Szentesi Napló, 1943. május (24. évfolyam, 97-122. szám)
1943-05-11 / 105. szám
nf * *' « */ 1943. XXV. évfolyam 105. sz.* 12 fillérr STA TSZ NAPLÓszerkesztőség: Petöfi-n. 2. Telefon: 41. .. Előfizetési árak: Egy hónapra 3.20 P. Kiadóhivatal: Petőfi-n. 2. Telefon: 53. MÁJUS 11. KIUU negyedévre 9.20 P.Egyes szám ár* Nyomda: Petőfi-n. 1. Telefonszám: 63. hétköznap 12 fillér, vasárnap 20 fillér. A tuniszi események nem befolyásolják a végső győzelmet Visszamegyünk Afrikába — ez az olasz nép fogadalma Még folynak a harcok egyes tuniszi szakaszokon Újabb bolsevista áttörési kísérletek hiúsultak meg a kubáni hídfőnél Tuniszban még folyik a harc, a bizertai hadikikötő mögötti beltenger és a tuniszi öböl között egymástól szétszakított németolasz harci csoportok végső elkeseredéssel szállnak szemben a minden oldalról reájuk támadó ellenséggel. A küzdelem kimenetele többé nem kétséges, írja a Nemzetközi Sajtótudósító katonai munkatársa Berlinben keletkezett jelentésében. Ezeknek a csoportoknak lőszerrel és élelmiszerrel való ellátása csaknem teljesen illuzóris, miután az angolszászok most már teljesen kihasználhatják légi és tengeri uralmukat. A német-olasz harci csoportok mégis bátran harcolnak azért, hogy az ellenségnek az utolsó pillanatig minél nagyobb kárt okozzanak és kétségtelen, hogy ezt meg is teszik. Az is kétségtelen, hogy előbb-utóbb meg kell hajolniuk az óriási ellenséges túlerő előtt. A még hátralevő tuniszi harcoknak ezek szerint már sem hadműveleti, sem taktikai jelentőségük nincs, csupán erkölcsi értékük. Bizonyítják azt, hogy a német-olasz katonák harci szelleme töretlen, teljessé teszi a hősiességnek és önfeláldozásnak azt az eposzát, amelyet a tuniszi küzdelem jelent. Az afrikai „halogató harcok’ legfontosabb célja szembeötlőleg az időnyerés volt, az európai erőd minél tökéletesebb kiépítésére. A Tuniszba küldött német-olasz hadsereg ezt a célját el is érte, Európában sok minden történt és sok minden létrejött ez alatt a hat hónap alatt. A földközitengeri küzdelem további alakulása tekintetében a helyzet az, hogy a Szicília-Tunisz-Szardínia hadászati háromszöget egy másik hadászati rendszer váltja fel, amely ugyancsak a tengelyhatalmak kezén van. Ennek a rendszernek három pillére Szicia, Kréta és Szardínia. Ez a három sziget, amint a Popolo di Roma legutóbbi számában megállapítja, hatalmas, jól kiépített légi támaszpont és mindegyik bármikor lehetővé teszi nagyarányú légitámadások megindítását. Európa mindaddig ellenállást fog tanúsítani, amíg az általános harci helyzet elkerülhetetlen megváltozása kapcsán nem nyílik újabb lehetősége a győzelmet hozó támadás megindítására — írja a Popolo di Roma. A Voce d Italia-ban Garda azt írja, hogy a harcok új szakaszában Olaszország megrövidített arcvonalon, de tömörebben elhelyezett és jobban megszervezett erőkkel harcol. A vasárnapi olasz lapok bizonyosra veszik, hogy az olasz csapatok vissza fognak térni Afrikába, illetve az olasz impériumba. Tuniszt általában „előretolt állásnak" nyilvánítják a földközitengeri arcvonalon,ennek az állásnak a feladása nem jelenti az ellenségnek az arcvonalba való betörését, hanem csupán az arcvonal kiigazítását. Az angolszászokra vonatkozólag berlini és római szakértők egyaránt megállapítják, hogy a legtöbb angol gyalogos és páncélos kötelék jól harcolt Tuniszban, míg az amerikaiak legnagyobbrészt igen mérsékelt teljesítményt nyújtottak. A brit tábornokok nem végeztek hadműveleti mestermunkát, de megmutatták, hogy taktikai téren sokat tanultak a háború kitörése óta, különösen a nagy páncélos egységek bevetését. a súlypont A német hadi jelentés A német véderőfőparancsnokság hivatalos hadi