Székesfejérvár, 1875 (5. évfolyam, 1-104. szám)

1875-01-16 / 5. szám

V. évi folyam. 1875. január 16-án. TÁRSADALMI HETILAP. A városi és megyei hatóság, gazdasági­ egyld, iskolatanács, s a tanítók és községi jegyzői egyletének Jr .A. lap ára házhoz hordással vagy postán küldve. Egy évre........................................6 frt. — kr. Fél évre........................................3 frt. 1 kr. Negyed évre ....................................1 frt. 50 kr. Hirdetmény a bélyegdíjon felül, minden három hasábos petitsor. Megrendelőinktől 6 — nem megrendelőinktől 8 krért k .iytattatik be. ---------------------------4.----------------------------------­—.—— ---------------------------------------— — .­­ A lap szellemi részét illető közlemények a Székes- fe­fejérvár“ szerkesztőségének (Széchenyi-utcza 6-ik sz.) czímzendők;—a lap ára, hirdetmények és a hirdetmé­­nyi díjak Klökner Péter kiadó könyvkereskedésében vétetnek fel. — Nyílttérben megjelenő közlemények után három hasábos petitsorért 10 kr. fizetendő. Bérmentetlen leveleket csak ismert kéztől fogadunk el. Kéziratok nem küldetnek vissza. K­ÖZLÖNYE. Megjelen minden szerdán és szombaton. 10. szám. A leányok tornáztatásáról. Számos oly szülő van, kik látni s hallani sem szeretik azt, hogy leányaik tornázzanak. Sokan a lányok tornázását játéknak é­s igy idővesztegésnek tekintik; mások ellenben benne a gyöngéd nőisség károsítását, sőt még az erkölcsi főség csorbítását ta­lálják; még mások a tornázást nem szívelhetik, mi­velhogy épenséggel nem szeretik. Bárha következő sorok arra szolgálhatnának, hogy a leánytornázás elve lehető sok barátokra találjon. A modern leánynevelés által az egészség sokkal­­ inkább hátráltatik mint előmozdittatik. És mégis:­­ az egészség oly nagy horderejű, hogy nélküle sem a nevelésben, sem az oktatásban megnyugtató élőme­­­­netel nem képzelhető. A nők az emberi nem első nevelői, egész nemzetek szellemi s anyagi jóléte és szenvedése nagyobb vagy­­kisebb nevelési képessé­­gektől függ, és a bekövetkezendő romboló hatások­kal inkább megfogható, ha a családanyák az egész­ség pótolhatlan kincsét nélkülözik. Ezek meg ezer példák tanúskodnak, hogy hy­­sterikus bajok, idegbántalmak és a testi gyöngeség egyéb következményei néha egész családok életét keserítik, és a házi élet menetét szakasztják meg. Hogy a női nem testi épsége a jelen cultur állapotok finomítása és mesterkélése által szenved — a szak­értők által eléggé be lön bizonyítva. Az orvosok bi­zonyítják, miszerint a női nemnél — főleg a váro­sokban — egy természetellenes életmód, ruházat, élvezetek, egyéb ferdeségek által előidézett és ápolt korai érettség oda látszik irányozva lenni, a szellemi és testi egészséget szétrombolni, leányainkat pedig gyenge háziasszonyokká, komor feleségekké és gyen­gélkedő anyákká nevelni. Ily körülmények között tárt karokkal kellene fogadnunk minden oly eszközt, mely hivatva van a leányok és szüzek egészségére ható káros befolyáso­kat legyőzni. Ily kitűnő eszköz a tornázás. A legje­lesebb orvosok is a női tornázás behozatalát erősen hangsúlyozták. Sőt helyes alappal a tornázást mint paedagogiai diaetai és praeservativ eszközt a nőkre nézve nélkülözhetetlennek tartják — nélkülözhetet­lenebbnek a férfiak tornázásánál, a­kik ugyanis a mozgás alkalmát sokkal inkább nevezhetik sajátjuk­nak.