Szentesi Napló, 1943. május (24. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-11 / 105. szám

2. oldal. SZENTESI NAPLÓ A tuniszi küzdelem ösztönzés a győzelem kivívására Berlin, május 11. A vasárnapi német sajtó első­sorban a hat hónapja tartó tuniszi harcokkal foglalkozik. A Deutsche Allgemeine Zeitung kiemeli, hogy az ellenség május 8-ika előestéjén­, éppen egy fél­évvel az angolok és amerikaiak algíri és marokkói partraszállása után, vonult be Bizerta és Tunisz városokba. A lap hangsúlyozza, hogy Tuniszban folyik az arányta­lan küzdelem és hogy a tengelycsapatok a fő­város utcáin, valamint az egész északi térségben a bizertai hadi­kikötő mögötti beltenger és a tu­niszi öböl között még elkeseredett ellenállást tanúsítanak. . „Nem az ellenség fölényes had­vezetése, — írja szó szerint a lap —aratott itt kései helyi sikert, hanem az Afrikában küzdő né­met és olasz csapatok töretlen harci szelleme a Fölközi-tenger túlsó partján tanúsítandó késlel­tető ellenállásra kiadott parancsot az ellenállás minden szakaszában úgy hajtotta­ végre, hogy az an­golok és amerikaiak kénytelenek voltak a rendelkezésükre álló tö­megeket harcba vetni és egy teljes félesztendőn át, azon egyetlen ponton összevonni, amelyet november 8-án nem mertek egyetlen gyors táma­dással elfoglalni. A szövetségesek tuniszi vállal­kozása Eisenhowert és az angol tábornokokat igen súlyos és vesz­teségteljes nagy támadások egész sorára kényszerítette. Ilyenekre senki sem számított Londonban és Washingtonban. Amikor a német és olasz csapa­tok, amelyeket légiúton szállítot­tak és november 11-ike körül me­részen megvetették lábukat a tu­niszi repülőtereken, ez csak kis részlete volt azoknak az intézke­déseknek, amelyeket a tengelyhatalmak a nyugat­ról fenyegető veszedelem el­len tettek. A francia földkö­zitengeri partvidék, valamint Korzika biztosításával egy­idejűleg történt meg a szardí­niai és Szicília erődítések eredményes kiépítése. Az új helyzet igazán nem ad okot megelégedésre az ellenségnek. Számunkra ez a helyzet ösztönzés arra, hogy vitéz afrikai katonáink teljesítményére és áldozataira vá­laszul egységesen vessük harcba az arcvonalat és az otthont, Eu­rópa végső győzelmének kivívá­sáig.*’ Vissza Líbiába, Eritreába, Szomáliba Etiópiába — ez az olasz nép fogadalma Róma, május 11. A Stefáni-iroda írja: A sors zordsága úgy akarta, hogy az Olasz Birodalom kihirde­tésének évfordulója egybeessék Bizerta és Tunisz elestével. Egy kevésbbé erős nép hallgatna az évfordulóról, nehogy drámai jel­lege szembetűnjék, az olasz nép azonban büszkén, a birodalmi hit erősségében fellobogózza váro­sait. Ugyanezzel a büszke főtar­tással fogadta a régi Róma le­győzött tábornokait, mert bizo­nyos volt benne, hogy Róma nagysága nem veszett el. Az olasz nép birodalmi jogát Isten és ember előtt igazolja egy termékeny, nép szűkreszorított­­sága, térszükséglete, egy munkás nép kenyérszükséglete; olyan né­pé, amely keményen tud dolgoz­ni, terjeszteni tudja a civilizá­ciót, hijján van azonban elemi szükségleteknek, proletársorban vergődik, állandó gazdasági és pénzügyi gondokkal drámai körül­mények között küzd. Egyetlen gyarmatbirodalom melett sem szól annyi igaz­ság, szükségesség, mint az olasz gyarmatigények mel­lett. Vissza Líbiába, Eritriá­­ba, Szomáliba és Etiópéba — ez az olasz faj fogadalma. Az angol gyarmatimperializmus s az északamerikai üzletiesség félt at­tól, amit Olaszország Etiópiában alkotott volna. Ezért küldték had­seregeiket Olaszország afrikai gyarmataiba. De háromezer esz­tendő történelme feljogosítja az olasz népet, hogy higgyen magá­ban és nagy rendeltetésében. Amerika félredobta a háborúban az emberiséget Róma, május 11. Valamennyi reggeli olasz lap felháborodottan közli azoknak a támadásoknak a sorozatát, melyeket amerikai repülőgépek április 26.