Székesfehérvár és Vidéke, 1882. július-december (10. évfolyam, 77-155. szám)
1882-10-19 / 124. szám
X-ik évfolyam. 124. szám. Csütörtök, 1882. október 19. Megjelen hetenkint háromszor: minden kedden, csütörtökön és szombaton. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Belváros, bognár-utcza. Minden a lap szellemi részére vonatkozó közlemény, továbbá előfizetések, felszólamlások, hirdetések stb. ide intézendők. Egyes példányok 10 krajczárért élsz. nádor-utczai dohány-tőzsdéjében, Blatter kaszárnya-utczai kereskedésében, IP’fLn.xr. iskola-utczai kereskedésében, a lap kihordójánál és a szerkesztőségben kaphatók. TÁRSADALMI, KÖZMIVELŐDÉSI ÉS SZÉPIRODALMI KÖZLÖITT. Előfizetések eszközölhetők a szerkesztőségben, Klökbler Péter és Kubik Lőrincz könyvkereskedésében. Ú idéken. minden poetai hivratalitáil.. Hirdetésekre nézve a lap egy oldala (colunma) 40 helyre van beosztva, egy hely bélyegdijon kívül 90 kr. Többször hirdetők 30 százalék árleengedésben részesülnek. Szerkesztővel értekezni lehet naponkint délelőtt 9-től 2 óráig. Előfizetési áraiés Előfizetések és hirdetések még elfogadtatnak: Budapesten: Hausenstein irodájában, Goldberger A., Dorottya utcza 6. sz. Rajnai Vilmos, Molnár-utcza és az orsz. hirdetési irodában. — Továbbá Bécsben: Hausenstein és Vogler, Taborstr., Schalek Henriknél, Dukes és Társánál, A. Oppelik.— Székesfehérvárott, a lap szerkesztőségében és Klökner Péter könyvkereskedésében. Hirdetések jutányosan számíttatnak. Egész évre....................8 frt. — kr. Fél évre.........................4 frt. — kr. Negyedévre. . . . . 2 frt. — kr. A „Nyilttér“-ben egy sor 30 kr. ÉSZREVÉTELE a vaálvölgyi viz levezetésére. Minden vállalat, mely tetemesebb pénzösszegbe, a népnek megterheltetésébe kerül, szorosan megvizsgálandó, várjon a haszon egyenlő arányban van-e a rá fordított költséggel, nem e méreg drága költekezés mellett is, ott lesz a baj, hol volt, és semmi előny a nagy munkából nem származik. Ily módon vélekedem én a vaálvölgyi víz levezetése kérdésében, mert 30 ezer forint kifizetése akkor, midőn egyik község 100.000 forint dézsma hátralékban szenved, a másik községet az uzsorások tették tönkre, egy szóval, midőn az érdeklett közönség nyög a reá súlyosodó teher alatt, nem veheti senki rossz néven, sem hiúságában megsértve nem érezheti magát, ha az ügy elhamarkodásától óva intjük az intéző férfiakat, és azt kérjük, hogy mielőtt a munka kezdetét venné, előbb lássuk színről-szépre a tervezetet, s csak mi£őn az teljesen eloszlatta kételyeinket, midőn meggyőződünk annak helyes, alapos voltáról, akkor fogjunk a kivitelhez. Minthogy mi ismerjük a nehézségeket és óriási akadályokat, melyek a levezetés útjába állnak, ezért igen aggódunk, hogy a pénz, a sápba lesz dobva. A legfőbb baj az, hogy a víznek nincs esése. A vaálvölgyi víz a Dunába szakad, és a Duna vízállása magasabb mint a mi vizünké, természetes, hogy a vizet felnyomja, s így származik az árvíz. Azt óhajtjuk tehát, hogy a mérnöki munkálat azt mutassa meg nekünk, hogy eszközli azt a csodát, hogy e víznek esése legyen. Úgy szóra nem oszlik el aggodalmunk, van előttünk elég példa, hol a vízvezetési munkálat oly terhet rakott a birtokosokra, hogy azok alatt tönkre jutottak. Másik nagy baj az is, hogy a vaálvölgyi víz két oldalán, sok vízszakadások vannak, melyek laza, sárga földje az eső, hólével együtt belehömpölyögnek a patak medrébe, természetes, hogy így gyorsan eliszapolják. Azt szeretnék már most tudni, hogy a tervezet, ezen eliszapolás ellen mi óvszert alkalmaz? Hát a fizetéssel hogy leszünk? Ha a pártbirtokosok fizetik csak, úgy igen nehéz lesz a fizetés, mert kevés felé oszlik az összeg. Esre nézve sem ismerjük világosan a tervezetet. Mi szerintünk e vízlevezetés nem csak a rézbirtokosok érdeke, de az egész közönségé, mert a víz felnyomulva szétterjed, behat a községekbe és házakat rombol le, mint