Székely Nép, 1943. április-június (61. évfolyam, 73-144. szám)

1943-04-01 / 73. szám

, 1343 APmUS T S^wrP» 'Székelyföldi sorskérdések ›if«r©m« szék­gazdaság! parlam­en­tje előtt !­ ­Alkuidé választm­ány fartm szemmel giazdossági dlszervezé­­ sü­nk szükségleteit évtizedek «lett gazdasági téren olyan veszteségek érték a Székelyföldet, «me­lyek fsdéznek hébcurus v­áráldozatainkkal — mondtatta Szent­iványi sínből dr. Félmillió pengővel nagy székely történelmi film készül Sepsiszentgyörgy, m­árc. 31. Szent­iványi Gábor dr. felsőházi tag, az Erdélyi Gazdasági tanács tagja és a Háromszéki Takarékpénztár elnö­ke szerdán délelőttre közgazdasági értekezletet hívott össze a Három­­széki Takarékpénztár tanácstermé­be. Az értekezleten megjelent vitéz Barabás Andor dr. alispán és Zaláni Szabó Miklós, a Kaláka Munkaszö­vetkezet elnöke is. Az értekezlet célja, hogy megbeszéljék a várme­gye, illetve a­ Székelyföld mezőgaz­dasági, ipari, kereskedelmi és hitel­­ügyi kérdéseit s így egységes elgon­dolások alapján történjenek előter­jesztések az illetékes tényezőkhöz. Szent Iványi Gábor dr. beszéde Az értekezletet Szent Ivány­i Gá­bor dr. nyitotta meg. Megemlítette, hogy 1940 végén, nem sokkal a visz­­szatérés után a mostani értekezlet­hez hasonló elgondolással, de a mai­nál szűkebb körű megbeszélést tar­tottak. Az akkor megtárgyalt gondo­latokat és terveket Kovásznái Gá­bor dr. segítségével Szent Iványi dr. emlékiratba foglalta és átadta a vármegye akkori közigazgatási pa­rancsnokának. Az emlékirat minisz­tertanács elé került. A javaslatok egy része m­eg is valósu­lt. Még abban az évben megalakult az Erdélyrészi Gazdasági Tanács, de miután olyan törekvések voltak, hogy a négy székely vármegye ré­szére különleges adottságaira való tekintettel külön székelyföldi gazda­sági tanács alakuljon, az erdélyrészi tanácsban egy ideig a Székelyföld nem kapott képviseletet. Ebből vég­eredményben a Székelyföldre bizo­nyos hátrány származott. 1941 ben a Székelyföld is képviseletet kapott az Erdélyrészi Gazdasági Tanács­ban, miután végleg elvetették a Székelyföldi Gazdasági Tanács ter­vét. Szent. Iványi Gábor dr. ezután megemlítette, hogy a hazatérés örömnapjait személyi torzsalkodások és hát mögötti harcok keserítették el. Sok­ megjegyzés, sok elkeseredett hang, sok bírálat hangzott el a Szé­kelyföld gazdasági kérdéseivel kap­csolatban. Ennek az összeférhetet­lenségnek a rovására kell írnunk mindazt, amit kellő tárgyilagosság és összetartás mellet elérhettünk vol­na, de amit mégsem értünk el, így már a megindulással elvesztettük azt a kedvező alkalomat, amit a vissza­csatolás első hónapjaiban nagyon ki lehetett volna használni, mint ahogy azt, más vármegyék ki is használták. Amikor mi is képviselethez jutot­tunk, akkor már kitört a háború és a legtöbb kérdés i­, már a háború szemszögéből kellett tekinteni. Mind­ezek az akadályok az első értekez­leten felvetett gondolatok megvaló­sítását nagyban hátráltatták. Az elnök ezután az Erdélyrészi Gazdasági Tanács munkáját­­ismertet­te.. A tanácsnak az volt a célja, hogy az idege­n megszállás alatt Erdélly visszafejlesztett, gazdasági életének felvirágoztatását olyan vé­leményező szerv előzetes Meghall­­gatása után kezdjék meg, amelynek tagjai itt élték át, a nehéz időket és megfelelő tárgyi ismerettel rendel­keznek. A tanács tehát nem végle­gesen döntő szerv, hanem vélemé­nyező testület, a szakminisztériumok segítségére. Nagy elismeréssel beszélt Bék­ly Kálmán grófról, az Erdélyrészi Gaz­dasági Tanács elnökéről, akiben Er­dély egyik legtárgyilagosabb, leglel­kesebb