Szikra, 1949 (2. évfolyam, 1-56. szám)

1949-09-23 / 42. szám

4 hogy az egyik baleset, a másik be­tegség, a harmadik öngyilkosság­gal pusztult el, vagy pedig szökés kísérlete miatt kénytelen velük vé­gezni.*’ Rankovics közölte, hogy ezt a feladatot Tito döntően jugoszláv „káderekkel“ akarja végrehajtani Pálffy segítette volna hozzá az orgyilkos „kádereket" feladatuk ellátásához. Justus Pál a „magyar Trockij.” Kajk politikai IBC-re Tito megüzente Rankoviccsal hogy készen állnak az angol-ame­rikai zónában tartózkodó volt hor­thysta, Szálasi­ katonai, rendőrsé­gi, csendőrségi fasiszta egységei­ is, hogy jugoszláv területen ke­resztül a puccs időpontjában Ma­gyarországra vonuljanak. A bíróság elnöke a tárgyaláson megkérdezte Rajkot, gondolt-e ar­ra, mit fognak ezek a nyugatot­­egységek művelni M­agyarorszá­gon? Rajk így felelt: „Mindenesetre a legmesszebb­menő kegyetlenség, mészárlás azokkal a demo­kratikus erőkkel szemben, amelyek őket az ország­ból kiszorították, a kapitalizmust fokozatosan likvidálták, a földeket felosztották, az, üzemeket, banko­kat államosították és így tovább. Erre nyilvánvalóan gondoltam, hi­szen politikus ember vagyok, az ABC jót ismerem a politikának...“ Előadta Rankovics azt a tervet is, hogy ők Magyarországgal szemben felvetik a revizionizmus vád­ját, határincidenseket fognak provokálni, — így is történt — és ezekből a határincidensekből ko­vácsolnak majd tőkét a támadásra Már annyira biztosak voltak a dol­gukban, hogy közölték Rajkkal, mik a konkrét kívánságaik Rajk hatalomátvétele után. lila álma: Gyarmat-Magyarország Lássuk csak, mi minden hang­zott el ott a paksi osőszházban ? Rankovics közölte, hogy a „ha­talomátvétel“ után a jugoszláv­ kormány teljes rendelkezési jogot követel a magyar honvédség és rendőrség, az összes fegyveres erők felett. Az új kormány össze­tétele: Rajk legyen a miniszter­elnök, Roh Anton a belügyminisz­ter é­s Pálffy a honvédelmi minisz­ter. Helyesli azt is, ha Na£y Fe­­renc hívei köz­ül is tárcát kapná­nak néhányan. Tito jobboldali koa­líciós kormányt kíván látni Ma­gyarországon ... Követelte a kül­politikailag is alárendelt viszonyt a jugoszláv kormányhoz, továbbá, hogy a magyar ipar kizárólag Ju­goszlávia számára termeljen. Ra­jk hazája gyarmattá süllyesz­tését „természetesen“ vállalta. i tribün alatt Ámde Tito tervez, s a nép vé­gez. Pálffy és Rajk 1949 elején már nem tudott versenyt futni a népi demokrácia fejlődésével. Ran­­kovics elégedetlenkedett. Sürgeti a jobboldali erők tömörítését, hi­szen a jugoszláv csapa­tösszevoná­­sok a határ mentén már előreha­ladott állapotban vannak. Pálffy tervei is készen voltak, tíz zászló­alj Budapest kulcspontjainak meg­szállására; már a kiáltvány szö­vegén gondolkoztak. Csak a meg­felelő pillanat röppent egyre távo­labb. Pálffy rettegve nézte a mun­kások és szegényparasztok fiainak beözönlését a honvédségbe. A „munkáskáderek gátló körülményt jelentettek terveink végrehajtásá­ban’“ — jelentette ki vallomásá­ban Pálffy és ez egyszer igazat mondott. 1949 május elsején boldogan vonult fel a főváros dolgozó népe. Derű, vidámság, öröm áradt a tri­bün felé, amelynek háta mögött két komor arc nézett egymásra és suttogott. Rajk és Pálffy. Arról beszéltek, hogy a puccsot, a veze­tők legyakolását sürgősen végre kell hajtani. Már nem volt idejük. Most ítél­nek azok, akiknek életével véré­vel, jövőjével kufárkodtak- A helyettes kémfőnök: Ognyenovics Milán. .