Széphalom 17. (2007)
KAZINCZY ÉS KORA - Praznovszky Mihály: "Nemzetem javára, Nemzetemért írtam". 250 éve született Mocsáry Antal, Kazinczy Ferenc nógrádi barátja
SZÉPHALOM • A Kazinczy Ferenc Társaság évkönyve, 2007. 67 PRAZNOVSZKY MIHÁLY „Nemzetem javára, Nemzetemért írtam” 250 éve született Mocsáry Antal, Kazinczy Ferenc nógrádi barátja Amikor 2007-ben a Mikszáth Kálmán Társaság Zemplénben járt a „Nagy Palóc” nyomát keresve, természetesen eljutott Széphalomra is. Ott, Kazinczy sírjánál felelevenítették a költő és Nógrád kapcsolatát, s a legtöbbet Kazinczy és Mocsáry Antal barátságáról szóltak. Vannak alkotók, akiknek sorsa, életműve minden különösebb évforduló nélkül is érdemes figyelmünkre, folyamatos érdeklődésünkre. Ilyen számunkra Mocsáry Antal, aki ráadásul 250 éve, 1757-ben született a Hont megyei Bozókon, és 1832-ben hunyt el a Nógrád megyei Bocsárlapujtőn (ma Karancslapujtő). Számon tartja őt az irodalomtörténet, de valahol a sor végén, a verselgető nemesek sorában. Életművének egy alkotása azonban olyan, amelyet vissza-visszatérően kell és lehet használnunk. Ez az 1826-ban megjelent, Nógrád megyét bemutató, hatalmas, négykötetes monográfia. Ennek a műnek sok olvasata van már, s lesz is még egy ideig. Hiszen van, aki a megyetörténet megírásához használja pl. a várakat bemutató adatait, van aki településtörténeti kutatásaihoz lapozza fel a járások szerinti öszszegzéseket. Nemrégiben egy levéltáros pedig a női szereplők megjelenését tekintette át a kötetben, azaz Mocsárynő szemléletéről értekezett.12 Mi magunk is többször fordultunk a monográfiához. Egy kisebb tanulmányban, amelyet R. Várkonyi Ágnes tiszteletére adott ki a salgótarjáni múzeum, azt mutattuk be, milyen reformjavaslatai vannak Mocsárynak, amely javaslatok egyrészt Nógrád megye alapos ismeretét is jelentik, másrészt mintegy előrevetítik, milyen gondokkal kell majd megküzdeniük a Nógrád megyei ifjú reformkori nemzedéknek, soraikban Madách Imrének, Szontagh Pálnak, Sréter Jánosnak stb. - ha a megye elmaradását fel kívánják számolni. Egy terjedelmesebb publikációnkban pedig, amelynek a Széphalom évkönyv 10. kötete adott helyet, egyrészt bővebben és áttekintőbben foglalkoztunk ezzel a témával, másrészt röviden s vázlatosan feltüntettük azt a kapcsolatrendszert, amely az amúgy „udvarházi literátornak” tekintett Mocsáryt kora alkotóihoz fűzte így pl. Vitkovics Mihályhoz, de még inkább Kazinczy Ferenchez.4 1 Nemes Nógrád Vármegyének Históriai, Geographiai és Statistikai Esmertetése. Rézre metszett Rajzolatokkal. Négy kötetben. Pesten, 1826. Petrózai Trattner Mátyás betűjivel. Természetesen az első kiadás már réges régen elfogyott, antikváriumban sem fordul elő. Éppen ezért 1982-ben megjelentettük hasonmás kiadását a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet s annak elnöke, Hütter Csaba jóvoltából. Mondanunk sem kell, az a kiadás is elfogyott pár hónap alatt. 2 Az említett tanulmány egy Nógrád megyei levéltáros, Szivácsik Éva műve: Mocsáry Antal nőideálja, megjelenik a Palócföld 2007. évi 4-5. számában, 354-360. 1 Mocsáry Antal huszonhárom kérdése : Köszöntés. Szerk. Szvircsek Ferenc. Salgótarján, 1998.24-26. 4 Egy nógrádi táblabíró reformjavaslatai (Kazinczy Ferenc és Mocsáry Antal kapcsolata) . Széphalom 10. A Kazinczy Ferenc társaság évkönyve. (Szerk. Balassa Iván, Fehér József, Hőgye István, Viga Gyula). Sátoraljaújhely, 1999.113-124.