jelentését tegnap az alábbiakban közölték: A kubáni hídfőnél a bolsevistáknak okozott súlyos veszteségekkel meghiúsultak az összes ellenséges támadások. A nagy gyalogos, valamint légi és páncélos erőkkel támogatott bolsevista támadás, nagy tüzérségi előkészítés után indított ellenséges áttörési kísérletek meghiúsultak. A keleti arcvonal többi szakaszán csak szórványos helyi jellegű harcok folytak. A légi erők harci kötelékei állandóan beavatkoztak a kubáni hídfőnél folyó harcokba Más arcvonalszakaszon heves légi utalásokat intéztünk az ellenség vonuló csapatai, vasúti csomópontjai és utánpótló osztagai ellen. Az északi tengerrészen gyors német harci repülők elsüllyesztettek egy közepes nagyságú kereskedelmi hajót. Légi harcokban és a légvédelmi tüzérség tüze következtében 41 repülőgépet lőttünk le, amellyel szemben csupán négy repülőgépünk veszett el. Bizertától délre eső területen az ellenség jelentős légi és szárazföldi erővel támadott nagy számbeli fölényben, a tengely csapatai azonban az utolsó töltényig kitartottak és helytállottak. Az utolsó töltény kilövése után megszűnt az ellenállás. Több támadást visszavertünk az afrikai arcvonalon. Nehéz német harci repülők eredményesen bombázták Boon kikötőjét az egyik éjjeli támadás alkalmával. A ledobott bombák hatalmas károkat és tüzeket okoztak. — Az ellenség Szicília elleni légitámadása alkalmából 20 repülőgépet lelőttünk. Három repülőgépünk elveszett. Az olasz hadi jelentés Bizertától délkeletre az ellenség újabb páncélosoktól támogatott egységeket vetett harcba. Az angolszászok repülőkötelékei tegnap is folytatták támadásukat a tengelyhatalmak állásai ellen. A délafrikai Vus-ik angol hadsereg rendkívül erős támadásait a tengely visszaverte, miközben az ellenségnek emberben és hadianyagban nagy veszteségeket okozott. Kilenc repülőgépet lelőttünk. képzést és a szárazföldi csapatoknak a légierővel való együttműködését illetőleg. Mindez nem lett volna elegendő, ha a tengelyhatalmak vezetőségének sikerült volna legalább annyi csapatot és hadianyagot szállítani Tuniszba, hogy az angolszászok csak kétszeres, vagy háromszoros fölényben legyenek, nem pedig tízszeres túlerőben, amilyenben a tuniszi harcok utolsó szakaszában voltak. Ennek megfelelően az angolszász hatalmak északafrikai sikere kizárólag a brit flottának és a légierőnek köszönhető. A küzdelem kimenetele alapjában véve tulajdonképpen sohasem volt kétséges, írja a Nemzetközi Sajtótudósító katonai munkatársa ugyanebben a kommentárjában. Már eleve több mint valószínű volt, hogy az ellenség a rendelkezésére álló óriási erőkkel egy napon leküzdi a szó legszorosabb értelmében improvizált német—olasz hídfőállást. Ez a valószínűség abban a pillanatban bizonyossá vált, amikor az angolszászoknak sikerült meglevő tengeri fölényük mellett a légi uralmat is megszervezniök a földközitengeri térségben. Ez az északafrikai angolszász partraszállás után nemsokára bekövetkezett és ettől az időponttól kezdve atengelyhatalmak számára mind nehezebbé vált az északafrikai utánpótlás, így az erőviszonyok hónapról hónapra jobban eltolódtak az angolszászok javára, végül a légi és tengeri forgalom Szicília és Tunisz között az ellenséges flotta, valamint a légierő beavatkozása folytán a minimumra zsugorodott. Ilyen körülmények között is sikerült a döntést teljes hat hónapig halogatni, aminek igen komoly hadászati jelentőége van. Japán győzelmek Burmában A Német Távirati Iroda közölte a japán császári főhadiszállás jelentését, amely a következőket tudatja: „A japán hadsereg kötelékei Burmában rohammal elfoglalták a Májó felső folyásánál lévő Busing Dánt városát. A tisztogató hadműveletek még folynak."