már történt. Tehát a levezetés közügy. Ha még az egészségügyi oldalát is tekintjük, akkor határozottan azt mondhatjuk, hogy a vaálvölgyi lakosokra általában ki kell vetni az összeget. Ha azt akarjuk, hogy ne kozmás, hanem a közérdeknek megfelelő terv legyen előttünk, úgy a titkolódzásnak, vagy erőltetésnek még színét se szabad mutatnunk. Mi tiszteljük a földm. cultur mérnöki osztályát, a vaálvölgyi víz levezetés tervezetét készítő ifjú mérnököt is, de ép e tisztelet parancsolja nekünk, hogy vakon ne rohanjunk, hanem a tervezet nyilvánossá tételét kérjük. Kérjük pedig ezt azért is, mert helytelen terv alapján óriás veszedelemnek van kitéve Baracska és K.-Szt.-Péter. Eddig is mi a baj ? Az, hogy K.-Szt.-Péterig van a víznek esése, de ezen túl nincs. Most már ha nagyobb utat adunk a víznek, K.-Szt.-Péterre és Baracskára tódul felülről és alulról a víz, e két községet végpusztulással fenyegeti, mert eddig is, minden ősz és tavasz megúsztatta, e két községet, pedig az ercsi uradalomban e viz 600—1000 öl szélességben terült el, mig most —a Pécs—kelenföldi vasút folytán a viz útja alig 10 öl. — A vizszabályozás szükséges, de úgy, hogy az a természet törvényén ne tegyen erőszakot, mert ez keserűen megboszulja magát. Továbbá az is fő tekintet legyen, hogy szükségtelen kiadás ne nyomja az adózó népet, és hogy az a szabályozás ne egy-két birtokos érdekében legyen megoldva, de szorosan az egész közönség érdekében. Hogy a tervezetet s ezen szabályozásra, illetve levezetésre való egész munkálatot, mert nem merik nyilvánosságra hozni, érthetetlen, de hogy e nélkül az egész ügyvezetés, bizalmat nem bír maga iránt kelteni, azt mindenki beláthatja. Nem kutatom a rugókat, melylyel ezen „igy akarom, igy parancsolom “-féle eljárást eredményezik, tárgyilagosan akartam észrevételemet a víz levezetésére megtenni, ismételve és ismételve kérvén, hogy a tervezettel jőjenek a nyilvánosság elé, hadd nézzük, hadd vizsgáljuk, s aztán, vagy belenyugszunk, vagy eldobjuk, ha már fizetünk, ezt csak megvárhatjuk. D. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. — A „Vasárnapi Újság“ okt. 15-diki száma a következő tartalommal jelent meg: A Petőfi-szobor leleplezésére.— Petőfi szobra előtt. Költemény. Bartók Lajostól. — A hol Petőfi elesett. Történeti rajz. Eötvös Károlytól. — Emlékezetes helyek Petőf életéből. — Petőfi szobra. (A szobor története.) — Október 15. Költemény. Sántha Károlytól. — Egy fedél alatt. Angol regény. Irta Payn Jakab. — Egyveleg. — A Petőfi-szobor készítője. (Huszár Adolf és művei.) — Nevezetest emlékszobrok Magyarországon. — Petőfi költeményeinek első kiadása. (Irodalomtörténeti adalék.) — A Gergely-naptár és a más világok naptárai. — Irodalom és művészet. — Közintézetek és egyletek. — Egyház és iskola. — Mi újság? — Halálozások. — Szerkesztői mondanivaló. — Lakjáték. — Heti naptár. — — Képek: Petőfi szobra. Huszár Adolftól. — Emlékezetes helyek Petőfi életéből: 1. Szülői ház Kis-Kőrösön. 2. Lakás Félegyházán. 3. Pápai főiskola. (Ó-kollegium). 4. Gödöllői ház. 5. Erdőd. 6. A segesvári völgy. (A hol Petőfi elesett.) — Huszár Adolf műterme, Petőfi és Bem szobrával, az aradi vértanuk emlékének, s az Eötvös- és Deák-szobor mintájával s több mellszoborral és más szoborművel. — Egy fedél alatt. — Petőfi kézirata. Nemzeti dal. — Huszár Adolf arczképe. — A „Világkrónika“ 40-ik szám a következő tartalommal jelent meg: A Robinsonok iskolája, Verne Gyula regénye (képpel.) — A száműzött egyiptomi alkirály nyilatkozata országáról. — Petőfi kézirata: „Dalaim“ czimü költeménye. — Petőfi szobra és arczképei (hat képpel: a múzeumban Izsótól, Petőfi 4 arczképe 1846—9. évekből.) — Magyar utazó Dél-Oroszországban. — Az egyiptomi zsandárság. — A léghajó jubileuma. — A „Vasárnapi újság“ előfizetési ára negyedévre 2 frt, a „Politikai Ujdonságok“ -kal együtt 3 frt. Ugyancsak a Franklin-Társulat kiadó