Állami Ybl gimnázium, Székesfehérvár, 1870
A gyűlencsék képtávolának általános, pontos képlete, és egyszersmind a concavconvex lencsének kétneműsége. Minden jó természettani szakkönyvben fellelhető a gyűlencsék képtávolának meghatározása. Eme meghatározások azonban, egyrészt a pontosságnak, legtöbb műben, csak azon sokáig terjedők, ameddig terjedniük a lencsék tulajdonságainak ismerete megkívánja, másrészt pedig mindannyiban különleges esetre vonatkozók, tehát nem általánosak. A pontosságot megingatja a műtét, midőn a lencselaptávnek vétetik, mi természetesen egyszersmind az általánosságnak is hátrányára van; az általánosságot megdönti azon körülmény, hogy a tekintetbe vett lencselv és a neki megfelelő szinusz különbsége is egyanánt kezeltetik, mi ismét egyszersmind a pontosságnak is rovására történik. A czélzott sikernek elérésére ennyi elég. De, hogy vannak, mégpedig anyagi okok nagyobb, sőt teljes pontosság és határozott általánosság elérésére is, azt mindenki tudja, aki a gömbi és szm-eltérés jelentőségét ismerni, és annak elmellőzését méltányolni tanulta. Vegye szívesen tehát a kedves olvasó következőkben a teljesen általános és pontos megfejtést. Hogy ugyanaz, mint valódi olvasmány tehessen szolgálatot, arról lehetőleg gondoskodva volt. I. Gyűlencsék, a biconvex, planconvex és concavconvex, amint tudva vagyon. Ezek közöl csak az első és utolsó alkalmas általános képlet megalkotására, mint csupán a domborulatok sugarainak irányára nézve különleges esetek, mig a planconvex, mint az egyik domborulat sugarának nagyságára nézve is egyed, — mert az határozottan oo,— általánosság levonására nem használható. A szokásnak hódolva, tegyük a biconvex lencsét vizsgálatunk tárgyává. 1. ábra.