Szentesi Napló, 1942. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-01 / 1. szám

­Csütörtök, 1942 január 1. van a SZENTESI NAP­L­Ó kon belül várható a Fülöp-szigetek fővárosá­nak eleste. Az angolok számára válságos a helyzet elsősorban Singaporeban, ahol a ható­ságok kénytelenek voltak az ostromállapot ki­hirdetésének eszközéhez nyúlni. A hadihelyzet A japán császári főhadiszállás különjelentést adott ki arról, hogy a japánok gyors előnyomulása a maláji félszigeten igen nagy zavart okozott. Jel­lemző a helyzetre, hogy az angol csapatok főpa­rancsnokát leváltották. A német véderő főparancsnokság tegnapi je­lentése szerint december 17-e óta a krími félszige­ten rendelkezésére álló legnagyobb erőkkel terv­szerű támadás folyik Szebasztopol ellen. A bevehe­tetlennek tartott páncél­védelmi övezet nagy részét a támadó német csapatok betörik, a város elfogla­lása küszöbön áll. A keleti front többi szakaszán kemény hidegben elkeseredett elhárítóharcokra ke­rült sor. Afrikában Agadabiától délre eredményes harci tevékenység folyik. —­vUA olasz főhadiszállás szintén eredményes af­rikai harcokról tesz említést Agadabia körül, míg Bardiánál és Sollumnál tüzérségi tevékenység folyt. A német és olasz repülők eredményesen avatkoztak be a szárazföldi harcokba. Legújabb jelentés szerint a spanyol kormány tegnap nagyfontosságú minisztertanácsra ült ösz­­sze, amelynek döntése elé figyelemmel tekint az egész világ. Nincsenek még jelentéseink a minisz­tertanács állásfoglalásáról a madridi hírek azonban arról számolnak be, hogy a spanyol kormány éhe­­­sen szembefordul Angliával, a spanyol vizeken el­süllyesztett német kereskedelmi hajó miatt 4 lágsajtó tele van fantasztikus hírekkel Spanyolor­szággal kapcsolatban. Törökország helyzetében be­látható heteken belül nem kell számítani bonyo­dal­makra. A nap eseményéhez tartozik még az a hír hogy a tengelyhatalmakkal szembenálló országok és az azokkal tartó emigráns kormányok a hét vé­gén közös nyilatkozatot tesznek. Dósa Istvánt egyhangúlag választották a Kaszinó elnökévé A Kaszinó kedden tartotta közgyűlését, amelyen dr. K. Nagy Sándor polgármester, mint alelnök elnökölt. Megnyitóbeszédében nagy általánosságban számolt be a polgármes­ter a Kaszinó elmúlt évi működéséről. Felem­lítette, hogy a Kaszinó vezetőségének tagjai közül többen az egész év folyamán katonai szolgálatot teljesítettek, sőt teljesítenek még ma is és ez az oka, hogy a Kaszinó működésé­ről nem tud részletes jelentést tenni. Bejelen­­tete azt is, hogy Szendrey László ny. főispán levelet intézett a Kaszinó vezetőségéhez, hogy Szentesről való elköltözése miatt az elnöki tisztéről lemond. A közgyűlés tudomásul vette a bejelentést, majd egyhangú lelkesedéssel dr. Dósa István nyugalmazott alispánt választotta meg elnökké. Az új elnököt dr. K. Nagy Sándor polgár­mester üdvözölte meleg szavakkal. Dr. Dósa István köszönettel fogadta el a megtiszteltetést és székfoglalójában kifejtette, hogy a mai vi­szonyok között nehéz volna részletes progra­mot adnia, azonban biztosítja a Kaszinó tag­jait, hogy mindenkor, szívesen munkálkodik a testület érdekében. A közgyűlés ezután részleges tisztújítást tartott. A titkári tisztségre dr. Sebestyén Zol­tán vármegyei aljegyzőt választotta meg. Dr. Nagy József városi főjegyző, aki több mint tíz év óta volt titkára a Kaszinónak, egyéb elfog­laltsága miatt ezt a tisztet nem vállalta el. A közgyűlés a távozó titkár érdemeit jegyző­könyvében is megörökítette. A közgyűlés végül elhatározta, hogy a tíz pengős belépési díjat eltörli és kimondotta azt is, hogy azoktól a tagoktól, akik csak átme­netileg kérik a felvételüket, havi egy pengő tagsági díjat szed. ttem megy. &­ öl ótonurgyi fitotátság. e&nakétick iufyilatkozzata A színház Vízkeresztre becsukja kapuit és Homokay színigazgató Orosházára megy át társulatával, hogy ott kezdje meg szezonját. A színiszezon végeztével az újév első napjainak egyikére dr. Nagy József főjegyző a színügyi bizottságot összehívja, hogy letárgyalják a hat­hetes színi évad menetét és megbeszéljék a jö­vőre vonatkozó teendőket. A színügyi bizott­ság elnöke az alábbiakban