hivatalában (Budapest, egyetem-utcza 4-dik sz.) megrendelhető a „Képes Néplap“ legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre tart. SZÍNÉSZET. Kedden e hó 17-dikén adatott a közönségünk előtt már ismeretes „Váljunk el“ czímű vígjáték, írták Sardou és Najac. Sokan e kitűnő darabot nem szeretik, azt mondják, hogy erkölcstelen, nem anynyira morálja, mint kivitele. Az erkölcstelenséget mi is elítéljük, de meg kell jegyeznünk, hogy Shakespeare azt mondja, miszerint valami sem jó, sem rész magában véve, hanem az Ízlés teszi olyanná vagy ilyenné. A franczia maga számára írja színműveit. Az ő fogalmai az illemről nagykorúak, társadalmi viszonyai és elvei nagykorúak, de mindenesetre különbözők más népekéitől. Azért ami más nép előtt erkölcstelennek látszik, a francziának nem mind olyan. Sardou nem tudhatta, hogy darabját magyar nyelvre is fogják fordítani. Az előadás, őszintén el kell ismernünk, felülmúlta várakozásunkat. A salon-vígjáték szokott a vidéki színtársulatok achillessarka lenni, de a mi színtársulatunk ebben igen tisztességes sikert aratott. Bizonyos vontatottságot az első felvonásban leszámítva, igen meg lehetünk elégedve az előadás lefolyásával. Maár Julia (Cyprienne) igen szépen játszott a II. és III. felvonásban. Mozdulatai könynyedek, finomak, mindig eltalálta a kellő hangot, és a pajkos duzzogás ép oly jól állt neki, mint a pezsgőtől eredt „nobelspitz“-nek finom bemutatása. De az első felvonásban több iróniát és kevesebb naivságot óhajtottunk volna, és pedig ott, hol Cyprienne a házassági philosofiát fejtegeti. Philosofia és naivság paradox fogalmak. Megyeri Dezső (de Prunelles) ügyes színész, hangja épen bonvivantnak való, és ha már megszoktuk kellemesen hat, játéka értelmes, és nehéz szerepét mindvégig jól vitte keresztül. De több rendbeli kifogásaink vannak. Mindenekelőtt jobb maszkírozást szerettünk volna, de Prunelles a darabban 45 éves, továbbá nélkülöztük az elegantiát, ezt nem épen a ruházatra értjük, hanem a tartásra, mozgásra. Tartása és járása általában kissé szegletes, de e szerepben épen nem volt helyén siető járása, midőn neje mindig panaszkodik blassztsága és bágyadtsága fölött. Egy kis jóakarat és vigyázat mellett ily hibákat azonban könnyű legyőzni. Benedek Gyula jól játszta a tetszelgő, ostoba Adhemart, és külső megjelenése is egészen megfelelt. A mellékszereplők közül Havasi Jenőt (Clavignac) emelhetjük ki, de jobban tette volna, ha keztyüit, ahelyett, hogy kezében tartja, felhúzza, mert frakk és keztyütlen kéz, nem igen illenek össze a salonban. Kevés számú közönség. Szerdán f. hó 18-dikán adatott: „a kis bérez egy Lecoquenak kedves és fülbemászó zenéjű, de belérték tekintetében épen nem a legjobb operetteje. Az előadás összevágó volt. Enyvári Sarolta (czímszerep) kellemes, csinos jelenség, játéka igen kedves és nagy haladásra mutat, hangja nem nagy terjedelmű, de a felső rétegekben kellemes és öltözékei elegánsak. Veressné (herczegnő) kis szerepe után ítélve csinos kis hanggal rendelkezik, megjelenése megnyerő. Veressnek ismét dicsérhetük gyönyörű baritonját, és egyik dala valóságos tapsvihart idézett elő, játékának hiányai pedig operetteben kevésbé feltűnők, mint a népszínműben. Kendi (Frimusz) jóizű humorja által sokszor megkacagtatta a közönséget. No hát operetteben a túlzás is megjárja, és mi szeretjük Kendit, csak más darabokban aztán jobban vigyázzon. Váczi Vilma (zárdafőnöknő) ügyes és routinirt komika színésznő. A karok teljes számuak és kifogástalanok, a mi pedig nagy szó. A női kar néhány dalt igen prisesse énekelt, igy az abcét. A zenekarral is meg vagyunk elégedve. Szép számú közönség. F. pincze levegője, a chlorcalcium annál gyorsabban málik szét s ily állapotban lecsúszik a deszka vége alatti edénybe. Ha az edényben összegyűlt vizet elpárologtatjuk, a lerakodott chlorcalciumot megszáritva ismét használhatjuk. Ily módon a