Szentesi Napló, 1943. június (24. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-18 / 136. szám

4. oldal. Bulgária őrt áll Délkeleten Amikor Bulgária 65 esztendő­vel ezelőtt fölszabadult a török hódoltság alól, hadereje mind­össze néhány önkéntes kötelék­ből állott; ez a haderő a hatvan­öt év folyamán azonban igen je­lentős hadsereggé fejlődött, amely hadsereg immáron négy háború­ban mutatta meg értékét. Az első maga az 1877—78-as felszabadí­tó hadjárat volt, amelyben az évszázadokon át ozmán uralom alatt sínylődő bolgárság kemény harcokban, legendás hősiesség­gel verekedte ki magának a füg­getlenséget: gondoljunk csak az annak idején világszerte megcso­dált sipka-szorosi csatára. A hét esztendővel később, 1885-ben be­következett bolgár-szerb háború is igen komoly feladatok elé állí­totta a fiatal bolgár hadsereget; e feladatokat azonban sikerült ismét fényesen megoldani, éppen­­úgy, mint az első balkán-háborút, amelyben Bulgária kétségkívül tekintélyes szerepet játszott. Vé­gül az első világháború harcte­rein is ott küzdöttek a bolgár csapatok, megbecsülést és szám­talan diadalt szerezve a bolgár fegyvereknek. A múlt világháború azonban szerencsétlenül végződött és a neullyi békeszerződés bilincseket vert a fiatal bolgár államra is; a számtani gazdasági és politikai vonatkozású korlátozás mellett gúzsba kötötték a bolgár véderőt, azonban ez nem tudta megtörni a bolgárságnak a nemzet jövendő­jébe vetett hitét és élniakarását; csendben, erejüket megfeszítve dolgoztak és akkor, amikor 1938- ban Bulgária is visszanyerte fegyverkezési szabadságát, a kis állam mintegy 30.000 főnyi, tö­kéletesen kiképzett és felszerelt, katonai erővel rendelkezett. 1938- tól kezdve azután sebes iramban pótolták a békeparancs szabta, kényszerű mulasztásokat; a mai bolgár hadsereg szinte napok alatt nőtt ki a földből, éjjel-nap­pal folyt a kiképzés, felszerelés, katonai intézmények születtek és ez a hihetetlen iramú hadsereg­­szervezés Bulgária egyik legki­tűnőbb katonája, Cristo Lu­­koff tábornok javára írandó. Lukoff tábornok — az időtájt hadügyminiszter —, nagyon jól tudta, hogy mit jelent egy kor­szerűen felszerelt, fegyelmezett, alaposan kiképzett erős hadse­reg; egy pillanatig sem habozott tehát, hogy ezt a hadsereget min­den rendelkezésre álló eszköz igénybevételével talpraállítsa és ezzel lehetőséget adjon hazájá­nak arra, hogy a szomszédálla­mok — de nem utolsósorban az egykori antant — befolyása alól mentesülhessen. A véderő fejlesztése természe­tesen nem állott meg a most fo­lyó háború alatt sem, hanem tö­retlen iramban folytatódott to­vább és jórészt ennek köszönhe­tő, hogy a bolsevista világégés ellen fegyvert ragadott Európá­nak ma biztos és szilárd támasz­pontja, az ereje teljében álló Bul­gária, amely lábhoz tett fegyver­rel áll őrt a délkeleti végeken. ------------­ .§ ’Z K .17 T T 3 I N A P L # PéViTefc, 1943 június' 18. Ismét szabályozták a vaskereskedők névjegyzékébe való felvételt A m. kir. kereskedelen-­ és köz­lekedésügyi miniszter 74.198­ 1943. számú leiratával közölte a szegedi kereskedelmi és iparkama­rával, hogy a vasáruval kiszolgál­ható kereskedők névjegyzékének összeállítása befejezést nyert, amelynek következtében a névjegy­zékbe való felvétel megszűnt. A ke­reskedelem- és közlekedésügyi mi­niszter közölte, h­ogy kivételesen el­bírálás alá veszi azonban a kamara indokolt