban a meggyőződés­ben volt, hogy ennek nem lehet­­ ideje és célja addig, a­míg a béke- s szerződések nemzetközi jogi ha­tállyal nem tisztázzák az itten magyarság helyzetét, mert ellen­kező esetben egy ilyen berendez­kedő állásfoglalás a magyarságom úgy Magyarországgal, mint Romá­niával szemben ferde és visszás helyzetbe hozná. A fajunkat jel­lemző egyeneslelkűség és férfias becsületérzés nem engedte meg, hogy kétszínű játékot folytassunk. M­ost, a trianoni békének úgy a magyar, mint a román parla­mentben történt ratifikálásával az átcsatolt magyarság új helyzet elébe van állítva. Két millió magyar lett átcsatolva Romániához és ezek a békeszerződés értelmében teljes jogú román állampolgárokká let­tek. Mi ennek a megváltozott állampolgárságnak törvényes kö­telezettségeit legálisan elismerjük, de egyúttal követeljük a velejáró jogokat is. E jogokat számunkra Románia alkotmányán, az 1866-iki alaptörvényen felül az 1918. dec.­­ i gyulafehérvári román nemzet­gyűlés határozatai és a békeszerző­dés kiegészítő részét képező 1919. dec. 9-i párisi külön egyezmény biztosítják. A gyulafehérvári határo­zatok 1. pontja kiköti a teljes nem­zeti szabadságot mindenik itt lakó nép számára és hogy mindenik nép a saját nyelvén vezethesse magát saját kebeléből választott egyének által. Az 1919-i párisi egyezmény pedig a Romániába kebelezett nem román nemzeti ki­sebbségek jogait biztosítja. Bár ezekből a nekünk biztosított ön­­kormányzati és önrendelkezési jo­gokból a lefolyt 2 év alatt úgy­szólván semmit sem kaptunk meg, mégis bíznunk kell a jog, törvény és igazság diadalában, a­melynek kiküzdésére azonban a magyar kisebbség egyesített munkája, tö­rekvése is szükséges. Szükséges a magyarságnak oly elhelyezkedése az új román állam keretei között,­­ a­mely biztosítja a magyarság­­ zavartalan tovább­fejlődésének le­­­­hetőségét faji, nyelvi, gazdasági és­­ művelődési téren. Ilyen lehetőséget­­ ad nekünk a békeszerződés, mely­­ nemzetközileg biztosítja a magyar nemzeti kisebbség létjogát és az­­ új állammal szemben való közjogi­­ állását. Hogy ezzel a joggal gya­­­­korlatilag is élhessünk, ahol szük­­s­­éges a magyarság egész egyete­mességét magában foglaló szerve­zetnek megalakítása. Ez a létesí­­t­tendő szervezet a Magyar Szövet­­­ség, a­melynek Háromszék megyei­­ tagozatát most akarjuk megala­kítani. A Magyar Szövetség egy oly szervezet akar lenni, a­mely ma­gában foglalja az egész magyar­­ ságot, szegényt és gazdagot, ki- 1 csínyt és nagyot, a városok és faluk népét kivétel nélkül min­denkit, a­ki magyarnak vallja­­ magát nyelvében, szellemében és­­ műveltségében. Nem politikai pár­­­tot, mondjuk egy „Magyar párt”-ot­­ akarunk alapítani, hanem minden párton és osztályellentéten felül­emelkedő szervezetet, a­melyben­­ különböző pártállású és meggyő- I ződésű egyének egyesülhetnek , egyetlen politikai gondolatban: a­­ romániai magyar kisebbség jogi,­­ gazdasági, kulturális és szociális ■ érdekeinek együttes megvédelme- s zésében. Ez a Szövetség, illetőleg ennek választott vezetősége kell hogy képviselje a magyarságot úgy a román állam kebelében, a román politikai és gazdasági fak- t torokkal, kormánnyal, hatósággal szemben, valamint nemzetközi vo­­­natkozásban, mint a békeszerző-­­ désileg elismert kisebbség kép­viselete.­­ A magyarság ilyen szervezete­­a következőképpen lesz megalko­tandó : M­inden vármegye magyarsága választ minden 20.000 lélek után egy megbizottat; ezek a megbí­zottak egy később összehívandó kolozsvári nagygyűlésre összejön­nek és ott az egész romániai ma­gyarság képviseletében megalakít­ják a „Magyar Szövetséget és megalkotják a szervezeti szabá­lyokat, melyek a kormánnyal jóváhagyattatnak,ugyanakkor meg­választják a Szövetség vezető köz­­ponti bizottságát. Ezen állandó központi bizottság, vagy igazgató­ság mellé minden megye magyar­­­­sága állandó megbízottakat választ a Szövetségi Tanácsba és pedig

Next