pincze mindig szárazon tartható. — A bárányok vértelenségének ellenszere. Folytonosan merülnek föl panaszok a bárányoknak anaemiában, vérszegénységben való elpusztulása miatt s tudakozódnak is, hogy miképen lehetne e betegségen segíteni, illetőleg annak elejét venni. Ez nem más, mint a táplálkozási szervek működésének zavara, melynek gyógyítása igen egyszerű. Az egész tennivaló csak az, hogy ne engedjük a bárányokat az öreg juhok legelőjére járni, ezer és ezer féregtojást ürítenek ki (fonalféreg, Strongylus filaria), melyek a bárányokban az említett betegséget okozzák. A tojások ugyanis a fűhöz tapadva vagy akár ivóvíz által a bárányok gyomrába jutnak, az itt kikelt férgek a belekbe hatolnak, és ezek működésére zavarólag hatnak, vagy felmásznak a bárzsingon át a garatba, innen a légcsőbe és a tüdőkbe. A megnedvesült szivarokat legezerszerűbben úgy száríthatjuk meg, hogy rétegenként egy jól elzárt szekrénybe tesszük, melynek felső részében egy nehány darab friss égetett meszet helyezünk el. A mészdarabok a szekrényben levő levegőben és a szivarokban foglalt nedvességet mohón magukba szívják s aztán szétmálanak, a mikor uj friss égetett mészdarabokkal helyesitendők. Ez eljárást új szivarok szárítására is lehet alkalmazni. — A burgonya bevermelésénél nagy óvatossággal kell eljárni. Vigyázni kell főképen arra, hogy felette sok burgonya ne jöjjön egy verembe, mert ekkor, ha egy verem tartalma megromlik, igen sok lesz a kár; legjobb a bevermelést úgy intézni, hogy a burgonya több apró egymás mellett sorban fekvő verembe kerüljön. Ássunk e végett három láb mély és három láb széles, 5—6 láb hosszú vermet, a belőle kikerült földet rakjuk félre. Ezen vermet töltsük meg színültig burgonyával, melyet kevés szalmával takarjunk be. Az első verem mellé, attól egy lábnyira ássunk egy hasonló nagyságút, s az ebből kikerülő földet hányjuk az első veremben levő szalmával befedett burgonyára. A behányás előtt állítsunk a szalma közepére függélyesen egy sima czölöpöt, melyet a föld felhányása után kihúzván, egy kéményt nyerünk, mely szalmával lazán bedugatván, a burgonya felesleges melegét el fogja vezetni. Hasonlóképen járnak el a 3-ik, 4-ik stb. vermekkel, csakhogy az utolsót a körülte levő földdel kell befedni. KÖZGAZDASÁG. — A pinezók nedvességének megszüntetésére a következő biztos szer használható: a pinczében egy lejtősen fölállított deszka magasabb részére chlorcalciumot hintünk s a deszka lejtős vége alá egy fazekat, vagy tálat állítunk. A chlorcalcium magába szivja a pincze nedvességét és pedig kétszer annyit, mint amennyit önsúlya kitesz. Minél nedvesebb a VÁROSI ÉS MEGYEI HÍREK. — Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük az előfizetési pénz mielőbbi beküldésére. — József főherczeg ez idő szerint Alcsúthon tartózkodik, hol mindennap érintkezik a köznéppel. Nemrég tűz ütött ki Alcsuthon, s a derék főherczeg az alcsuthi tűzoltó-egylet élén, melynek főparancsnoka, azonnal a vész színhelyére sietett, személyesen behatolt az égő házba, annak bejáráratait bezáratta. A tüzet sikerült eloltani, s a tűzkár szenvedett ember családjával együtt térdre borult a legnépszerűbb főherczeg előtt, úgy fejezte ki köszönetét. Szemében a bála könye csillogott, szivében egy érzelem volt, melyet az egész nemzet magáévá tesz, hogy éltesse sokáig a magyarok istene a derék főherczeget. — Sport. Kógl István csalai földbirtokos a budapesti ügetőverseny alkalmával a Wenkheim-dij 200 frtos diját nyerte, Lizi nevű fakó kanczéjával. — A budapesti galamblövészeten Eszterházy Béla és László grófok Sárosdról és Kégl István csalai nagybirtokos vettek részt megyénkből. Mindhárman nyertesek lettek. — Eszterházy László gróf két dijat nyert; Eszterházy Béla és Kégl István egy-egy dijat nyertek. A legszebb lövést Eszterházy László szette, ki 252 méter távolságról 9 galambot lőtt le egymásután. Október 19. 1882.