Szentesi Napló, 1941. április (23. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-24 / 92. szám

Csütörtök, 1941. április 24. SZENTESI NAPLÓ és területi döntéseket hoznának. A megbeszé­lések berlini politikai körök véleménye szerint tehát azzal a ténnyel, hogy az olasz külügy­miniszter visszatért Rómába,, nem értek vé­get, hanem tulajdonképpen a Ciano—Rib­­bentrop találkozással vették kezdetüket. A szerda reggeli olasz lap­ok vezető helyen közlik a hírt Ciano gróf bécsi tárgyalásairól. A lapok a közleményhez, semmiféle megjegy­zést nem fűznek sí eddig hivatalos körökben, is tartózkodtak minden nyilatkozattól a tárgya­lással kapcsolatban. A görög fegyverletétel A napközben érkezett jelentések már előre­vetették Görögország tragédiájának árnyékát. Az epiruszi csata győzelmes befejezése csak órák kérdése volt. A körülzárt görög hadosztá­lyoknak semmi reményük nem volt a menekü­lésre. A balszárnyat teljesen bekerítették a né­metek és az olaszok és a két tűz közé került hadosztály kénytelen volt kapitulálni. Az első jelentés a görög fegyverletételről a következőképen hangzik. Az olasz főhadiszállás 321. számú rend­kívüli közleménye: Az epiruszi és macedóniai ellenséges hadak letették a fegyvert. A fegyver­­letételt kedden este 21 óra 4 perckor jelentette be egy görög katonai küldöttség a tizenegyedik olasz hadsereg parancsnokának az epiruszi harc­téren. A megadás módozatai a szövetséges né­met parancsnoksággal egyetértésben részletes megállapítást nyertek. A király elmenekült György görög király a görög néphez inté­zett kiáltványában bejelentette, hogy kénytelen Kréta szigetére visszavonulni. Ez az elhatározás azt jelenti, hogy maga a király is kilátástalan­nak tartja a hadihelyzetet és a macedóniai, va­lamint az epiruszi görög csapatok fegyverleté­tele után a többi görög egységek számára sem marad más választás, mint a feltétel nélküli megadás. Német partraszállás egy török szigeten A svájci sajtó egyre nagyobb figyelem­mel kíséri a törökországi híreiket. Az angol alsóházi tegnapi üléséről szóló tudósításból ki­emelik a lapok Iiore Belisiha volt hadügymi­niszternek Churchillhez intézett kérdését a németeknek Samothrako szigetén való partra­szállásáról. Ez, a sziget az­­Égeti tenger északi részében, Dedeagnestól délre, Gallipoli félszi­gettől nyugatra fekszik. Churchill kitérő vá­laszt adott, de válasza semmiesetre sem te­kinthető cáfolatnak. A zürichi Die Tat berlini tudósítója sze­ri­nt a súlypont egyre inkább a Közel-Keletre tolódik. A török hatóságok siettetik Isztanbul kiürítését. Semleges körökben ez, érthető fi­gyelmet kelt. Azokra a kérdés­ekre, amelyek Törökország magatartását illették, Berlinben továbbra is azt a választ adták,­­hogy ez Tö­rökország belügye és az Isztanbul kiürítéséről szóló híreket illetőleg is hozzátették­, hogy Törökország maga határozza meg, milyen te­rületeket ürít ki vagy nem ürít ki. A hadihelyzet A német véderő főparancsnokságának teg­napi jelentése beszámol arról,, hgoy tervsze­rűen folyik a görög—angol csapatok üldözése. Német harcirepülőgépek a görög vizeken el­­sülyesztettek hét szállítóhajót 37 ezer tonna űr­tartalommal és súlyosan megrongáltak 12 hajót. A Szuda öbölben egy nagy hadihajót találtak el a német bombák. Az elsülyesztett hajók fedél­zetén menekülő angol csapatok voltak elhelyez­ve. A harci és vadászrepülőgépek a görög repü­lőtereken a földön elpusztítottak 24 ellenséges repülőgépet és több légvédelmi ütegállást. Sú­lyos repülőtámadás érte ismételten Málta szi­getének hadianyaggyárait, a kikötőben horgony­zó hajók közül egy