vezető emberét tiszteljük , aki kezdettől fogva minden politikai és személyi befolyás felett áll. A tanácsban a minisztériumot vitéz Gyulai Tibor dr. felsőházi tag, Ba­logh Vilmos dr. a földművelésügyi kormányzat erdélyi kirendeltségének vezetője és Passiót Ödön dr. mi­niszteri tanácsos képviseli, akik mindannyian Erdély szülöttei és nagy hozzáértéssel és szeretettel végzik munkájukat. A tanácsnak széles munkakört kell betöltenie és, havonta három­­négynapos ülésekre lenne szükség ahhoz, hogy a hatalmas anyagot tel­jes részletességgel le tudja tárgyal­ni. A tanács kétéves munkája alatt nagy hézagot pótolt és olyan segít­séget nyújtott az állami közigazga­tásnak, hogy továbbfejlesztése szük­ségessé vált. Hol Budapesten, hol Kolozsváron folynak az ízlések és a tanács tagjai teljes felelősséggel féltik be hivatásukat. Be kell azon­ban mindenkinek látnia, hogy rím minden erőnk megfeszítésével első­sorban a háború érdekeit kell szol­­­gálni,­dóan napirenden tartja a gazdasági kérdéseket. Megemlíti, hogy Három­széken például kitűnő gipsz és cie­ment lelőhelyeket találtak és álta­lában ezeknek a kérdéseknek a fele színentartása és azoknak gyakorlati kihasználása elsőrendű nemzetérdek.­A kiküldendő állandó bizottsággal kapcsolatban több felszólalás tör­tént. Zaláni Szabó Miklós felaján­lotta, hogy a Kaláka Munkaszövet­­kezet megalakítandó helyi fiókja készséggel bekapcsolódik ebbe a munkába. Az értekezlet a következő állan­dó választmányt jelölte ki a­ gazda­sági kérdések előzet­es tanulmányo­zására : Szent Iványi Gábor dr.. Kozma Andor, Erdős Gábor, Cseh István, Jancsó Gyula, Gazda György dr.. Péterffy Albert, Páli Ferenc, vitéz Sólyom Miklós dr.. Csavar Eí­ván, Tóth Tibor, Csutak Ferenc, Földi István, Kovásznár Gábor dr.. Bálint Vince, Zaláni Szabó Miklós,, Kanadé Sándor, Botbár E. Yihho. A választmány tagjai a gazdasági életi minden megnyilvánulásával, ne­hézségével kapcsolatban örömmel fogadnak minden észrevételt s azok­ra az időnként összeülő közgazdasá­gi értekezleten keresztül, valamint az illetékes hatóságok útján igyek­szik megoldást keresni. Az idegen tőke A mai értekezlettel kapcsolatban megemlítette. Szent Iványi dr., hogy közgazdasági életünk átállításánál a múllt lényeiből kell kiindulnunk. A Székelyföld nem tudott saját lábán járni, az idegen tőkének voltunk szállítói. Sok teki­vicsben feledünk uralkodott a zsidó közvetítő keres­kedelem. Nem mindig mi voltunk a hibásak. Volt vállalokzási kedve a székely népnek, hozzáértése is volt, de nem bírta a versenyt a tőkével. Mezőgazdasági termelvényeinket máshová vittük. Nem tudott megél­ni, de még csak megindulni sem egy magyar terménykereskedő. Talán a malomipar az egyetlen, amely leve­gőhöz jutott. Ha egy magyar pénz­intézet kezdett különleges helyi ter­mények kereskedelmének bevezeté­séhez, az ugyan nem sokáig örvend­hetett az új üzletágnak. Évtizedek alatt szinte kiszámíthatatlan veszte­ szolgálatában*. *­ ség érte a Székelyföldet. Minden bi­zonnyal felér azzal a véráldozattal, amelyet fegyverrel kezünkben el­szenvedtünk. Tudjuk jól, hogy fiatal és rátermett kereskedő és iparos­­nemzedékünk a szomszédos ipari központokban talált munkaalkalmat. Kihasználták tudását, erejét és meg­akadályozták abban, hogy önálló életet kezdhessen. A legegyszerűbb gazdasági cikk, a mindennapos ház­tartási anyag mind idegen ipari és kereskedelmi központból származott hozzánk. Termelőink elszállították a nyersanyagot és a kapott ellenérté­­keket ipari cikkek árában ott is hányták. Ezt a valóságot ismerte minden­ki és ennek