Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1877

óhajtja szemlélni, és azért nem hiányzanak a szerencsés jós jelek sem. Lássuk a szöveget. 31. Harmadnap a hunok hada, Mint új vihar, feltámada; Harmadnapon kürtödbe fúsz Torda fia, hős Bendegúz! Zászlóidat a keleti Szellő vigan lebegteti, Hogy a turul repdes belé — Nyűgöt felé, nyűgöt felé! A turul, a liánok jós madara, már harmadszor fordul elő. — A turul szó őstörténeti hagyományon át reánk maradt madárnév, mely nemzeti tündéri had- és védnemző volt, védjelv és czímerként a nemzet zászlóin állott, hadait vezérelte, s a fejedelmi nemzetség eredetét tőle származtatta, s mig egyfelől felér az ős honmondába, másfelől a későbbi egész magyar történeti hagyományon keresztül vonul. Már Attila pajzsán és győzelmes zászlóin koronás turul (Toldy F. szerint sólyom) alakja lengett, mely jelkép és czím alatt a magyar nemzet Geiza idejéig hadakozott és kormányoztatott. „Etele király czímerén, melyet tulajdon pajzsán (Thuróczi szerint zászlaján is) szokott volt hordani, koronás fejű madár volt ábrázolva, melyet magyarúl turulnak Innak. Mert ezt a czímert hordták volt magokkal a liánok mindig a hadban Gyercs vezér idejéig“, így ír Kézai sokszor idézett krónikája 6. §-ban. Szabó Károly ez ős nemzeti turul madarat karvalynak véli azon indokból, mert nyelvünkben nyomát sem találjuk a turul madárnévnek, s mert a középkori eredeti okiratokban a c és t betű között gyakran alig észrevehető különbség létezik; így a turul turulnak olvasandó, melynek népiesen karoly és karuly, másképen karvaly felel meg. E mythos, mely a turul nevéhez van fűzve, legszebb kifejlődést nyert, az Álmos mondakörben. Álmos, Kézai szerint, a Turul vagyis Sólyom nemzetségből való volt, mit a rege Anonymusnál úgy fejez ki, hogy Álmos anyjának, Emesének, isteni látomány jelent meg álmában, a mely eszközlője s hirdetője volt a nemzetség s az egész nemzet jövő nagyságának. Annál jelentősebb lesz pedig egythos, ha visszapillantunk Kézainak fentebb idézett helyére, mely szerint a magyarok nemzeti zászlóján egész Geizáig koronás sólyom pompázott, így, míg egyrészről Álmos Etelével, a magyar alián nemzettel köttetik össze; másrészről a Turul nemzetségnek (melyből Álmos származása jeleztetik) czímere az egész nemzeté gyanánt, mely lobogóin e czímert használta, jelenik meg). Lásd ide vonatkozólag Ipolyi Arnold magyar mythologiáját 78. 161. 1.; Toldy F. költészet története IV-ik előadását.