­tiliksa, az ügyész vádbeszéde A népbíróság különtanácsa Jankó Péter elnöklésével szerdán folytatta Rajk László és társai bűnügyének tárgyalását. A tár­gyalást negyed tíz óra után né­hány perccel nyitotta meg dr. Jankó tanácselnök, aki feltette a kérdést: a bizonyítás kiegészítése irányában van-e indítvány? Sem a népügyésznek, sem a vád­lottak védőinek nincs indítványa a bizonyítás kiegészítésére. Elnök: Ennek következtében a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítom. Felkérem népügyész urat vádbeszédének megtartására. (Feszült izgalom fut végig a hall­gatóság sorain.) Dr. Alapi Gyula népügyész­. A tárgyalás, amely közel egy hét óta folyik itten, Rajk László és összeesküvő társai bűnügyében,­­joggal keltett hatalmas visszhan­got dolgozó népünkben, külföldi barátainkban és külföldi ellensé­geink között egyaránt. •­ Ennek a pernek rendkívüli fontossága van. Túlzás nélkül ál­líthatom: ennek a pernek a jelen­tősége nemzetközi. Hiszen nem­csak olyan vádlottak felett kell ítélkezni, akik kezet emeltek nép­köztársaságunk államrendjére, de­mokráciánk nagy vívmányaira, hanem egyben olyanok felett is, akik összeesküvő tevékenységüik­ben a szocializmust építő magyar dolgozó­ nép külföldi imperialista ellenségeinek voltak az eszközei, dróton rángatott bábui. A vádlot­tak padján itt nemcsak Rajk és társai ülnek, hanem külföldi gaz­dáik, imperialista felbujtóik is Belgrádiján és Washingtonban. — Mi a jellegzetessége ennek a pernek? Nem elsősorban az, tisz­telt népbíróság, hogy a vádlottak padján a magyar népi demokrácia esküdt ellenségei ülnek. Hiszen esküdt ellensége volt­a­ már a ma­gyar népi demokráciának Nagy Ferenc és összeesküvő társasága is, amely felett annak idején a ma­gyar népbíróság ítélkezett. Esküdt ellensége volt a magyar népi de­mokráciának Mindszenty József is, aki szintén elvette megérdemelt büntetését. Rajk László és cinkos­társai többek között abban külön­böznek a népköztársaságnak ama ellenségeitől, akikre az elmúlt esz­tendőben sújtott le a demokra­tikus igazságszolgáltatásunk bün­tető keze, hogy ezek rendszerré emelték az álnokságot és az álcá­zást; nem nyílt ellenségként tá­madtak, hanem sötétben bujkálva, befurakodva népi demokráciánk vezető pártjába és köztársasági ál­lamgépezetünkbe. Csúszó-mászó, alattomos kígyókkal állunk szem­ben, veszedelmesebb és gyűlöletre­­méltóbb ellenséggel, mint eddig bármikor. — Népi demokráciánk eddig le­leplezett és ártalmatlanná tett ellenségei is összejátszottak a külföldi imperialistákkal és állami rendünk megbuktatására törtek. Rajk László és bűntársai szintén a külföldi imperialisták cselédei és szolgái voltak, de specialitásuk, ennek a bűnpernek a sajátossága abban állt, hogy a külföldi impe­rialisták parancsainak közvetítői­ként, főügynökeiként, az imperia­lizmus rohamcsapataként az a jugoszláv vezető klikk lép fel — Tito és bandája —, amely ma le­igázza Jugoszlávia hősi népeit és bitorolja a hatalmat Jugoszláviá­ban. — Ha végigtekintünk a főtár­­­gyalás eredményein, szükséges, hogy ennek a bűnpernek a sajá­tosságát számba vegyük. — Tisztelt Népbíróság! A