felterjesztése esetén to­vábbra is a kijelölés iránti kérelme­ket, ha a folyamodó: a) a jelenlegi háborúban hősi ha­lált halt özvegye, vagy leszárma­zottja; b) hadiszolgálat közben megrok­kant, vagy megsebesült; c) hadiszogálata miatt a jegy­zékbe felvételét eddig nem kérhette; d) végül, ha a folyamodó telep­helye oly községben, vagy városban van, ahol megfelelő számú keresz­tény kereskedő felvételére eddig nem volt lehetőség és a folyamodó tanult kereskedő. Az a) és b) pontokban megjelölt esetekben azonban a miniszter súlyt helyez arra, hogy a folyamodó szakmabeli jártassággal rendelkez­zék. A kérelmek elbírálásánál a mi­niszter a lehetőség szerint kedve­zően veszi figyelembe az olyan ko­vács, lakatos, műszerész, stb. iparo­sok kérelmét, akik hadirokkantsá­guk folytán iparuk folytatására al­kalmatlanná váltak. A hadiözvegyek kérelménél is fontos­ e a kereskedői készség igazolása. A c) és d) pontban- Megjelölt ese­tekben szükséges, hogy a folyamodó­ megfelelő kereskedelmi szakbavágó gyakorlattal rendelkezzék. A­ d) pont esetében a miniszter kijelölést kizárólag továbbra is csak abban­ az esetben eszközöl’,, ha a folyamodó telephelye oly községben van, ahol’ tapasztalatok alapján az áruellátás biztosítása végett­ feltétlenül szük­séges a folyamodó szakmájához tar­tozó kereskedő, illetőleg a már meg-­­­lévőkön felül újabb kereskedő mű­­­­­ködése. Olyan községekben, ahol a múlt­ban is kizárólag vegyeskereskedők i­s bonyolították le a vasáruforgalmat,­ a miniszter sem vaskeres£edőket,­ sem vegyeskereskedőket nem jelöl ki. A miniszter leiratával közölte, hogy a kamara által 1-­1. évi május­­hó 29-ig előterjesztett valamennyi kérelmet felülvizsgáltat. Egyben, utasította a kamarát, közölte mind­azon folyamodókkal, akik a név­jegyzékbe való felvételüket kérték, de az ezideig nem történt meg, hogy kérelmük teljesíthető nem volt. Az­ iparkamara ezúton értesíti, a múltban felvételért folyamodó, de­­a névjegyzékbe fel nem vett kérel­mezőket, hogy kijelölésükre a hivat­kozott miniszteri rendelkezésben, foglaltak szerint ezután már­ lehe-*­tőség nincs. ------------­ Hogyan akarja a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara megoldani az üzlethelyiségek igénybevételének rendezését ? A Magyar Vidéki Sajtótudósí­tó jelenti Budapestről, hogy a Kereskedelmi és Iparkamara vé­leményező bizottsága most fog­lalkozott az üzlethelyiségeknek igénybevételével kapcsolatos kér­désekkel. Dr. Istvánffy István titkár utalt arra, hogy a keres­kedelem átállítása az új önálló kereskedők működéséhez szüksé­ges megfelelő üzlethelyiség biz­tosítása nélkül eredményesen nem oldható meg. A régebbi rendelke­zések a gyakorlatban alig érvé­nyesülhettek. Az idén azonban lé­nyeges változást hozott az üzlet­­helyiségek kiigénylése terén a 100/1943. M. E. számú rendelet, amely az eljáró iparhatóságok fi­gyelmét felhívta arra, hogy az igénybevétel előtt esetenként kér­jék ki a Kamara szakértői véle­ményét. Tekintve, hogy a kor­mány részéről a Kamara szakér­tői véleményét kérték ki a rende­let alkalmazása tekintetében is, a Kamara most felterjesztést in­tézett az iparügyi és kereskede­lemügyi minisztériumhoz. A fel­irat megállapítja,, hogy a­ minisz­teri rendelet szövegezése- főként, a textil, cipő és válamossági cik­kek elárusítóival kapcsolatban, olyan hiányosságokat tüntet fel, amiből a szabályozás lazasága következik. Ezért