Széphalom 17. (2007)

KAZINCZY ÉS KORA - Praznovszky Mihály: "Nemzetem javára, Nemzetemért írtam". 250 éve született Mocsáry Antal, Kazinczy Ferenc nógrádi barátja

SZÉPHALOM • A Kazinczy Ferenc Társaság évkönyve, 2007. 67 PRAZNOVSZKY MIHÁLY „Nemzetem javára, Nemzetemért írtam” 250 éve született Mocsáry Antal, Kazinczy Ferenc nógrádi barátja Amikor 2007-ben a Mikszáth Kálmán Társaság Zemplénben járt a „Nagy Palóc” nyo­mát keresve, természetesen eljutott Széphalomra is. Ott, Kazinczy sírjánál felelevenítették a költő és Nógrád kapcsolatát, s a legtöbbet Kazinczy és Mocsáry Antal barátságáról szóltak. Vannak alkotók, akiknek sorsa, életműve minden különösebb évforduló nélkül is érdemes figyelmünkre, folyamatos érdeklődésünkre. Ilyen számunkra Mocsáry Antal, aki ráadásul 250 éve, 1757-ben született a Hont megyei Bozókon, és 1832-ben hunyt el a Nógrád me­gyei Bocsárlapujtőn (ma Karancslapujtő). Számon tartja őt az irodalomtörténet, de valahol a sor végén, a verselgető nemesek sorában. Életművének egy alkotása azonban olyan, ame­lyet vissza-visszatérően kell és lehet használnunk. Ez az 1826-ban megjelent, Nógrád me­gyét bemutató, hatalmas, négykötetes monográfia.­ Ennek a műnek sok olvasata van már, s lesz is még egy ideig. Hiszen van, aki a megyetörténet megírásához használja pl. a várakat bemutató adatait, van aki településtörténeti kutatásaihoz lapozza fel a járások szerinti ösz­­szegzéseket. Nemrégiben egy levéltáros pedig a női szereplők megjelenését tekintette át a kötetben, azaz Mocsáry­nő szemléletéről értekezett.1­2 Mi magunk is többször fordultunk a monográfiához. Egy kisebb tanulmányban, amelyet R. Várkonyi Ágnes tiszteletére adott ki a salgótarjáni múzeum, azt mutattuk be, milyen re­formjavaslatai vannak Mocsárynak, amely javaslatok egyrészt Nógrád megye alapos ismeretét is jelentik, másrészt mintegy előrevetítik, milyen gondokkal kell majd megküzdeniük a Nóg­rád megyei ifjú reformkori nemzedéknek, soraikban Madách Imrének, Szontagh Pálnak, Sréter Jánosnak stb. - ha a megye elmaradását fel kívánják számolni.­ Egy terjedelmesebb publikációnkban pedig, amelynek a Széphalom évkönyv 10. kötete adott helyet, egyrészt bő­vebben és áttekintőbben foglalkoztunk ezzel a témával, másrészt röviden s vázlatosan feltün­tettük azt a kapcsolatrendszert, amely az amúgy „udvarházi literátornak” tekintett Mocsáryt kora alkotóihoz fűzte így pl. Vitkovics Mihályhoz, de még inkább Kazinczy Ferenchez.4­ 1 Nemes Nógrád Vármegyének Históriai, Geographiai és Statistikai Esmertetése. Rézre metszett Rajzolatokkal. Négy kötet­ben. Pesten, 1826. Petrózai Trattner Mátyás betűjivel. Természetesen az első kiadás már réges régen elfogyott, antikvárium­ban sem fordul elő. Éppen ezért 1982-ben megjelentettük hasonmás kiadását a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszö­vetkezet s annak elnöke, Hütter Csaba jóvoltából. Mondanunk sem kell, az a kiadás is elfogyott pár hónap alatt. 2 Az említett tanulmány egy Nógrád megyei levéltáros, Szivácsik Éva műve: Mocsáry Antal nőideálja, megjelenik a Pa­lócföld 2007. évi 4-5. számában, 354-360. 1 Mocsáry Antal huszonhárom kérdése : Köszöntés. Szerk. Szvircsek Ferenc. Salgótarján, 1998.24-26. 4 Egy nógrádi táblabíró reformjavaslatai (Kazinczy Ferenc és Mocsáry Antal kapcsolata) . Széphalom 10. A Kazinczy Ferenc társaság évkönyve. (Szerk. Balassa Iván, Fehér József, Hőgye István, Viga Gyula). Sátoraljaú­jhely, 1999.113-124.

Next