tár­gyalás adatai alapján megállapít­hatjuk, hogy a vádirat valameny­­nyi állítása, a nyomozás vala­mennyi adata teljes bizonyítást nyert. A vádlottak és a tanúk vallomásai, a sajtóbesítések ered­ményei maradéktalanul beigazol­ták a vádat, megerősítették a vád­iratot. Akiben a tárgyilagosság és az elfogulatlanságnak a legkisebb maradványa van, annak el kell is­mernie, hogy a főtárgyaláson a vádlottak, valamint a nagyszámú tanú vallomásaiból, ezek sokoldalú összetevőjéből és a perben sze­replő tárgyi bizonyítékokból teljes fény derült az igazságra.­­ Ebben az összefüggésben nemcsak azt kell kiemelnem, hogy a vádlottak teljesen szabadon vé­dekezhettek és védekeztek, hanem azt is, hogy ugyanannak az ese­ménynek az egyes vádlottak és a tanúk különböző oldalait, más-más részleteit egymástól függetlenül világosították meg , hogy a bíró­ság által megejtett szembesítések tisztázták azokat az árnyalatbeli eltéréseket is, amelyek egyes rész­letkérdésekben a vádlottak vallo­másaiban itt-ott előfordultak. Ép­pen ezáltal kaptunk világos képet ennek a hitvány bűnszövetkezet­nek a galád munkájáról, éppen ez tette lehetővé nem utolsó sorban, hogy a főtárgyaláson a való tény­állás az igazságnak megfelelően a maga teljességében kibontakozzék. — Hadd hívjam fel a népbíró­ság figyelmét arra, hogy például Rankovics és Rajk hírhedt paksi találkozójáról .1948 októberében öten is vallanak, így dr. Klein An­talon, Tarisznyás Györgyin, Raj­­­kon kívül Pálffy és Brankov is, de különböző részleteket világíta­nak meg, olyanokat, amelyekről csak egyikük tudhatott és meg kell állapítani, hogy még sincs semmi ellentmondás közöttük, sem időben, sem tényben és ép­pen ez a különböző oldalról meg­világított részletek és egyezésü­k bizonyítja azt, hogy­­ színtiszta igazságról van szó. — Hadd hívjem fel a figyelmet ezzel kapcsolatban arra is, hogy Rajk és Rankovics titkos tárgya­lásának Kelebián 1947 decemberé­ben lényegében ugyanaz volt a tartalom, mint Pálffy tárgyalásai­nak Nedelkoviccsal a római parti­zán kongresszuson. Ez az egyezés azt bizonyítja, hogy egy szétágazó összeesküvésről volt szó, egy olyan galád tervről, amelynek megvalósításához több oldalról fogtak hozzá, olyan tervről, amelyért a vádlottak külföldi meg­bízóik utasításai szerint éveken át, cselekvéseiket összeegyeztetve, dol­goztak. — Meg kell állapítanom azt, hogy például Rajk és Brankov lényegében teljesen egyezően ad­ják elő Titóék úgynevezett straté­giai tervét a népi demokráciák belső bomlasztásáról, a Szovjet­unióval való szembef­ordításukról és az áruló jugoszláv vezetők sze­repéről ebben a perben. A nü­ansz­­beli, a részleteket illető eltérések erre vonatkozóan Rajk és Bran­kov vallomásában éppen azt bizo­nyítják, hogy Brankov is és Rajk is egymástól függetlenül értesül­tek ezekről a tervekről és saját élményeik alapján adják elő eze­ket. A lényeg mégis megegyezik. Mindkettőjük vallomásából kitűnt, hogy a Tito-klikk céljai a Tájé­koztató Iroda ismeretes határo­zata előtt ugyanazok voltak, mint a határozat után. Csak a módsze­rek és az eszközök változtak a Tájékoztató Irodának Titóékat le­leplező határozata után. •­ Ebben az összefüggésben fel­hívom a figyelmet arra is, hogy Pálffy a saját kapcsolatain, Lozics és Zsokalj jugoszláv ezredeseken