Állami Ybl gimnázium, Székesfehérvár, 1940
Ybl Miklós halálának ötvenedik évfordulóján. Reáliskoláink számos kiváló mérnökembert bocsátottak ki szárnyuk alól. Ezért lett a mérnök Ybl Miklós, építőművészetünk büszkesége a mi reáliskolánk névadója, meg azért, mert Székesfehérvárott született. A búcsúzó reáliskola most örökül hagyja utódjára ezt a ragyogó nevet, Ybl Miklós alakja nemcsak térben áll közel hozzánk, hanem időben is. Élhetnek még sorainkban, akik ismerték. Az 1940—41. iskolai év január havának 22. napján volt 50 éve, hogy meghalt. Álljunk meg az évfordulónál, hogy feltekintsünk nemes alakjára. Ősi koronázó városunk mai Ybl Székes utcájának egyik házában született 1814. április 6-án fehérvári kereskedő családból. Az alig tizennégyéves fiút a bécsi politechnikumon találjuk. Itt építészeket is képeztek. Felkészültségét tanulmányi utazásokkal és gyakorlati munkássággal gyarapítja. Mestere Pollack Mihály, Nemzeti Múzeumunk klasszikus stílusú épületének tervezője. Ybl Miklósra azonban sem bécsi tanárainak, sem bécsi születésű mesterének építészeti stílusa nem hat. Or renaissance vonásokat rak fel a múlt század második felében rohamos fejlődésnek indult Pest-Buda városképére. Német- és Olaszország renaissance alkotásai sugározták lelkébe az új stílus elemeit, így lett Ybl Miklós, aki kezdetben a romantika mestere volt, a hazai új renaissance építészet úttörője és legkimagaslóbb alakja. Istenáldotta tehetsége már gyermekkorában megnyilatkozott. Hiszen alig nyolc éves és már az első grammatikai osztályt végzi városunk ciszterci rendi iskolájában, mégpedig kitűnő eredménnyel. Pályája azonban csak harmincegyéves korában kezdi ívelését. Tehetségét a fóti gróf Károlyi István látta meg. Hazánknak ez a jeles fia és bőkezű műpártolója vele építteti meg a fóti kegyúri templomot. Munkája eredményeképen lett azután Ybl Miklós a gróf uradalmi építésze. Harminchatéves koráig maradt Ybl Miklós Fóton (Pest vm.). Ezidőben kötött házasságot is. 1851-ben székesfővárosunkba költözött, de tíz évig még megtartotta jövedelmét, mint a fóti gróf uradalmának építési felügyelője. Munkássága virágkorát az 1860—70-es évek jelzik, Budapesten járó tanítványaink, egyetemi éveiket ott töltő volt növendékeink gyönyörködve szemlélhetik ihletett alkotásait, amelyek Budapestet nagyvárosiassá tették. Néhány nevezetes alkotása Budapesten: a Szent István Bazilika (belső kiképzése előtt meghalt), a Bakács-téri plébániatemplom, a M. Kir. Operaház, a Királyi Vár (ezt sem fejezhette be), a 3