Reviczky Gyula összes költeményei - Magyar remekírók 53. (Budapest, 1902)

tíz «Ifjúságom» 33 a Korona-kávéház kerek asztala köré gyűlt; ehhez tartozott Mikszáth Kálmán, Gozsdu Elek, Szana Tamás. Ez volt a csöndesebb. A másik a Kammon-társaság, mely később a Hungáriába költözött át. Ehhez Ambrus Zoltán és Justh Zsigmond vonzották Reviczkyt. Nem ragadt rá tőlük a «mo­dernizmus« és egyéb izmusok láza, mely akkor kezdett dühöngeni ; de szívesen beszélt velük Flaubertről, Stendbad­­ról, Lecont de Lisle-ről, főkép Baudelaireről, kit fordítani is kezdett. Justh közölte Reviczkyvel regényterveit és kedvencz ideáit, melyekre a költő az Ifjú pesszimistának czímű versek­ben válaszolt. Sokat voltak egymással. Justh megismertette őt legbensőbb barátjával, Batthyány Gézával is. Ki hitte volna akkor, hogy a három egymás iránt mély rokonszenvet érző ifjú, kik különböző jogczímeken, de mindannyian méltán tarthattak igényt az élet legbecsesebb javaira, oly hamar megválnak tőle ? Reviczky mint írói egyéniségekhez különösen vonzódott Tolnai Lajoshoz, kit hosszabb czikkben méltatott, Dóczi Lajoshoz, kit t­öltői levélben akart üdvözölni, de e levél is tö­redék maradt, és Endrődi Sándorhoz, kit lírikus kortársai közt legtöbbre tartott. Róla írta azt a paradokszont: «Endrődi Sándor nem tartozik az irodalomhoz, ő poéta». Reviczky itt az irodalom alatt annak napi piaczát értette. Élete ez időszakának legfontosabb eseménye költeményei első gyűjteményének megjelenése volt. Könyve , az Ifjúságom tartalmazta az Első szerelem czímű ciklust (az utolsó vers ki­vételével), az Emmáról írt dalokat (I-től a XL-ig) és a Válto­zatokat oly sorrendben, mint e kötetben találhatók, a Tináléig bezárólag. E kötetet, mely Reviczkyt a modern líra legkiválóbbjai közé emeli, a sajtó nem méltatta jobban, mint a tuc­atszámra Reviczky Gyula költeményei.3

Next