Székelység, 1903. április-június (6. évfolyam, 74-147. szám)

1903-04-01 / 74. szám

2-ik oldal, robban ellenünk. Legyen vége a ko­médiának. Önérzetes ember nem tűr­heti, hogy minduntalan felfricskázzák.­­ S a magyar nemzetben — ha mester-­­­ségesen igyekeztek is kipusztítani — még mindig van elegendő önérzet. Aki nem tud elégtételt szerezni a megsér­tett nemzetnek, az pusztuljon a hata­lom éléről. Aki pedig nem akar, azt majd megtanítjuk.­­ Hogy is volt? A múlt vasárnap Maros-Vásárhelyt tartott, a katonai javaslatok ellen tiltakozó nép­­gyűlésen mondott beszédem kapcsán egy lapnak a függetlenségi pártot és a nemzet nagy érdekeit védő akc­ióját hamis szín­ben feltüntető, czélzatos, a fővárosi ifjúság nemes felbuzdulását és agitatióját gonosz megítélésben részeltető czikkéből egy pár mondatot felolvastam. Én egyetlen lapot sem neveztem meg, hanem csak általában megjegyzéssel kísér­tem a haza érdekeivel ellentétes álláspon­tot elfoglaló lapoknak ezen magatartását. A nép filléreiből kormány pénzen kitar­tott s a ragályos betegségeket terjesztő rongyos és piszkos czigány purdék koldu­lási anyagául szolgáló, magát Székely La­­pok­nak nevező, de valójában osztrák ér­dekeket szolgáló filléres nyomtatvány, mint a rosszaságában tetten ért vásott gyerek, magára ismert s szokásához hiven nekem ront és szintén szokásához hiven leránt, ferdít és nem mond igazat. Én istenem ! Hát hiszen én a ,,Székely Lapok“, meg a vele kolduló összes rongyos és piszkos czigány purdék szerint lehetek akár­milyen szamár, lehetek eszme­szegény, de hát arról már nem tehetek. Ez legfölebb nekem baj és hátrány, de hogy a Székely Lapok­nak a közszolgálat terén folytatott hosszas (?) működésében s a nagy hatásu(?) szónoklatokban kifáradt nagytudásu, bölcs (?) szerkesztője magyar pénzen kitartott lap­jában osztrák érdekeknek tesz tőle telhető jó szolgálatot, ez kétszeresen kár a házára. S hogy várjon van-e joga ahhoz bárki­nek tud-e, vagy nem tud bánni a tollal, hogy a nyilvánosságnak szánt ilyenféle közleményeket az élő szó erejével is gyűlésen vagy máshol birálat tárgyává tegye s meg­világítsa a czélzatos ferdítéseket, valamint hogy ez a magam­ és annak az elvnek a szempontjából, a melyet vallok, helyes-e vagy nem helyes; erre kitanítást nem kérek. • Sz. Szakáts Péter, A Székelység fel.­szerkesztője. S­zé­ke­l­y s­é­sz Nyilatkozat. A ,,hazaf­i­áss­ágár­ól“ immáron hírhedtté vált. Székely Lapok fel­iratot bitorló, külteleki nívón álló nyomtat-­­ vány abba a hibába esett, hogy határozott kijelentése ellenére, szóba állott velünk. Hát a sokat hangoztatott méltóság, a jó izlés hova tűnt el ? Hogy állhatott szóba velünk ismét a nyomdászból átvedlett nagyképüsködő, meg a tekintetes úr, akik olyan magas piedesztálon állóknak gondol­ták magukat, hogy magunkfajta becsületes emberekkel szóba sem akartak állani.­­ Én el is határoztam magamban, hogy megmaradok szerényen az én körömben s nem bolygatom soraimmal a méltósággal és jóizléssel külön szabadalmazott urakat. Na de hát erre ők most egyenesen fel­hívtak — épp azért egy pár sort bátor vagyok megereszteni. A vasárnap délután megtartott népgyű­­­­­lésen elmondott beszédemre vonatkozólag azt az ingadozó megjegyzést koc­káztatja a „Székely Lapokéban megjelent Tilta-­­­kozó népgyűlések czímű közlemény írója, hogy én állítólag az egyetemi ifjúság ne­vében beszéltem. Hát én erre csak annyit kívánok megje­gyezni, hogy én a nevezett népgyűlésen, mint egyetemi polgár beszéltem. Ehhez nekem jogom is van. Ami a rámhalmozott dicséretet illeti, nem­h­­ fogadhatom el azt olyan lejárt embertől".­.­­­kinek a dicsérete úgy sem hízelgő senkire nézve — egy olyan alaktól, aki a­mikor dicsér, olyan módon tesz, mint egy kölyök­ nyelvét nyújtogatja. Ami pedig nem úri tempó, nem ga­valléria. M.