Szentesi Napló, 1942. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-01 / 1. szám

2. oldal. ban és májusban lefolyt a balkáni háború, ugyan­akkor pedig Kommel német tábornok seregei visz­­sza­foglalták Afrikában Kirenaikát. Májusban a tengelyhatalmak teljes győzelemmel befejezték az évi hadjáratot, június elejét pedig a készülődés és a feszült várakozás ideje töltötte ki. Június 22-én robbant a bomba, a német véderő megindult a Szovjet ellen. Az 1941 esztendő második felét kizá­rólag a keleti háború jellemezte egészen decembe­rig, a távolkeleti háború kitöréséig. Június 22-től november 18-ig az afrikai angol offenzíva megindu­lásáig a háború mindenütt máshol állt, csak kele­ten dühöngött soha nem látott elkeseredéssel. Olasz­ország pihent és erejét gyűjtötte, miután a téli tengeri küzdelmekben ő viselte a hadjárat oroszlán­­részét. A keleti front egész hosszában, most mozgó há­ború van. Különösen a front középső szakaszán, Moszkva előtt hajszolja a szovjet hadvezetőség éj­jel és nappal új­­rohamokra a szovjet hadosztályokat. Ebben a kegyetlen küzdelemben, amelyet az ellen­ség tüzével és a gyilkos hideggel egyidőben vív a harcoló katona, megduplázódik, az­ ember és anyag­veszteség. Különösen a melegruházatok, cikkek A német—szovjet nanoru két totális világhata­­lomnak az összeütközése. Mások lettek az arányok,­­ de főleg más lett a háború módszere. A német ka-­­­tonai fölény hamarosan megrendítette a 200 milliós­­ szovjet birodalmat. Moszkva készült erre, tudta, hogy csak az mentheti meg, ha kíméletlenül fel­áldozza földjét, városait és egész emberanyagát. Az önpusztítás régi bevált orosz módszere most teljes egészben érvényesül. A szovjet csak úgy kerül­hette el az összeomlást, hogy fanatizált polgári la­kosságát, a nagy városokból ered központokat létez­ő hiánya miatt, amely a veszteségeket okozza. Hiszen néhány óra alatt a hóba dörgölt harcoló katona lába másodfokú fagyást szenvedhet a 25—30 fokos hidegben. Németországban 3 napja folyik a téli ruházatok gyűjtése és az első szállítmányok már meg is érkeztek a keleti harcvonalon küzdő német, katonákhoz, fellett s aláaknázott és felrobbantott mindent. A vé­dekezésnek ez az új­ módszere nehéz feladatok elé állította a német hadsereget, amely nem hamarkod­­hatta el a háborút, hanem egy nagy átfogó döntés helyett részletekben kezelte meg az egyébként le­­küzdhetetlennek látszó nehézség megoldását. Szívós küzdelemmel Szentpétervár, Moszkva és K­oszov elé érkezett, amikor beköszöntött az orosz fél, a hátra­levő munkát tavaszra kellett halasztani, addig megbirkóznak a szovjet seregek ellentámadásaival. Pusztulás mindenfelé... Mit jelent a szibériai hideg ? SZENTESI NAPLÓ Csütörtök, 1942 január 1. Hitler kiáltványa Tegnap este az év utolsó napján Hitler vezér és kancellár a német főhadiszállásról szózatot in­tézett a német néphez, amelyet Göbbels dr. propa­gandaügyi miniszter olvasott be a rádióba. A be­széd három világrész számára, úgymint Európa, Ázsia és Afrika számára szólt. A német néphez szóló kiáltványában vázolta az általános politikai helyzetet, annak indító okát, melyért ez az eszte­len véráldozat folyik. Rooseveltet és Churchillt ál­lította oda a két főbűnösnek, akinek köszönheti a világ, hogy milliók vére folyik a föld kerekségén. A 85 milliós német nép kész összeszom­oi jog­gal életre-halálra küzdeni elvitathatatlan jogaiért a 45 milliós angol néppel, amely a világ 40 millió nemyzetkilométerét uralja. Ezek a hatalmak a de­mokrácia jelszavát tűzték ki a zászlójukra, holott Roosevelt és Churchill