-a és május 5-ike kö­zött olasz kórházhajók ellen in­téztek. Ez idő alatt amerikai repülő­gépek négy kórházhajó ellen öz íz­ben intéztek bomba- és gép­puskatámadást. A tám­a­dások jó látási viszonyok Tudományos Mozgószínház FIGYELEM 1 Hétköspapokon 2 elfiadás; fél 6 és fél 8 órakori vasárnap és ünnepnap 4 előadás; fél 2, tél 4, fél 6 te fél 8 órakor. Május 11—12-én. Kedden, szerdán, 2 napig. Móricz Zsigmond Betyár című regényének filmváltozata: Szép csillag Főszereplők: Páger Antal, Fényes Alice, Mály Gerő, Kökény Ilona, Kürthy György. — A régen látott Páger a „Betyár“ sze­repében páratlan művészetét ragyogtatja Híradók. mellett folytak le és a repülők­nek tudomásuk volt a hajók mi­nőségéről. Mint a lapok megállapítják, a támadások azt bizonyítják, hogy Amerika ebben a háborúban tel­jesen félredobta a nemzetközi szerződéseket és megsérti az em­beriesség alapelveit. Kedd, 1943 május 11. Bujkálnak a görög hegyekbe szorított kommunisták Athén, május 11. A görög belügyminisztérium hivatalos jegyzéket tett közzé és ebben többszáz olyan személy ne­vét sorolja fel, akiket a kommu­nista bandák a távoli hegyvidé­keken kegyetlen módon mészá­roltak le. Az első, a pénteki lapokban közzétett jegyzék, száznál több görög csendőrtiszt és közkatona nevét tartalmazza, akiknek le­­gyilkolását sikerült megállapíta­ni, illetve, akiknek teljesen nyo­muk veszett. A következő jegy­zék, amely a szombati lapokban látott napvilágot, azoknak az or­vosoknak, papoknak és községi elöljáróknak nevét tartalmazza akiket a kommunista gyakosok kisebb városokból és falvakból tüntettek el, illetve gyilkoltak le. A görög nép felháborodással veszi tudomásul a kommunista banditák kegyetlenkedését és elégtétellel látja azokat az in­tézkedéseket, amelyek kiirtásuk­ra irányulnak. " Egyre jobban elveszíti befolyását Anglia Indiában Stockholmi jelentés szerint a brit-indiai kormány hiába igyek­szik megakadályozni az ezüst­pénz halmozását. Eredménytelen maradt a pénzrejtegetők fel­jelen­tőinek jutalmazása is. Ennek kö­vetkezménye a papírpénz forga­lom 1940. augusztusa óta 218 szá­zalékos és jelenleg 6 milliárd rú­piát kitevő, tehát egészségtelen felduzzadása. Az árak állandóan emelkednek, viszont a termelés folyton csökken. A papírpénz bő­ségben sokan komoly gazdasági válság előjelét látják. A nép nem veszi semmibe a rengeteg papír­pénzt, hiszen még ezüstért is alul kap ennivalót. A kormány leg­újabb nyilatkozata szerint az élel­miszerhiánynak most már nem a burmai termés elvesztése és az általános hajótérhiány az oka, hanem maga az indus nép, mert a nagyközönség pánikszerűen hal­mozott fel hatalmas tömeg élelmi­szert titokban, vagyis saját maga gátolta meg az egyenlő felosztás végrehajtását. India népe tényleg nem bízik már a brit-indiai kor­mány intézkedéseiben. Egyébként az „Economist”t vezető angol gaz­dasági lap szerint India már majdnem teljesen letörlesztette 390 millió font t­ebbi adóssá­gát. India ugyanis­­ annyi nyers- és hadianyagot szállított Angliá­nak, amiért eddig semmiféle el­lenszolgáltatást nem kapott, hogy az indiai követelések Londonban jelenleg 308 millió fontra rúg­nak. (1941 végén: 214 millió), így az angol tőke hamarosan el fog tűnni Indiából, ahol már ta­valy is két nagy magánvasút ke­rült állami kezelésbe és legújab­ban különböző gáz- és villanymű­vek átvételével is számolnak. Kedvezőtlen tavaszi hírek Svédországból Stockholmból érkező hírek sze­rint az idei enyhe tél meglehetős nehézségeket okozott az erdő­­gazdaságnak. A korán beköszöntő olvadás teljesen járhatatlanná tette az erdei utakat. Hatalmas farakások várnak elszállításra, de a kocsik és lovak nem tudnak előrehaladni a felázott talajon. Rendes körülmények közt még tavasszal is közlekedtek a szá­nok. A teherautóval való szállítás szintén lehetetlen, mert jelenleg egyrészt sokba kerül, másrészt sem autó, sem üzemanyag nem áll kellő mértékben rendelkezésre. Még nagyobb gondot okoz a svéd­­ gazdasági életnek, hogy a hadvi­selő államok által engedélyezett tengerentúli forgalomban zavarok léptek fel. Mint ismeretes,­ Svéd­ország ellátásáról havonként öt hajó gondoskodhat. Most ezeket a megrakott hajókat visszatartot­ták a délamerikai kikötőkben, mert „az angol-amerikai hatósá­gok egyelőre nem engedélyezik a visszautazást.** Amerikai részről kijelentették, hogy a hajókat „technikai nehézségek** miatt kell visszatartani, de ezeknek közeleb­bi részleteiről nem adtak felvilá­gosítást. ■nca A képviselőház elnöke Bécsben megnyitotta a művész kiállítást Budapest, május 11. Tasnádi Nagy András a képvi­selőház elnöke Bécsbe utazott, ahol vasárnap megnyitotta a művész-kiállítást, mint a magyar­német művésztanács elnöke. — Ez a kiállítás, amelynek a megnyitására összejöttünk, mon­dotta Tasnádi Nagy András, a két nép közötti barátság egyik virágzó hajtása. ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•a Három vagy négyszobás összkomfortos lakást keresek. Cím a kiadóban.

Next