Széphalom 22. (2012)

SZÁMADÁS ÉS SZEMLE - Várhelyi Gyula: Száz éve született Pap Miklós

682 VÁRHELYI GYULA: Száz éve született Pap Miklós Tokaj város jeles helytörténésze, Pap Miklós 100 évvel ezelőtt, 1912. július 21-én született Borsod vármegye történelmi településén, Diós­győrben. Édesanyja a Gömör és Kis-Hont vár­megyei Tiszolcról (ma Tisovec) érkezett, édesap­ja a Máramarossziget szomszédságában lévő Bréb településről jött Diósgyőrbe. A kertész foglalko­zású apát háromévesen vesztette el; a Przemysl erődje elleni orosz támadás következtében súlyo­san megsérült, és nemsokára meghalt. Nevét a diósgyőri Honvéd-szobor 221 magyar vitéz tár­sával együtt kegyelettel őrzi. Az apa nélkül ma­radt hadiárva gyermek elemi iskoláit a soknem­zetiségű Lipót vármegyében, Rózsahegyen (ma Ruzomberok) kezdte el. Trianon miatt azonban visszajött édesanyjához Diósgyőrbe, ahol a római katolikus elemi iskolában folytatta tanulmányait. Ezt követően 1930-ban sikeres érettségi vizsgát tett a miskolci Kir. Kát. Fráter György Gimná­ziumban. Az ekkortájt (1928) indult szegedi Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolán szinte az első diplomások között (1931-1935) földrajz, természetrajz, vegytan, kézimunka szakokon ál­lamvizsgázott. Az egészen fiatal korában meg­nyilvánuló sokirányú tehetsége, érdeklődése és műveltsége, a természettudományok iránti ér­deklődése mellett hamar felkeltették a főiskolai hallgató figyelmét a régi idők történései, a társa­dalom, az egyén élete és környezete, a történelmi múlt. Szegeden ismerkedett meg a katolikus egyetemi és főiskolai hallhatók 1921-ben alakult egyesületével, a Federatio Emericanaval (Imrés Szövetség). Az egyesület mellett egész életére meghatározó hatással volt a két világháború kö­zött a legjelentősebb országos szintű felsőoktatási diákszervezet, a Turul Bajtársi Szövetség (1919- VÁRHELYI GYULA Száz éve született Pap Miklós 1945). Mindkét szervezet — eltekintve a szélsősé­gektől — célul tűzte ki, hogy a keresztény paraszt­ságot politikai, gazdasági és szociális jogokkal ru­házzák fel. Fiatal diplomásként nem volt könnyű elhelyezkednie. Rövid időre (1935 őszén) vissza­tért szülővárosába, a diósgyőri állami polgári fiú­iskolába mint fizetés nélküli tanító, ezt követően Zalaszentgróton egy magániskolában tanított. Az első állami kinevezését 1936 őszén Elekre (ma Békés megye) kapta helyettes, óradíjas tanárként. Minden vágya az volt, hogy szülőföldje közelsé­gében tanítson, és 1939. március 16-tól a szeren­csi állami polgári fiú- és leányiskolába került, ott tanított 1944. július 11-ig. Mint tanár korán felismerte a honismereti te­vékenység, a néprajzi gyűjtőmunkálatok, a tárgyi és írott dokumentumok feldolgozásának óriási pedagógiai jelentőségét. Már főiskolás korában szívügyének tekintette a népélet kutatását, meg­ismerését. Nevelői munkájára hatással voltak a cserkészéletből fakadó lehetőségek. Szerencsre történő kinevezését követően az 1941/42-es tan­évben átvette az 1934. november 4-én megala­kult 792. sz. Ond vezér cserkészcsapat irányítá­sát. Csapata részt vett néprajzi falujáráson, ásatá­soknál segédkeztek, hogy egy iskolamúzeum léte­sítését alapozzák meg. A legértékesebb elismerést jelentette számára, hogy 1943 júniusában kisbar­­naki Farkas Ferenc (1892-1980) altábornagy, fő­cserkész látogatást tett az irányítása alatt álló csa­patnál. A szerencsi iskolában a szaktantárgyai ok­tatása mellett vezette a sportkört hét szakosztál­lyal, és irányította a gazdasági gyakorlóterületet, ahol szőlőművelést is folytattak. Az 1943/44-es tanévben kezdte meg működé­sét Tokajban a polgári fiúiskola, melynek az

Next