Székelység, 1903. július-szeptember (6. évfolyam, 148-223. szám)
1903-07-01 / 148. szám
2-ikldal. Székelység. Maros-Vásárhely, 1903. julius 1. szereda. Beszámolók. Maros-Vásárhely/1903. junius 28. Nem is annyira beszámolót tartani jött haza M.Vásárhely derék két követe Bedőházy János és Sebess Dénes, hanem azért, hogy a választó közönséget fölvilágosítsa a mai politikai helyzetről és visszautasítsa azon czélzatos galád rágalmakat, melyeket egyes sajtóorgánumok — a közvélemény megtévesztésére szórtak a függetlenségi és negyvennyolczas párt pártja, — a legvakmerőbben állítván, hogy a nemzeti jogok iránti nagy küzdelemben a párt végleg leszerelt és igy az árulás, jogfeladás terére lépvén — a nemzet további bizalmára nem érdemes. Na hát az az óriási közönség, mely a jeles képviselőket meghallgatta, a legteljesebb megnyugvással távozott el a gyűlésről, mert meggyőződött, hogy üres hazugság és rágalom az az hajsza, amelyet — zavarosban való halászás kedvéért — egyes orgánumok intéztek a Kossuth-párt ellen. A derék szónokok felvilágosításaiból éppen az tűnt ki, hogy a Kossuthpárt a legnagyobb bölcsességgel és a legelismerésre méltóbb hazafias öntudattal járt el, midőn az elért óriási eredmények után, — az országot a sajnálatos ex-lex állapotából — melybe a szabadelvű párt álprofétái belekergették — kiemelni sietett. A gyűlésen Petri Zsigmond lelkes elnöki megnyitója után, Dr. Sebess Dénes orsz. képviselő vázolta élénk színekkel és zajos tetszés között, a katonai javaslatok történetét, előadván, hogy a képviselőházban eleinte egyedül a függetlenségi és 48-as párt vette észre azokat az óriási veszedelmeket, amelyekkel — a javaslatok révén — az országot fenyegetik. Ma már ott állunk, hogy a függetlenségi pártnak ezen nézetét osztja az ország egész közvéleménye s osztja legfőképen a szabadelvű párt is, amely eddig oly csökönyösen és makacsan utasította vissza a Kossuth párt hazafias küzdelmét és amelynek egy része csak nem rég is a galád erőszaknak gyalázatos politikájával akarta a nemes harczot a kamarilla érdekében leszerelni. Daczára azonban annak, hogy erre a Tisza István személyében épen egy magyar gróf vállalkozott, a függetlenségi és negyvennyolczas párt törvényes álláspontjának és teljes igazának tudatában nézett az erőszaknak elibe, míg nem ez megalázkodva szégyenteljesen hagyott fel vakmerő tervével. Ekkor jött a bán a bécsi engedményekkel és Kossuth Ferencznél békéért könyörgött._______________ A bánnal a párt semminemű paktumot sem kötött; a vele való tárgyalás tisztán csak egy beszélgetésnek színezetével és jellegével bír és a párt a békességnek megkötését teljesen attól tette függővé hogy a képviselőházban leendő bemutatkozáskor minő programmal fog előállani az új miniszterelnök? Ha ez a programol nem fogja kielégíteni a pártot akkor a harcz tovább fog folyni. A függetlenségi *és 48-as párt küzdelmének eddig három kétségbevonhatatlan eredménye áll előttünk u. m. 1. A szabadelvű párt, amely évtizedek óta átok sulylyal nehezedett a nemzetre, teljesen pozdorjává lett törve. Az ezen párt kebelében nyüzsgő elemek elkeseredettebben harczolnak egymás ellen, mint ellenünk. Ezen összegabalyodással a szabadelvűpárt minden tekintélyét és erejét elvesztette és igy az egységes tömör függetlenségi és negyvennyolczass párt ura ma a helyzetnek. 2. Bebizonyult, nagy tanulság, hogy legyen egy miniszterelnök bármilyen zseniális és nagytekintélyű államférfiú, de ha nem a nemzet akarata vezérli őt és pártját, neki is buknia kell. 3. A legnagyobb eredmény a katonai javaslatok visszavonása és Fejérvári bukása, aki két évtized óta állandó akadálya volt annak, hogy király és nemzet értelemben egyesülhessen. Inti végül a választóközönséget, hogy egyes mesterséges ámításoknak és fogásoknak fel ne üljön, mert a függetlenségi és negyvennyolcas párt addig pihenni nem fog, míg a nemzetnek jogait ki nem vívja. Ezután Bedőházy János orsz. képviselő beszólt óriási