keresztül ugyanazokat az utasítá­sokat kapta, mint amelyeket Rajk kapott közvetlenül vagy közvetve Rankovicstól. És ha Pálffy és Rajk vallomásában voltak is lé­nyegtelen eltérések a részleteket illetőleg, így’ például a tervezett puccs időpontjára vonatkozóan, vagy­ arra vonatkozóan, hogy Rajk sürgette-e vagy halogatta-e a fegy­veres puccsot, ezek az eltérések is az összeesküvő terv valóságát, valódiságát bizonyítják. Azt mu­tatják, hogy Rajk és Pálffy is azt mondták, itt a főtárgyaláson, amit egymástól függetlenül tudtak meg, a maguk saját külön jugoszláv kapcsolataik révén.­­ A tárgyaláson, tisztelt nép­bíróság, nemcsak a vádiratban foglalt vádak igazolódtak be tel­jes mértékben, hanem új fontos té­nyek is napvilágra kerültek, ame­lyek sem a vádiratban, sem pedig a nyomozás során nem merültek fel, így például új volt Brankov vallomásában, hogy Titóéik bom­lasztó munkájukat az imperialista kémszervezetekkel karöltve nem­csak valamennyi népi demokra­tikus országban folytatták, hanem olyan kapitalista országokban is, amelyekben erős munkásmozga­lom van, széles tömegbefoly­ással rendelkező kommunista pártok vannak. Új volt ugyancsak Bran­kov vallomásában az a leleplezés is, hogy a fegyveres puccs meg­­valósítása a magyar demokrácia vezető államférfiéinak meggyillko­■­lása után alakítandó új kormány­­­­ban Titóék Bán Antalnak is sze­­­­repet szántak. Ezt eddig nem­ tudtuk, csak a tárgyaláson val­lotta be Brankov, aki egy­ben le­leplezte Bán Antalnak és az ame­rikai jugoszláv uralkodó köröknek igazi kapcsolatait. Kiderült, hogy Bán Antalt is azért akarták Ti­tóék bevenni az új magyar kor­mányba, mert régi jugoszláv rend­­©i kém­­volt,- fikis -ilyen '' mailon ugyanúgy, mint a többieket, Raj­kot, Rob Antont, kézben tartot­tak.­­ Rajk vallomása alapján bizo­­nyos fokú új megvilágításba került Titóék egész politikája a háború befejezése óta, sőt a háború befe­jezése előtti időben is. Rajk a tár­gyaláson elmondotta Rankoviccsal folytatott kelebiai tárgyalása alap­ján, hogy az amerikai jugoszláv vezetők már közvetlenül a háború befejezése után, sőt már a háború alatt is, szovjetellenes politikát folytattak, hogy Jugoszláviának azonban kezdetben csupán a tar­talék szerepét szánták ebben a szovjetellenes hadjáratban és a nyílt szovjetellenes politika útjára csak akkor tértek rá, amikor a szocialista erők a népi demokrá­ciákban csapást, csapásra mértek a reakció erőire és nem lehetett többé a reakció hatalomra jutására számítani ezekben az országok­ban. Minden új volt, amit ilyen világosan a vádirat a nyomozás adatai alapján nem fogalmazha­tott meg.­­ Hogy ez­ a magán a tárgya­láson felmerült új mozzanat meg­felel a valóságnak, azt maguk a tények bizonyítják. Titóék egész politikája, Rankovics Kelebián Rajknak elmondott őszinte vallo­másai az uralkodó jugoszláv klikk igazi politikájáról, szolgáltatják a kulcsot. Titóék politikája rejté­lyeinek a megértéséhez. Mint ahogy Rajk vallomása a paksi találkozóról és arról, hogy Ranko­vics mit mondott Pakson a demo­kratikus Görögország elszigetelé­séről, megfu­ll­asztásáról, tökélete­sen egybevág azzal, ami azóta tör­­tént Titóék és a görög monarcho­­fasiszták egységfrontjában a gö­rög szabadságharcosok ellen. (Lapzártakor a vádbeszéd tart.)

Next