Széphalom 22. (2012)
SZÁMADÁS ÉS SZEMLE - Várhelyi Gyula: Száz éve született Pap Miklós
682 VÁRHELYI GYULA: Száz éve született Pap Miklós Tokaj város jeles helytörténésze, Pap Miklós 100 évvel ezelőtt, 1912. július 21-én született Borsod vármegye történelmi településén, Diósgyőrben. Édesanyja a Gömör és Kis-Hont vármegyei Tiszolcról (ma Tisovec) érkezett, édesapja a Máramarossziget szomszédságában lévő Bréb településről jött Diósgyőrbe. A kertész foglalkozású apát háromévesen vesztette el; a Przemysl erődje elleni orosz támadás következtében súlyosan megsérült, és nemsokára meghalt. Nevét a diósgyőri Honvéd-szobor 221 magyar vitéz társával együtt kegyelettel őrzi. Az apa nélkül maradt hadiárva gyermek elemi iskoláit a soknemzetiségű Lipót vármegyében, Rózsahegyen (ma Ruzomberok) kezdte el. Trianon miatt azonban visszajött édesanyjához Diósgyőrbe, ahol a római katolikus elemi iskolában folytatta tanulmányait. Ezt követően 1930-ban sikeres érettségi vizsgát tett a miskolci Kir. Kát. Fráter György Gimnáziumban. Az ekkortájt (1928) indult szegedi Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolán szinte az első diplomások között (1931-1935) földrajz, természetrajz, vegytan, kézimunka szakokon államvizsgázott. Az egészen fiatal korában megnyilvánuló sokirányú tehetsége, érdeklődése és műveltsége, a természettudományok iránti érdeklődése mellett hamar felkeltették a főiskolai hallgató figyelmét a régi idők történései, a társadalom, az egyén élete és környezete, a történelmi múlt. Szegeden ismerkedett meg a katolikus egyetemi és főiskolai hallhatók 1921-ben alakult egyesületével, a Federatio Emericanaval (Imrés Szövetség). Az egyesület mellett egész életére meghatározó hatással volt a két világháború között a legjelentősebb országos szintű felsőoktatási diákszervezet, a Turul Bajtársi Szövetség (1919- VÁRHELYI GYULA Száz éve született Pap Miklós 1945). Mindkét szervezet — eltekintve a szélsőségektől — célul tűzte ki, hogy a keresztény parasztságot politikai, gazdasági és szociális jogokkal ruházzák fel. Fiatal diplomásként nem volt könnyű elhelyezkednie. Rövid időre (1935 őszén) visszatért szülővárosába, a diósgyőri állami polgári fiúiskolába mint fizetés nélküli tanító, ezt követően Zalaszentgróton egy magániskolában tanított. Az első állami kinevezését 1936 őszén Elekre (ma Békés megye) kapta helyettes, óradíjas tanárként. Minden vágya az volt, hogy szülőföldje közelségében tanítson, és 1939. március 16-tól a szerencsi állami polgári fiú- és leányiskolába került, ott tanított 1944. július 11-ig. Mint tanár korán felismerte a honismereti tevékenység, a néprajzi gyűjtőmunkálatok, a tárgyi és írott dokumentumok feldolgozásának óriási pedagógiai jelentőségét. Már főiskolás korában szívügyének tekintette a népélet kutatását, megismerését. Nevelői munkájára hatással voltak a cserkészéletből fakadó lehetőségek. Szerencsre történő kinevezését követően az 1941/42-es tanévben átvette az 1934. november 4-én megalakult 792. sz. Ond vezér cserkészcsapat irányítását. Csapata részt vett néprajzi falujáráson, ásatásoknál segédkeztek, hogy egy iskolamúzeum létesítését alapozzák meg. A legértékesebb elismerést jelentette számára, hogy 1943 júniusában kisbarnaki Farkas Ferenc (1892-1980) altábornagy, főcserkész látogatást tett az irányítása alatt álló csapatnál. A szerencsi iskolában a szaktantárgyai oktatása mellett vezette a sportkört hét szakosztállyal, és irányította a gazdasági gyakorlóterületet, ahol szőlőművelést is folytattak. Az 1943/44-es tanévben kezdte meg működését Tokajban a polgári fiúiskola, melynek az