­­ Mindenesetre azonban a női tornázás, a testi és lelki sajátszerűségeket szemügyre kell hogy ve­gye, miszerint az alkalmazásba vett testi kiképzés ne a gyöngébb nőiesség rovására spártai keményes­séggé, vagy pedig athletai művésziességgé fejlődjék, vagy hogy az érzés finomsága egy pajzán, férfias lénynyé változzék. A Dr. Gräfe egy a berlini orvosi társaság 1864. röpiratában a közoktatási miniszterhez következőket intézi: Általánosan megállapított tapasztalat, hogy leányaink név szerint a városiak, gyakran, és pedig összehasonlíthatlanul gyakrabban mint az ifjúság — egészségi háborgatásokat szenvednek, melyek annyi­ban sajnálatra méltóbbak, mivelhogy nemcsak az illető személyek életét és jólétét a legszomorubb módon bántják, hanem közrehatnak az ily földből kinövő nemzetre a megtörtség bélyegét sütheti. # TÁRQZA, ír­ornelia. — Szinmű 4 felvonásban, irta: Toldy István. — Mielőtt e darab városunk színpadjára került a pesti lapok pro et contra igen sokat írtak róla és éppen ezért közönségünk várva várta a pillanatot, melyben az agyon dicsért s agyon sújtott darabot teljes való­jában láthatja. A darab mindenesetre egyike az érdekesebb szini újdonságoknak s ha minden tekintetben a színészet magasabb igényeinek nem is felel és sok tekintetben tévesztett is — még sem oly nagyon rész, oly nagy mértékben elkárhoztatandó, milyennek némely lapok feltüntették. De mielőtt tévedései s hiányai kimutatá­sába ereszkednek, a darab meséjét röviden összefog­lalva, fővárosi lapjainkra s magára a szövegre támasz­kodva előadjuk. Kornélia meséje igen egyszerű. Falun vagyunk: Kornélia egy eszményileg szép és jó falusi lányka, nevelőanyja Lánczosné, egy tisztartó özvegye, maga a szigorú erkölcs, a nemes egyszerűség; a kör,­melyben Kornélia nevelkedik, a lég, melyet besziv, minden ép olyan komoly, mint a milyen tiszta és e szerint ter­mészetesen csak a jóban találja gyönyörét; járvány idején meglátogatja a betegeket ápolja s gyógyítja őket stb. És ez a leány egy nap berándul a szomszéd vá­roskába, kocsija kárt tesz a piaczon, a kofák össze­csődülnek és talán baj lesz, ha két férfi nem terem ott, a­kik megállítják a lovakat és felriasztják a zajongó csoportot. Kornélia haza hajtott, az egyik ismeretlen férfi képével szivében, ilyen tüzes szemeket, ilyen bátor homlokot még nem látott és mialatt átöltözködik megjelenik náluk a két férfi Temesy Géza és Dunay Zoltán, a falu alatt eltört a kocsijuk azért kénytelenek pár órára Lánczosné asszony vendégszeretetét igénybe venni mondák, a miből azonban csak fele igaz, mert valójában Kornélia után indultak, Temesy Géza az a bátor megmentő és hogy a szép leány közelébe juthas­­hassanak, szántszándékkal fordították fel kocsijukat a falu alatt. Magukra maradva a szobában, annak bútor­zatát mustrálják, abból akarván következtetést vonni a család anyagi helyzetére. Az asztalon felfedeznek egy Trattner-Károlyi naptárt miből az öreg asszonyság ház­tartási jegyzeteit s kifizetett számláit olvasgatják. Czél­­jukra nézve tisztába vannak: a mamát Pestre csábít­ják s leányostul kitartják. De melyikőjük? Végre sor­sot akarnak húzni, azaz földobni egy pénzdarabot: az egyik kép, a másik írás. Ebben azonban a háziasszony fellépése akadályozza meg őket. Ez az asszonyság egy derék, okos úri nő­s czélzásával a pesti színház új­donságára: „Az arczátlanokra“ azt sejteti velünk, hogy e két kéjencz veséjébe látott. A darab és könyvekről folyt társalgás után, hogy az említett darabot, melyik küldje „ő nagyságának“ Pestről, felvetik a pénzdarabot. Persze a dobás a fölött határoz, kié közülök Kornélia? Temesi nyert. Ezután szenyes ajánlataival sérti meg a háziasszonyt mire az leszidja őt s e szavakkal „Most