Szentesi Napló, 1943. május (24. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-14 / 108. szám

2. oldal. SZENTESI NAPLÓ Péntek, 1943 május 14 Berlini vélemény Churchill látogatásáról Berlinből jelentik: Churchill washingtoni utazását érintő kérdésre válaszolva a Wil­­helmsrasse illetékes szóvivője kijelentette, hogy Churchill nagy katonai kísérete és a Reuter Iro­da ama állítása, hogy a tárgya­lások szigorúan politikai termé­szetűek lesznek, nyilván a leg­fontosabb politikai tárgyalásokat akarja álcázni, amelyeket Roose­­velt és Churchill valaha is foly­tatott. A casablancai találkozó óta számos esemény zajlott le, amelyek újabb problémák elé állították az angolszászokat, így elsősorban a szovjet politika fo­kozódó agresszivitása, amely a lengyel—szovjet viszályban és a jelenlegi moszkvai pánszláv kongresszusban nyilvánul meg. Ha London és Washington alap­vetően egyetértenek abban, hogy a Moszkvával­ való szövetkezés kedvéért lemondanak az Atlantic Charta alapelveiről, úgy azzal még nem küszöbölték ki az an­golszász táborban uralkodó vi­szályt. Figyelemreméltó az a kö­rülmény is, hogy az angolszá­szok óhajaival ellentétben, most is csupán egy Roosevelt—Chur­chill találkozót sikerült létrehoz­ni és a legfontosabb partner, ne­vezetesen Sztálin hiányzik. Eltekintve, a szovjet—lengyel viszálynak, ha nem is új, de az utóbbi időben lényegesen kiéle­ződött problémájától, kétségtele­nül napirendre kerül a Giraud és de Gaulle megegyezésének kérdése is. Kérdés természetesen, hogy si­­kerül-e megoldani ezt a kérdést, amelynek megoldása Casablan­cában mindenesetre nem járt si­kerrel. Balkán és a gibraltári hídfő szerepel az angolszászok inváziós terveiben Stockholmból jelentik. Svéd lapok londoni tudósítói szerint a brit nyilvánosságban je­lenleg nagy helyet foglalnak el azok a találgatások, amelyek a washingtoni és a kairói értekez­lettel állnak kapcsolatban. Első­sorban az a kérdés áll az érdeklő­dés homlokterében, hogy vájjon a legközelebbi katonai kezdemé­nyezés angolszász részről törté­nik-e és ha igen, akkor milyen módon. Kevéssel ezelőtt a sajtó­ban is élénken vitatták azt a lehe­tőséget, hogy Olaszországot támadják meg Szicílián keresztül. Most ezt a gondolatot elejtették. Úgy látszik, az angol katonai szak­értők arra a véleményre hajla­nak, hogy az esetleges szicíliai in­váziónak hajótér kérdéseken kívül egészen más, súlyos nehézségek­kel is meg kellene birkóznia. An­golszász körökben a jelen pilla­natban a Balkánt és a gibraltári „hídfőt" emlegetik, amikor az angolszászok kezdemé­nyezéséről van szó. A svéd laptu­dósítók szerint az egymásnak el­lentmondó találgatásokban is van valami, ami azonos. Ez pedig nem más, mint a minden kombináció­ban helyet követelő ismeretlen té­nyező: a német hadvezetés szán­déka. Ismeretlen, hogy mit rejt Németország látszólagos szenve­dőleges magatartása. Vájjon nem újabb súlyos csapások megérlelé­­sére szolgáló előkészületeket? Eb­ben az esetben sürgősen revízió alá kellene­ venni a most olyan sokat vitatott angolszász táma­dási terveket. Spellmann ismét ellátogat a Vatikánba Rómából jelentik: Spellman, newyorki érsek, aki néhány­­héttel ezelőtt már láto­gatást tett a pápánál, hír sze­rint újra ellátogat a Vatikánba. Az érsek első vatikáni látogatá­sa után Észak-Afrikában és Ang­liában tett körutazást. Titkos hadianyagszállítási egyezmény az angolszászok és a Szovjetunió között Martinique megszállására készül Amerika Amszterdamból jelentik. Nagy-Britannia, Észak-Ameri­ka és a Szovjetunió között — mint a brit hírszolgálat jelenti — titkos megegyezés jött létre, amely „hadianyagszállításokra" vonatkozik. St. Pierreből jelentik: Az Egyesült Államok Marti­­nique francia sziget megszállá­sát tervezik. Az amerikai egysé­gek Barbadosból indultak el Martinique megszállására. Bar­bados a Karibi-tenger déli részén fekvő USA-sziget. A jelentések nem emlékeznek meg a Barbados­­ban behajózott amerikai csapa­tok számáról, de minden jel arra mutat, hogy ezek az amerikai ka­tonák a régebbi idő óta Marti­nique körül zárlatot fenntartó Tudományos Mozgóságház FIGYELEM ! Hélküsntpokoc 2 előadás: fi! 6 és fél 7 órakori vasárnap és finnepnap A előadás: fii 2, fii 4, fii 6 és fii 8 órakor. Május 14, péntek. A francia flmgyártás remeke. Szerelem... bosszú... halál! Főszerepben: Pierre Richard, Vera Korene. Híradó: WHWU.MI xwmwimvinf in—iwnwnsmew USA-hadihajók támogatását él­vezik majd. Martiniqueben szá­mítottak a támadó amerikai kez­deményezésére, annyival is in­kább, mert