angol torpedórombolót ta­lálat ért. Szerdára virradó éjjel ismét sikeresen támadták Plimouth hajógyárát, a hadiellátás központjait és az élelmiszer rakátrakat, Ports­­mouths hadászatilag fontos pontjait, ezenkívül Délnyugat- és Keletskócia több nagy városát. Az ellenség kísérletet tett arra, hogy behatoljon a németek által megszállt területek fölé, de a légvédelmi tüzérség elűzte a támadó ellenséges repülőgépeket és lelőtt egy angol bombázót. Német terület fölött nem volt ellenséges légi cselekmény. Április 19 és 22 közötti időben az ellenség 95 repülőgépet vesztett, a német vesz­teség 12 gép volt. Egy későbben érkezett német jelentés kö­zölte, hogy a korib­usi öbölben a német légi­haderő rettenetes csapást mért a behajózott és menekülni készülő görögországi angol csapatok­ra. A német zuhanóbombázók telibe találtak és elpusztítottak 17 nagy csapatszállító hajót, ezenkívül súlyosan megrongáltak 9 másik hajót. Szalomisnál egy 5000 tonnás csapatszállító hajót szintén találat ért, amelynek következtében a hajó elsülyedt. A leg­úja­b­b jelentések később azt a jelentést kapták, hogy a gö­rög királlyal menekült el Athénből Kréta szi­getére a trónörökös és az egész kormány.­­ Miután pedig magukra hagyták a háborúba kergetett népet, biztos, távolságból kijelentik, hogy „tovább folytatják a háborút". Az, angol csapatok is hanyatt-homlok­ menekülnének, ha a németek nem gondoskodnának bekerítésük­ről, valamint hajóik elvesztéséről, ellenben ott marad maga a nép, amely nem szállhat re­pülőgépbe, nem menekülhet el, hanem elszen­vedni kénytelen a kudarccal járó minden meg­próbáltatást. Íme, így fest a valóságban az angol civilizáció, az angol gentleman. Jobban­­ már nem ábrándíthatná ki szántszándékkal­­ ,sem Anglia magáiból az ámuló világot, amely ennyi „becsületesség és hősi önfeláldozás" lát­tán nem csodálkozik a világbirodalom össze­omlásán. Hivatalosan még meg nem erősített bag­dadi jelentés szerint a brit csapatok, amelyek néhány nappal ezelőtt érkeztek Bashrába, ismét kivonultak Irakból. A csapatok a palesztinai és a transzjordániai garnizonokba vonultak vissza. Hogy mennyiben felel meg ez az angol vissza­vonulás a brit hadiszállás eredeti terveinek, vagy pedig újabb diszpozícióról van-e szó, amelyre az iraki lakosság ellenséges magatar­tása késztette az angolokat, egyelőre még nem állapítható meg. Az angol főváros helyzetére jellemz­ő je­lentés érkezett Svájcból. A londoni svájci kö­vetség több tagja benyújtotta lemondását és haladéktalanul vissza a­kar térni hazájába. A lemondás indoklásául azt hozták fel, hogy a német légitámadás hatása London ellen olyan borzalmas, hogy még egy támadást nem tud­nának elviselni. Görögország szófiai követe közölte a bol­gár kormánnyal, hogy Görögország megszak SZOBAFESTÉST, épület és bútor mázolást, evezéseket, úgy mint tölgy, dió, kaukázusi dió, to­polya, mahagóni stb. a továbbképző tanfolyamon bemutatott legújabb el­járás szerint készít KISS IMRE szak­mester vizsgát tett festőmester, Zolnay Károly­ utca 6 szám. Jó fiút tanulónak felveszek. I­téria Filmsznh­áz műsora Április 24 Csak két napig! A Rotschild család A nagy csaták kulisszái mögött külön harcot vív a pénz! Mérhetetlen vagyonok születése a pénz izgalmas regénye. Az egész Európát behálózó Rotschildok pénz­ügyi szervezete lepleződik le előttünk ebben a filmben ! Ufa Híradó! 