már „az arczátlanokra“ nem vagyok kiváncsi — nyom­tatásban“ távozik. Temesy, kinek a sors kedvezett, visszautasitatván szenyes ajánlatai végett, most Dunay azt hiszi, hogy rajta a sor­s neki — mint mondá — annyira tetszik a leány, hogy ha máskép nem jut hozzá, kész elvenni A nők gyakori megbetegedésének oka nem any­­nyira a gyöngébb alkatban, mint testi nevelésük el­hanyagolásában keresendő, főleg oly időben — 6— 15-ik évben — midőn a testi kiképzésre legtöbb gond fordítandó. A­míg a gyermek szabadon mozoghat, szaladgálhat, mászhatik, ugorhat és testét játékok által erősbitheti és e törekvését a tornázás által tö­­kélyesbítheti, addig a leány tudatlanság, vagy fer­dén felfogott conventionális tekintetek miatt e jól­­tevő erősbitő szert majdnem egyáltalában nélkülözni, kényszerül. A nap legnagyobb részét rendesen a tö­mött és czélszerűtlen iskolahelyiségekben tölti, a­melyekben a térszűke, a padokon folytonos káros testtartást szükséges; ezután órahosszant házifoglal­kozás, nyelv, rajzolás és zenegyakorlattal egyetem­ben következik; az egészséget hátráltató benyomások szükséges ellensúlyozása, nemkülönben a szellemi megerőltetést egyenlítő testi­ gyakorlat pedig hiány­zik. Az orvosok nem egészen hangosan szólhatnak föl, hogy e hiányon segíttessék. Egyéb testi gyakor­latokon kívül (úszás, korcsolázás, szabadbani ját­szás) a rendszeres leánytornázásban is­merjük föl a segítő eszközt. A tornázás erősíti az izmokat, elősegíti a test tartását, a melleit szabad lélegzésben emeli, a moz­gásnak erőt kölcsönöz, a tagok és az egész szervezet erős és egybehangzó kifejlését eszközli. A mozgó izmok növekedő erejével az érzés izmainak hatalmas ellensúly adatik. Növekszik az erkölcsi erő, ezzel együtt az ellenható képesség az anyagi s szellemi befolyások ellen, melyek a nő későbbi éveiben na­is. Temesy az ajtóig megy s vissza­jön azon elszánt­sággal, hogy bánja hát az ördög, elveszi ő is. A mint Temesy egyedül marad belép Kornélia, ki éppen be­tegei látogatásáról jön s a mint a megmentő lovagot megpillantja zavarba jön, pirul, szóval elárulja, hogy Temesyt szereti. A belépő mama megdöbbenve látja, hogy a kiutasított még mindig fedele alatt van, de mielőtt szólhatna Temesy megkéri leánya kezét. Az anya azt kérdi „szereted.“ Azt feleli, hogy „anyám 11 ” keblére borul. Mit tehet az öreg asszonyság mást, mint arra kéri Temesyt, hagyja egy perezre magára gyermekével. Ez távozik Dunayval a kertbe. Az egyedül maradt mama igyekszik lebeszélni Kornéliát, de az szerelmes s nem enged s a jó anya beleegyezik végre a házasságba s azonnal távozik „Uram Kornélia az öné“ szavakat intézve a belépő Temesyhez. Temesy Korné­liával egyedül maradva keblére öleli menyasszonyát, majd a mögötte álló baloldali asztalra féllábbal felül s igy öleli Kornéliát magához hosszasan megcsókolja, Kornélia ekkor bal karját szeme elé emelve, hátradől, Temesy karjaiba és suttogja „boldog vagyok.“ Temesy kéjelegve mondja: „Szerelmem édes menyországom“ s mellén megcsókolja, mit a szerényen kivágott ruha nem eléggé fedez. Azonban ezen utóbbi jelenetek, melyek a műben előírvák: az asztalra ülés, a mell­csók igen okosan kihagyatott a szini rendező által s Kornéliát Temesi átölelve vállon csókolja meg, mire a leány megsértett szűzi szemérme föllázad Temesy ellen s mit sem akar a házasságról tudni, hanem ekkor már a mama igyekszik rábeszélni, hogy hiszen vőle­gényed, az bizony megcsókolhat. Az első felvonás azzal végződik, hogy Kornélia Temesy neje lesz. (Vége következik.)

Next