nyilatkozott a Szen­tesi Naplónak a színiszezonnal kapcsolatban: — Úgy is, mint a színügyi bizottság elnö­ke, úgy is, mint magánember megállapítom, hogy a színészeknek nem jól ment Szentesen. Ez a tény mindenesetre gondolkodóba kell, hogy ejtse a színügyi bizottságot is atekintet­­ben, hogy miért nem ment a színház. Az okok bizonyára nem gazdasági természetűek, mert köztudomású, hogy a színiszezon alatt a város valamennyi más szórakozóhelye nagy látoga­tottságnak örvendett. — A színügyi bizottság tagjai valószínűleg feleletet tudnak adni a színházzal kapcsolatos nyílt kérdésekre és a színügyi bizottság teen­dőit úgy fogja irányítani, hogy a jövőben úgy •_______iléna Filmisgi Hígéig műsora_______s Előadások kezdete httkitnap * e» fel 9. ünnep s« vasárnap fél­­■ 4 tél 7 és 9 órakor. ______Boldog újesztendőt kívánunk kedves Katflaségünknek.______. Újévkor, csütörtökön 4 élőidé • Fél 2, 4, fél 7 és 9 órakor. — Pénteken, 2-án 6 és fél 9 órakor. Újévkor, minden előadáson nagy sorsolás. Felnőtteknek külön és gyermekeknek kühn.­­ Gyermekeknek rengeteg játékot sorsolunk ki! CSAK HÁ­ROM NAPIG ÉDES A BOSSZÚ Igazi kacagtató film. — Főszereplők: Páger Antal, Erdél,­ Mici, Kómár Júlia, Pethes Sándor, Biricsi Tivadar I­I stb. — Rengető) Mre értés, mulatságos jelenetek, zene, tánc kacagni, nevetni és nagyszerűen szórakozni fog­­ a Glória mozi kiváló műsorán. U F A HÍR 6- a közönség, mint a színészek és a színigazgató kellemes emlékekkel zárják a színiszezont. d­ért dátum Most, hogy 1942 január elsején fölemelt fizetést kapnak a közalkalmazottak, nem ér­dektelen visszaemlékezni egy másik dátumra, 1932 július 1-re. Akkor a következő kis cik­kecske látott napvilágot lapunknak akkori SZEMLÉLŐDÉS című­ rovatában: Péntek, 1932 július 1. Nehéz nap, hogy azt ne mondjuk, fekete nap a magyar köz­­alkalmazottak életében, a harmadik fizetés­­csökkentés lépett hatályba ezzel a nappal. Nem meglepetésként jött ez a fizetésleszál­lítás, hiszen a vonatkozó rendelet régen meg­jelent, de mégis fájdalmas ez az operáció. Minden közalkalmazott tisztában van azzal, hogy ez a fizetésleszállítás valóban azért kö­vetkezett be, mert, amint a pénzügyminisz­ter mondotta, minden más eszközt kimerí­tettek már arra, hogy a költségvetés egyen­súlyát biztosítsák , és a fekete napon azt a reménységet táplálja minden közalkalma­zott, hogy az állam pénzügyi helyzetének ja­vulása esetén ezt a harmadik fizetésreduk­ciót csinálják vissza legelsőnek ... A min­dennap krónikása, amikor ezeket a dolgokat feljegyzi ezen a helyen, méla rezignációval állapítja meg, hogy a remény, — ámbár színtelenül, azért mégis­csak él — egyetlen barátja a mindig csalódó embernek . . . Sze­retjük azért hinni, hogy még egy negyedik fizetésredukció nem hoz újabb fekete napot se a közalkalmazottakra, sem pedig a ma­gyar közgazdasági életre. Ezt írtuk akkor . . Komor időkben, a baletta és a nyolcpengős búza korában . . . Bizony nagyon nehéz napok voltak azok . . . Nemcsak Magyarországon, de az egész vi­lágon, hiszen minden recsegett-ropogott a világon, egymásután inogtak meg a dollár, az angol font, a francia frank . . . Szinte kábulat fog meg bennünket, amikor vissza­nézünk ezekre a napokra . . . S azután az eszünkbe jut a rómaiak klasszikus mondása: Iucunda est memoriam­­praetoritorum ma­­lorum . . . Igen, igazat mond a költő, kelle­mes az elmúlt rossznak az emlékezete . . . Az akkori remény ugyan nem lett valóság, mert a három fizetésleszállítást három eme­lés követte már, de az első nem hozta meg az 1932 július elsejei fizetésleszállítás visz­­szaállítását, de a magyar közalkalmazottak társadalma átvészelte a nehéz időket s a mostani harmadik fizetésemelés a családok­nak nyújtott nagyszerű segítség rózsaszínű csütörtökre váltja azt a fekete pénteket . . . T­űzifa, szegi is minden mennyiségben KAPHATÓ A GÖMÖR-udvar Telei u: 288 ! Pápán Balog Endre villanyszerelő menyasszo­nyának ablaka alatt éjjelizenét adott, azután főbe- lőtte magát és meghalt. Kecskeméten egyik gazdálkodó névnapján a vendégek annyira összeverekedtek, hogy közülök néhányat kórházba kellett szállítani. 3 oldal.

Next