tulajdonképpen a zsidó ka­pitalista érdekért, az üzletért harcolnak, figyelem­be nem véve a német nép békekészségét és az ész­szerű megoldásokat. Mert minden csak az „üzlet"! — Mindennek ez a háttere. A nyugati front ösz­­szeomlása után Churchill a kapitalista Amerikában majd a bolsevista Oroszországban bízott, hogy az üzletet, a nagy hasznot hajtó hadiipart az ő segít­ségükkel még megmenthesse. —­ Új háborúért imádkoztak a velünk szemben álló hatalmak, hogy a hadiipar talpraállításában tovább élhessenek. Ez az oka minden megpróbál­tatásnak, ők akarták a háborút, amivel megment­hetik a kapitalizmust. Ezért utasították el minden alkalommal a leszerelési indítványunkat, ezért uta­sították vissza valamennyi békeajánlatunkat. Roo­­sevelt és Churchill hajlandók lennének Európát ki­szolgáltatni Sztálin bolsevista rendszerének, ám a kapitalizmus nem fogja Európa népét kiirtani. El­lenkezőleg: a nacionalista államok őket fogják da­rabokra tépni. Azok a népek, amelyek a mindennapi kenyérért és életükért küzdenek, azok fognak győz­ni. Az a nép, amely csak az üzletért harcol, el kell hogy pusztuljon. A kapitalizmus érdekében szövet­kezett Churchill és Roosevelt a bolsevista vezérrel, Sztálinnal. Ám egész Európa felébredt, ráeszmélt a rettentő veszedelemre, mely Európát fenyegeti. Ja­pán is elérkezettnek látta az időt, hogy nemzeti lé­téért az elnyomó demokráciákkal szemben felvegye­ a harcot. Nemzeti államok küzdelme ez a zsidó kapitalista világ urai ellen. A német néphez intézett szózata után Hit­ler harcoló katonáihoz napiparancsot intézett. A napiparancsban kiemelte az elmúlt esztendő fényes haditetteit, katonáinak világraszóló­ ha­dicselekményeit, majd rátért a szovjet elleni háborúra, mely az év legnagyobb elhatározása és legvéresebb küzdelme volt. A világtörténe­lem legnagyobb győzelmeit aratták a német és vele szövetséges katonák. A szovjet veszély el­múlt! A győzelmek sorozata nemcsak Német­országot, hanem egész Európát megmentette a vörös rémtől.­­ .. . A német asszonyokhoz, gyermekekhez is intézett pár szót és figyelmeztette őket, hogy soha az életben meg nem tudják hálálni azok­nak a katonáknak az önfeláldozását, akik a fe­nyegető nagy veszélyt elhárították fejük felől. Kiáltványa végén megköszönte harcoló kato­náinak a hőstetteket és hangsúlyozta, hogy büszke örömmel töltheti el valamennyiéjüket a legvéresebb keleti fronton elért harci sike­rek Minden előkészületet megtettünk — szólt a Führer kiáltványa — hogy a zsidó kapitalista és bolsevista erőket a teljes megsemmisülésig verjük. Állítom, hogy ez a vér, amely ebben a háborúban ömlik, Európa számára az utolsó generáció vére lesz, mert végérvényesen békét teremtünk. Hitler Adolf. Konferenciák­ Moszkvában és Washingtonban Szovjetoroszországgal kapcsolatban egyéb­iránt fel kell jegyezni hogy Sztálinnak és Mo­­lotovnak Edén angol külügyminiszterrel foly­tatott megbeszélései véget értek. Edén állítólag arra akarta rávenni Sztálint, hogy a Szovjet vegye fel a háborút Japánnal szemben is, a moszkvai kormány azonban kitért­ ez elől a kí­vánság elől, mert nem akar kétfrontos hábo­rút viselni, ereje arra nem is futja. Más hírek szerint a moszkvai megbeszélés kiegészítése volt Churchillnek Amerikában és Kanadában folytatott tanácskozásaival, amelyeknek fő té­mája elsősorban a hadianyaggazdálkodás meg­szervezése volt. A szűkszavú hivatalos jelenté­sekből nem váltak ismeretessé részletek a so­rozatos konferenciákról, Berlinben azonban megjegyzik, hogy ne tartsák a külvilágot olyan ostobának, hogy elhigyje, hogy ezeken