tudatában, amíg nem késő, meg kell tennünk mindent, hogy új alapokra fektessük jövőn­ket­. ­ Ne egyenként kopogtassunk Az elnök ezután ismertette, hogy­­ az értekezlet célja gazdasági kér­déseink közös megbeszélése, hogy legfontosabb, életbevágó kérdéseink megoldásáért ne egyenként kopogtas­sunk ott, hol erről döntenek. Meggyő­ződése, hogy a kellően előkészített, a szükséges indokokkal alátámasz­tott és gyakorlati keresztülvitelre megérett terveket kellő anyagi és erkölcsi támogatásban részesítik, ha valóban közérdeket szolgálnak azok. Szent Iványi Gábor dr. ezután az alaptalan bírá­lgatások és panaszko­­dások ellen szólt A mai felkorbá­csolt, izgatott kedélyű világégésben csak annak vann joga bírálni, aki maga is megtett mindent azoknak a nehézségeknek megszüntetésére, me­lyek a közösség érdekeit sértik. Vé­gül kérte a vármegye gazdasági ve­zetőinek támogatásit, hogy annál eredményesebben szolgálhassa a vedé­kenység érdekeit az illetékes ténye­zők előtt. Az értekezlet Zsindely Ferenc dr. és Bornemisza Géza minisztereknek, valamint Bék­si Kálmán grófnak, vi­téz Gyulai Tibor dr.-nak, Balogh Vilmos drnak és Pázsini Ödön dr.­­nak, a gazdasági tanács szellemi vezetőinek üdvözlő táviratot kül­dött. A nagyhatású megnyitó beszéd után Bálint Vince, a Háromszék­i Takarékpénztár vezérigazgatója, az értekezlet célját, majd a pénzitéte­­lek hitelkereteit ismertette. Felkészültség,a tájékozottság Vitéz Barabás Andor dr. örömmel üdvözölte a megmozdulást annál is inkább, mert megfelelő felkészült­ség és tájékozottság nélkül a­ lehe­tőségeket nem tudjuk kihasználni. Javasolja, hogy az értekezlet állan­dó szervet alakítson, amely állan­ A Székelyföld legsürgősebb tennivalói A sajátos székelyföldi­­kérdések tárgyalása során Páli Ferenc a szé­­­kelység itthoni foglalkoztatásának szükségességét hangoztatta. Megfe­­lelő anyagvizsgálat, után tégla- és cserépgyár felállítását látja elkerül­hetetlennek. Mindent el kell követ­ni, hogy a rétyi len- és kenderfel­dolgozó üzem mielőbb megkezdje működését. Háromszék különösen al­kalmas­­lentermelésre, mert addig, amíg az ország más lentermő vidé­kén 90—95 centiméteres len terem­, Háromszéken 110 centiméteres len termesztésére is van példa. Szüksé­ges továbbá általános ipari sokla fel­állítása is a közeli villamosítás és nagyszabású iparosítás megvalósítá­sa céljából. Különben idegenből kell munkásokat hozni. Példának hozza fel, hogy az egyik üzem 14 munka sóból egy sem székely. Felhívta a figyelmet a ma ipari hitel fontos­­ságára. Rámutatott arra, hogy Há­romszéken 247 malom működik és ez­ek jórészt 2-3 hónapot dolgoz­nak évente. Ha a megye ellátására biztosított búzát itt őrölnék meg, nemcsak a malmok tudnának leg­alább féléven át dolgozni, hanem a korpa is itt maradna s ez elősegíte­né a takarmányozást. Vitéz Barabás Andor dr. a ráírt len­­ás kenderfeldolgozóval kapcs­ol­latban közölte, hogy a gépek egy része már megérkezett, a másik ré­sze azonban még Budapesten van. Péterffy Albert gép- és gyorsíró­­tanfolyam szervezését, hites könyv­szakértők közös alkalmazását, a­z egyéni vállalatok tartalékolási lehe­tőségének biztosítását, a hitelellátá­si lehetőségekkel kapcsolatos tájé­koztatás megszervezését és az ipari vállalatoknak tüzelőanyaggal való ellátását tartja szükségesnek. Az értekezleten foglalkoztak a köpeci, kálnoki és ilyefalvi szén fel­­használásának lehetőségével. Pali Ferenc közlése szerint, fával vegye­sen mindhárom szén házi fűtésre kel­lőképpen használható.. A tégla- és cserépgyárral kapcso­latban Szánt Iványi Gábor dr. kö­r

Next