Cordell Hull, az Egye­sült Államok külügyminisztere néhány nappal ezelőtt kijelentet­te, hogy Martinique kérdésében csak­hamar az Egyesült Államok haditengerészete veszi át a szót. Martinique aligha védekezhet majd az amerikai megrohan­ás ellen, mert a francia gyarmatot védő hadihajókat az Egyesült­­ Államok követelésére leszerelték. Németországnak nincsenek ellenséges szándékai Törökországgal szemben Berlinből jelentik. A Basler Na­tional Zeitung közli ankarai levele­zőjének­­terjedelmes tudósítását. A tudósító többek között azt írja, hogy a Papén nagykövetnek Né­metországból való visszatérése óta megindult diplomáciai tevékenység igazolja azt a véleményt, hogy Németországnak nincsenek el­lenséges szándékai Törökország­gal szemben. Papén, aki először külügyminiszteri, majd a köztársasági elnököt láto­­gata meg, állítólag Hitler vezér és kancellárnak Törökország iránt táplált baráti érzelmeit juttatta ki­fejezésre. Törökország továbbra is fegyveres semleges marad Isztanbulból jelentik. Szadak kép­viselő, az isztanbuli sajtó legsúlyo­sabb szavú vezércikkírója, az Ak­­sam hasábjain a tunéziai csatával kapcsolatban azt írja, hogy nem­csak Szovjet-Oroszország, hanem valamennyi más ország is türelmet­lenül várja most a szövetségesek partraszállását Európában. Érhető azonban,­ hogy a szövetségesek a partraszállást gondosan elő akarják készíteni. Szadak dicséri ezután a „fegyve­res semlegesség bölcs politikáját**, amelyet Törökország a jövőben is fenn akar tartani. A cikkíró szük­ségesnek érzi, hogy Törökország­nak ezt a magatartását újból a vi­lág elé tárja, miután bizonyos kül­földi és belföldi körökben kétsége­ket fejeztek ki e politika irányában. Ezek a körök azt mondják, hogy Törökország szakítani fog jelenlegi politikájával, akár akarja, akár nem. Az illetők azt hiszik, hogy amikor egy második arcvonal léte­sül a Földközi-tengeren, vagy a Balkánon, mindkét fél számára a legalkalmasabb út török területen keresztül vezet, még­pedig úgy a támadás, mint a védelem céljából. Esztelen dolog azonban feltételezni, hogy Németország megváltoztatja Törökországhoz való viszonyát ép­pen abban a pillanatban, amikor egész erejét a keleten veti harcba. Szadak ismételten emlékeztet ar­ra, hogy amikor a Német Biroda­lom nagy haderőkkel vonult fel a Balkánon, csupán Törökország ha­táráig nyomult előre és utána ba­rátsági szerződést kötött Törökor­szággal. A törökök ma a világ teljes bi­zalmát élvezik és éppen ezekben az órákban a németek is teljes mértékben osz­toznak e bizalomban. Másfelől Tö­rökország szövetségeseinek érde­kében áll, hogy megóvják Török­ország érintetlenségét. Ez a né­zete a szövetségeseknek is. Csu­pán idegenek vagy távolállók hi­hetik azt, hogy Törökország akar­va nem akarva belesodródik a há­borúba. Törökországnak nincs semmi­féle teljesítendő kívánsága a jövőben sem és nem tart igényt semmiféle területekre. Sorsával meg van elégedve és nem gondol arra, hogy eddigi álláspontjától eltérjen. Amerika az ázsiai front sürgősségét hangoztatja Churchillnek Az angol hírszolgálat egyik je­lentését ismerteti a Német Távi­rati Iroda. Az angol hírszolgálat jelentése szerint eddig még sem­mi sem szivárgott ki az angol és északamerikai vezérkar megbeszé­léseinek tartalmáról. Nincsen je­lentés arról, sem, hogy mennyi ideig szándékozik Churchill az Egyesült Államokban tartózkod­ni. Az Egyesült Államok sajtója, a megbeszélésekkel kapcsolatban az ázsiai hadműveletek megindí­tásának sürgetését indítványoz­za. Havonta 147.000 tonnával több az angolszászok hajótérvesztesége mint amennyit gyártanak Anglia és az­ Egyesült Államok április hónapban 147 ezer tonná­val több hajóteret vesztettek, mint amennyit termelhettek. Az Egyesült Államok 1942-ben ha­vonként átlag 420 ezer tonna ha­jóteret állíthattak szolgálatba. Ha feltételezzük,­­hogy 1943 áp­rilis havában ugyanilyen hajó­teret építettek hozzáadjuk a háborús póttermelést, akkor áp­rilis hónapban 470 ezer tonna új hajótér adódik. A háromhatalmi államok azonban 617 ezer tonna hajóteret süllyesztettek el április­ban, tehát 147 ezer tonnával többet, mint amennyit az angol és amerikai hajógyárak építet­tek.­­ Jobb oldalán volt a szíve,, mája és vakbele. Beregszász­ról jelentik: Berkovics Dávid sza­badítani .lakost a beregszászi kórházban megoperálták. Ami­kor a műtétet végző orvos fel­nyitotta a testet, meglepetve látta, hogy minden belső szerve mája, vakbele a test másik olda­lán van, mint ahol lennie kellene, így tehát a szíve is jobb olda­lán dobogott.

Next