-Vásárhely, 1903. márczius hó 31. Szenner József, joghallgató, a ..Székelység“ pol. napilap főmunkatársa. Április. Április elsején, szép tavaszi napon Rózsaszín levélkét hozott a postásom Az volt írva e kis illatos levélbe: „Várlak holnap estve, Erzsébet ligetbe.“ Alig vártam reggelt, azután az estét, Hogy viszot láthassam azt a kis feketét, Ki nagyon szeretett és mégis elhagyott. Mert nem vettem neki egy téli kabátot. Elmentem hát s vártam békén, türelemmel . Egyszer csak karöltve jött egy őrmesterrel. S midőn közel értek, csak annyit suttogott: Hát maga nem tudta, hogy április van most ? _____________________Dobray Kálmán. Maros-Vásárhely, 1903. április 1 szereda. t1­­ K­E Marosvásárhely, 1903. márcz. 31 — Első dörgés. A verőfényes tava­szi napokat ma délután egy kis zivatar za­varta meg s elhangzott az első dörgés Márczius utolsó napjaiban vagyunk s m­a is a villámlás és menydörgés járja. Az mondják, hogy jó kikeletnek a jele. Egyéb­iránt a néphit is azt tartja, hogyha Szent György nap előtt menydörög,­­ jó termés lesz. Szegény magyar népre, sőt különösen mi ránk székelyekre, igazán elférne egy kis jó termés, mely lendítene nyomorúságos helyzetünkön. A Színpártoló egylet választmá­nya ma délelőtt a dr. Bernády Gy­örgy pol­gármester elnöklete alatt ülést tartott a ta­nácsház dísztermében. A választmány az építendő színház helyéül a Széchenyi téren levő sétateret jelölte ki. Az építendő szín­házról még lesz szó lapunkban. — Közgyűlés. A városi törvényható­sági bizottságnak április hó 4-én lesz ez évben a második rendes közgyűlése, amely­nek legfontosabb tárgya a főjegyző és a tanácsosok választása lesz. — Véres verekedés bottal Vargha Károly és Ötvös Péter helyi czi­­gányok ma délelőtt valami felett összeszó­lalkoztak, aminek a vége az lett, hogy Vargha egy karó nagyságú bunkós bottal úgy fejbe vágta Ötvöst, hogy azt menten elborította a vér. Most élet-halál között lebeg. A gyilkos Varghát a rendőrség le­tartóztatta, innen átkisérik az ügyészséghez. — A szépítő egylet közgyű­­ lése. Vasárnap tartotta évi rendes köz­gyűlését a szépítő egylet a tanácsház dísz­termében a dr. Bernády György elnöklete alatt. Dr. Brada Sándor ügyvéd a titkár állásáról lemondván, helyébe Nagy Imre V. főjegyző választatott titkárrá. Választ­mányi tagokká választtattak : Sándor Já­nos és Horváth József. Számvizsgálók let­tek : Törpényi János, Petrás Géza, Hints Zoltán, Vikol Bogdán és Bartha Ferencz. Ezután a számvizsgáló bizottság jelentése vétetett tudomásul, mely szerint az egylet vagyona 226 korona 46 fillér. — Mulatság. A nagyenyedi ref. tanító képző intézet kiránduló ifjúsága 1903. év­április hó 5 ikén, virágvasárnapján, fele­részben a Bocskai-emlék, felerészben saját pénztára javára, Nyárádszeredában, az állami iskola termeiben műsoros tánczestélyt rendez. Műsor: 1. Storch A. Dalia. Énekli a dalkar. 2. Szaval Nagy Gergely. 3. Hegedű solo. Játsza Józsa Dezső. 4. Felolvas Lakatos Albert. 5. Vonós quartette. Haydn Largo. I., H. Józsa Dezső, II. H. Győry István, Violán Mihály 6. Monológ. Előadja Kovács Károly. 7. Dankó-Veress : Népdalok. A rész saison miatt olcsó árak készpénzért!! Bare­hettek, tennis flanelek, mosó bársonyok, ruhaszövetek, blúz és ruhaselymek, batiztok, csipkeszövetek, gázok, gáz-csipkék, zsinór díszek, aplicatiok, női kalapok, sálok, k­árász- és posztókendők; selyem- és flanel blúzok, szoknyák, női- és leámkabátok, gallérok kész fiú- és leányruhák, gyermekczipők és csizmák; női lakk- és bábic­ipők, férfi ingek, gallérok, nyakkendők és zsebkendők; pap­lanok, gyolcsok és szőnyegek. Többféle maradékok feleárban. Szövet, selyem, satten, creton oxfordok stb. — Egy pár glasse kesztyű minden szinben 1 frt, hibás 50 kr. Egy gyermek czipő 80 krtól 1 frt 30 krig. Tessék meggyőződést szerezni a legolcsóbb árakról. Tisztelettel 33 Izmáél Ratios

Next