hatással az önálló magyar nemzeti hadsereg szükségességéről, melynek ideje már elérkezett. Nem a létszámemelésben, hanem a hadsereg belső szükségleteinek kielégítésében látja a hadsereg erejét. Hivatkozik az összes kulturállamokra s nevezetesen Németországra, hol a hadsereg erejét és méltóságát ép a nemzeti érzület teremtette meg. A katonai javaslatokkal szemben a parlamentben ma már minden tényező elismerte, hogy a függetlenségi és negyvennyolcas pártnak a nagy küzdelem folyamán mindenben igaza volt. Amidőn a katonai javaslatokat visszavonták ezzel úgy a többség, mint a korona és az új kormány is elismerte, hogy a létszám emelése nem feltétlenül szükséges, de elismerte azt is, hogy a nemzeti követelmények kielégítése nélkül, ebben az országban az újonczjutalékot soha többé felemelni nem lehet és ő nyíltan kijelenti, hogy jövőre még a rendes újonczjutalékot sem szavazza meg, ha garanciát nem kap arra nézve, hogy a hadsereg nemzeti irányban fog fejlesztetni. A nemzet többé meg nem elégedhetik az Apponyi-féle apró-csegrő nemzeti követelésekkel. Az önálló nemzeti hadsereg megteremtéséért a függetlenségi és negyvennyolcas párt ezután is a legmesszebb menő harczot fogja folytatni. A nemzeti jogokat semmiféle erőszakkal sem lehet többé elnyomni. Az absolutismustól nem fél, mert ma már szuronnyal adót szedni és kötéllel katonát fogni nem lehet. Az absolutizmus legelsősorban hitelképességünket veszélyeztetné, ennek megrendülését azonban a külföld, amely nálunk milliárdokkal van érdekelve el nem nézné. A Sebess Dénes által vázolt nagy eredmények után a Kossuth párt csakhazafias missiót teljesített, amidőn a megnyert csata után a sürgős és nagyfontosságú javaslatok megvalósíthatása érdekében az országot a törvényen kívüli kétségbeejtő állapotból kisegíteni sietett, ezzel azonban a nagy nemzeti harczot egy perczig se adta fel és biztosítja a nemzetet, hogy bárminő újabb merénylet jöjjön ellene : a párt harcára készen áll. A szűnni nem akaró tapsok és éljenzés után Szenterzsébeti Szakáts Péter állott fel, hogy a választóközönség nevében köszönetét és legteljesebb bizalmát fejezze ki a két derék képviselőnek lelkes küzdelméért. Majd dr. Sárkány Miklós ügyvéd szóllott a néphez rámutatva, hogy a függetlenségi párt diadalát semmi sem mutatja jobban, mint az, hogy az egész osztrák sajtó kétségbeesve a fölött jajgat, hogy a monarchiában a mai nap a függetlenségi és negyvennyolcas párt a helyzet ura s a monarchia sorsa a Kossuth Ferencz kezébe van, kitől megbízottja által még a korona is békét kért. Figyelmezteti a közönséget, hogy azoknak a kétlelkű epigonoknak, akik eddig azért ütötték, ócsárolták a függetlenségi pártot, hogy miért küzd ? — most pedig azért piszkolják, hogy miért nem obstruál továbbra is ? — fel ne üljön. Végül Petri Zsigmond a függtlenségi és negyvennyolcas párt tántoríthatlan bajnoka és vezére rekesztette be a gyűlést lelkes szavakban éltetve az önálló nemzeti hadserget, és a független Magyarországot. A gyűlés a legemelkedettebb hangulatért véget. SZÍNHÁZ. „Ernáni.“ Szombaton Feledy Boriska betegsége miatt a hirdetett „Bajusz“ operette helyett Verdy nagybecsű operája, Ernáni került másodszor színre. A művészi színvonalon álló ,előadást kevés, de műértő közönség nézte végig. „Zsidó honvéd.“ Vasárnap este Lukácsi Sándor népszínműve, a „Zsidó honvéd“ gyönyörködtette a nem nagy, de lelkes közönséget. Ez estén Ferenczynek jutalomjátéka volt, ki derekasan megállotta helyét. Durat Iczig szerepét nagy ügyessggel játszta meg s humorával gyakran kacagtatta meg a nézőteret. A fővárosból szerződtetett új gépészünkkel a legkényesebb kerékpársé varró siép javításokat bármilyen rendszerű gépeken jutányosan és megbízhatóan elvállalunk. Ifa. Villamos csillárok, Tenisz labdák és rapnetek, football és vívóeszközökből nagy raktárt, electromotorok és dynamogépekből versenyképes képviseletet tartunk. Tiai Fischer Gyula és Fiai 1760 Maros-Vásárhelyt. 60 —