a Kamara a rendelet kiegészítéseket olyan, szövegezést kíván, amely nem tart fenn kiutakat és megkerülé­si módokat, hanem minden két­séget kizáróan intézkedik az­ üz­lethelyiségek igénybevételéről. Különösen áll ez olyan esetekre, amikor a háztulajdonos és az üz­letbérlő személye azonos. A Ka­mara ezért azt kívánja, hogy ál­talában vizsgálják felül az ösz­­szes üzlet- és műhelyhelyiségeket abból a szempontból, hogy, a bér­lő tevékenysége a gazdasági vi­szonyoknak megfelelő jelentőség­gel bír-e. A Kamara e feladat végrehajtásával a minisztériu­mok által felállítandó hatósági szerv megbízását kéri. Ugyan­csak erre a hatósági szervre biz- BUZAEGYSÉG pont alapon & Y­AP !­U beváltás GAZDAKÖNYVBE való bejegyzések mellett. Felvilágosítások hetipiacos napon, központi szakértő köz­reműködésével. Beszól:v­itatásra kerülő mindennemű ter­ményfélet e előleg. --­ Berczeli János Apponyi-tér 20. Futu-a bizományos. Megbízható szobalányt KERESEK, niniihh ii'fcimami i mi tiinwimicarri—— CÍM a kiadóban. ná rá a Kamara araiak megálla­pítását is, hogy az igénylők kö­zül kinek juttassák a megürült üzlethelyiséget, nehogy az a hely­zet álljon elő, hogy a személyi, vagy üzleti körülmények miatt megfosztott kereskedő vagy ipa­ros helyiségébe hasonló hibákkal rendelkező egyén telepedjék be. Készülnek leventéink a 20-i Levente-napra A huszadikán megtartandó le­ventenapra serényen folyik már a készülődés. Természetes, hiszen ez az ünnep nem csupán egysze­rű társadalmi esemény, hanem egy egész esztendei nehéz mun­kának eredménye, kicsúcsosodá­­sa. A nagyközönség most látja majd meg, milyen erőteljes, ko­moly munka folyt a leventék kö­rében. Mi,sem nagyobb bizonyí­ték erre, mint az, hogy a legidő­sebb leventék a napokban tartot­ták honvédelmi vizsgájukat, a legteljesebb sikerrel. A honvédel­mi vizsga rendkívül nehéz. Úgy fizikailag, mint szellemileg fel kell készülni reá. Egyik részében pél­dául különböző akadályokon, széles vizesárkon, palánkokon kell keresztülfutniok. Ezt a vizs­gát a lovassági laktanyában tar­tották meg, ahol az akadályok jó­val nagyobbak voltak, mint ami elő van írva. És mégis mind­annyian keresztülmentek rajtuk. A 20-ik leventenap elé nagy vá­rakozással tekint a közönség is. tt*aaai«aiuHniaMHa»3«aBia*KMai Figyelmesen olvassuk a hirdetményeket A mai rendkívüli időkben nap­­mint nap a hivatalos hirdetmé­nyek, rendeletek egész sora je­lenik meg lapunkban. Éppen ezért csak a legritkább esetben, csak különlegesen fontos hirdet­ményeket közölhetünk több al­kalommal, máskülönben semmi más olvasni valós, sem nyújthat­nánk, csak hivatalos rendeletek­kel lenne tele az újság. Nyoma­tékosan felhívjuk tehát olvasóin­kat, fokozott figyelemmel olvas­sák el lapunkat, különösen a hi­vatalos közleményeket, mert a rendeletek figyelmen kívül ha­gyása súlyos bonyodalmakat és károsodást jelenthet. A benn­ün­ket közelebbről érdeklő hirdet­ményeket gyűjtsük össze, őriz­zük meg s ne számítsunk arra, hogy a hirdetmény többször is megjelenik. Nincs olyan nap, hogy öten-hatan ne keresnének kiadóhivatalunkban olyan régi újságpéldányokat, amelyben ilyen vagy olyan rendelet jelent meg. Sajnos, a rendeletek tömegét mi sem ismerhetjük s ritkán emléke­zünk arra, hogy a keresett hir­­detmény melyik számban jelent meg. Olvassunk tehát figyelme­sen és őrizzük meg a lapokat, akkor nem érhet bennünket meg­lepetés és károsodás.

Next