3. oldal. ait­ja diplomáciai kapcsolatait Bulgáriával. Hol van már a tavalyi­­hó . . . Az éjszakai órákban jelentik: A még harcoló görög csapatok is felajánlották a fegyverletételt. POOOOOOOQOOOOOOOQOooooonoannoninnoptyxai JCík &ú\co£*tok a görög. piú*to*i ? A hadi jelentések nap-nap után angol csapatokat említenek a görög fronton, holott ezek a csapatok nem is angolok, hanem ausz­tráliai Egy rádióhírből értesültünk erről, amely az ausztráliai újságok méltatlankodá­sáról számol be. Ugyanis az ausztráliai újsá­gok, amikor látják, hogy az angol hazai csa­patokat gyorsan kivonják a tűzből és sietve viszik a kikötők felé, mélységes megdöbbe­nésüknek adnak kifejezést a felett, hogy Anglia megkíméli saját fiait, ellenben az ausztráliai csapatokkal harcoltat maga he­lyett. Az ausztráliai újságok követelik, hogy ezeket a csapatokat szállítsák haza. Az ausz­tráliai kormány magáévá tette az újságok kö­vetelését és legközelebb fontos tanácskozást folytat ebben a kérdésben. Jellemző az an­golok eljárására, hogy mindig és mindenhol más nemzetek hadseregét, esetleg gyarmati csapatait küldi előre, ugyanakkor nem felejti el angol segítségnek feltüntetni a világ előtt ezeket a harcbavetett csapatokat, holott ezek­nek csak annyi közük van Angliához, hogy jelenleg igában tartott gyarmati lakosai. A balkáni háború nem okoz zavart iparunkban A Magyar Vidéki Sajtótudósító budapesti jelentése szerint a balkáni háború természete­sen számos vonatkozásban érinti hazánk gazda­sági életét főleg két szempontból. Az egyik az, hogy nyersanyagellátásunkat mennyiben be­folyásolja, a másik pedig az, hogy mennyire hat ki a széthulló Jugoszláviához közel eső magyar iparvállalatok munkájára. Az első szempontot tekintve Jugoszlávia tudvalévően mint nyersanyagszállító jön szá­mításba, ezenkívül pedig tranzit szempontból, mint közlekedési útvonal. Magyarországon egy­előre olyan jelentős készletek vannak tárolva, hogy azok bőségesen fedezik a minden bizony­nyal egészen rövid átmeneti időre a szükségle­tet. Magyarországnak ezenkívül egyes Jugoszlá­viából származó cikkekben már saját termelése is van, így tehát ebből a szempontból sincs fennakadás. Ami viszont Törökországból, Bul­gáriából és Oroszországból származó nyersanya­gokat illeti, azok legjelentősebb hányadát eddig is vasúton szállították hozzánk, így tehát a szer­biai dunaszakasz elzárása ebből a szempontból sem jelent nehézséget, vagy zavart nyersanyag­­ellátásunkban. Ami azt illeti, hogy az esetleges légitámadások mennyiben befolyásolhatják a vo­lt jugoszláv határhoz közel eső iparvállalatok munkáját, itt sincs mitől tartanunk, hiszen a szerb hadsereg­ felbomlott, ütőképessége már a múlté, de ezenfelül a határ közelében nincsenek nagy kapacitású iparvál­­lataink. 1761 VÁROSRENDEZÉSI TERV A magyar vidéki Sajtótudósító budapesti jelentése szerint az 1937. évi VI. t. c. elrendelte, hogy minden városnak városrendezési tervet kell készítenie. A törvény végrehajtása során az iparügyi kormányzat illetékes szakosztálya az újonnan visszacsatolt erdélyi részek kivéte­lével megvizsgálta az ország minden városát. A városrendezés sok olyan kérdéssel is kapcso­latban áll, amely közvetlenül összefügg a vá­rosi lakosság kényelmével, gazdasági és szoci­ális jólétével. Gondolni kell pld arra, hogy a városrendezés munkája együttműködjék a for­galmi úthálózat kijelölésének kérdésében a ke­reskedelmi minisztériummal. A városi kultúra terjesztését szolgálja továbbá az iparügyi kor­mányzatnak az a lépése is, amellyel országo­san egyesítette a villamosáramszolgáltatás fel­tételeit. Az új engedélyokiratok már mind az egységes árszabás alapján adatnak ki. Az ársza­bás, természetesen, az egyes fogyasztói csopor­toknak megfelelően több részre tagozódik és ezeken belül is lépcsőzetes árakat tartalmaz.

Next