a meg­beszéléseken a háború eldöntése megtörtént volna. Churchillnek azt a nyilatkozatát pél­dául, amelyben bejelentette, hogy Németor­szág legyőzése most már megszervezés és idő kérdése, német politikai körökben derültséggel fogadták. Szembeállítják ezzel a nyilatkozattal az angol lapok támadó cikkeit a hadvezetéssel szemben. A londoni újságok ugyanis azt írják a távolkeleti hadvezetéssel kapcsolatban, hogy az angolok lebecsülték az ellenséget, gyenge volt az angol védelmi berendezkedés, a japá­nok a frontokon ismételten áttörtek, a légvé­delem sem kielégítő és szemére vetik Chur­chillnek, milyen merő ostobaságot követett el, amikor nagyhangúan nyilatkozott a távolkelet­i­ háborúról. ’ ~ London levetette álarcát Visszatérve az angol—szovjet megbeszé­lésekre, német hivatalos helyen megállapítják, hogy Anglia rendkívül kényes, szorult hely­zetben van, ezért iden Moszkvában kénytelen volt a Szovjet minden követelését teljesíteni, csakhogy további kitartásra ösztökélje Sztáli­­nékat. Anglia ledobta álarcát, amelyben eddig, mint a kisnépek védelmezője tetszelgett és odavetette egész Európát a Szovjet zsákmá­nyául — az elvi megegyezés szerint. Gyakor­latilag természetesen más a helyzet, úgy hogy az angol—szovjet megegyezés nem több hiú ábrándnál. Mindenesetre jellemző Anglia ma­­gatartásr­a, hogy kész egész Európát felál­dozni a bolsevizmus számára és koncként oda­vetni, csakhogy roskadozó világbirodalmának egy kis részét próbálja megmenteni. Az angol miniszterelnök Kanadában Miközben Roosevelt közvetlen tanácsko­zásra hívta meg Sztálint Washingtonba, Chur­chill Kanadába utazott szervező körútra Az ottawai parlamentben, ahol titkos tanácsossá avatták, szintén beszédet mondott, amelyben többek között beismerte, hogy az ellenség ereje igen nagy és nem szabad lekicsinyelni. Az afrikai harcok Alfa angol—amerikai és szovjet politiku­sok konferenciáját Berlinben a segítséget ke­reső ülésezésnek nevezték el. Most már csak az a kérdés, hogy ki segít, kinek, mikor, hol és miképen, — vetődik fel a kérdés. Az egész nem több színpadi mennydörgésnél, ami nem áll arányban a tettekkel. A harctéri helyze­t valóban mást mutat. Az új esztendő olyan lég­körben fordul, amelyet az ázsiai döntő küzde­lem jellemez. A távolkeleti háború napról­­napra újabb sikerek jegyében áll s ugyanak­kor Afrikában is sikerült megállítani az óriási túlerőben lévő angol támadást, sőt igen biza­kodóan ítélik meg Rommel seregeinek eshető­ségeit. Rommel állítólag nagyobb utánpótlás­hoz jutott és két nap óta már az újonnan el­foglalt védelmi vonalból sikeresen hajtja vég­re ellentámadásait, és egyre súlyosabb veszte­séget, okoz az angoloknak. Afrikában a harcok olyan új szakasza következik, amely az ango­loknak még nem egy meglepetést hoz — mond­ják Berlinben — ahol nem lepődnének meg azon, ha rövidesen sor kerülne Rommel tábor­nok nagyobb arányú offenzívájára. Ostromállapot Sil­gapo­neben A távolkeleti háború eseményeiből kiemel­kedik az a hivatalos amerikai bejelentés, amely szerint Amerika feladta Luzon szigetét. Itt 200 ezer japán katona áll szemben az amerikai vé­dősereggel. A japán támadóerők óriási tanko­kat vetettek küzdelembe Manila ellen s napo- A Tudományos Mosószínházban új­évkor MALAC és PEZSGŐ sorsolások lesznek! O Tudoimfcnyw Mozpészlnh&ií o Január 1. Újév napján 4 előadás: 2,4, negyed 7 és fél 9 órakor Dankó Pista —ni—ii­iHmwEiiniiiiiiBiMiiami unni n Főszerepben: Jávor P. Simai* Erxfti, Szakáca Margit, To­­paP. Újév napján minden belépti jegy egy sorsjegy. 2 órakor Eleső Zselyár.

Next