Szinészek Lapja, 1931 (50. évfolyam, 1-12. szám)
1931-03-01 / 3. szám
EmléRessssUnlc régieRröl... Tiszai Dezső Nem akadémiát vagy más színészképző iskolát járt, hanem a»Xéjszínház« első (1875-iki) kómában rekrutált ez a merészen sasomni, öldöklő nagy feketeszemű színész. Alakja a középtermet legalacsonyabb fokán állott. Arca nagy, sötétbarna, de rendkívül kifejező és mozgékony, képes minden indulat ábrázolására, tolmácsolására. Szája szépenmetszett, hatalmas fehér fogakkal. Hajkoronája éjfekete, akár egy sin indiásié. Egészben véve azonban ig('n rokonszenves ])álvatárs volt. Hangja hatalmas hasszbariton, hajlékony és kllemesen lágyárnyalatú, mellyel kitünően tudott bánni. Debrecenben 1878 őszén igen nagy, sőt merész feladatra vállalkozott mint fiatal színész, mert a buffó szerepkörről akkor lemondott s az örökifju néven ismert s becézett Foltényi tata helyét betölteni vállalkozott, aki a köztudat szerint pótolhatatlan volt. De »merésznek a világ« s ő mindjárt a tata egyik leghíresebb szerepében, »Fatinkca« Kancsukoff tábornokában lejtett fel s egy csapásra belopta magát a közönség szívében s felvonások végén tapsorkának és számtalan kihívás jutalmazta amerész ifjú színészt. Ámde nemcsak a buffókban, hanem a bunfordi szerepkörben is remekelt őkelme, mert különb »Petaud királyt« vagy »Kékszakállú herceg«ben Bobecket nem igen láttunk s lassan művészi tárházilm rengeteg efféle szerepeket halmozott el, mik közt jelesebbek voltak: »Gerolsteini hercegnő« Bumbum tábornoka, »Orplu'us« Jupiteré, »Koldus diákok« Ollendorfja stb. stb. Hát még menynyi drámai, nékszínmű és ostorai szerep volt abban a telhetetlen agyraktárban!? Ma »Vasgyár,s.« Moulbrrdjében, holrap Csiky Gergely »Márkányi«-jriban szenélyesítette a gazdag errrber tudatlari büszkeségét, vagy oktalarr tragyravágjá's át. Előbbiben mily naiv gőggel vágja a márkiné elé, hogy: »kérem, én császári ágyban alszom!« s az utóbbi barr a cim és kitüntetésre áhítozó gazdag ember korlátoltságát az elismerés visszarzó tapsai között. »Sárga csikó« Pusztabírójában igazi lőrőlvágos alakot állított elénk s porripás dala és tárrcával annyira elragadta közörtsérgét, hogy az eliszrterés vihara percekig zúgott utána, hogy ne is szóljak »Traviata« opera Gentrondjáról, mely szepében az értek hazahrra és bájával ragadta el a szallgatóságot, mely i'lisztverésének szattyos brávózás és zsigó tapsviharral adott kifejezést. Szárírtalati szerepéről szólhatrtok még, de tereirr nettr etrgedi, azért még megemlítem, hogy nemcsak mint színész, de mint színiigazgató is elsőrendű volt. 1890 őszén az ő igazgatása alatt Kassán kezdte a világot jelentő deszkákon való írműködését Szerénty Zoltán, az illusztristagyűművész, akit színipályájának 40-ik dicsévédett csak most üntiopedütik, valamint a korátt Elysiumba költözött Sziklai Kornél is. Kassini 10 évig igazgatóskodott, nevelve, tanítva a fiatalokat, kik közül sokatt a fővárosi szítházak kiválóságai lettek. Kasséból Debrecenbe került, hol szintén huzamosabb ideig a külföldön bekövetkezett várallait, az egész itragyar szinészetet megrezidítő bakijáig a legnagyobb megelégedésre működött. Sokat vártukorrég tőle, de a kegyetlen »Sors« intéséne testvére »Mors« elragadta és saját szállására szállítá, örökálomba vrzerítve a még fiatal lelkitakaróját, fiatal testét — ámde szellettre itt bolyong s treve örökké él errrlékünkben. II. Hevesy Gáborné Lehoczky Gornélla Csak két éve ünnepelte férjével, a vidék egyik jeles színészével házasságuk — »boldog«, házasságuk betöltött 50-ik évforduló ünnepét s ma az 52-ikben immár elszállt nemes lelke Urához, Teremtőjéhez. Nem a színésznőről, hanem a nőről, az asszonyról, a hűséges feleségről és Anyáról szólok most érdemes Pályatársaim! — Fel bírja-e ma színész fogni azt, mit jelent az, hogy színésznő az ő színészférjével jóban, rosszban 50-nél több, boldogan telt évet töltsön el szakadatlan egyhuzamban? Bizony még a régi, szebb világot látott színész is csak kalaplevéve, tisztelettel említheti a kiváló és ritka hitestárs nevét. hiseunk azonnal gyűjtést tagjaink között, hogy intelális méltó emléket állíthassunk porai felé. A tanácsaz indítványokat egyhangúlag elfogadta. Ezen az ülésen az irodaigazgató jelenti, hogy221 tag van szerződés nélkül, de meg kellett állapítani, hogy ennek legfőbb oka a fővároshoz való ragaszkodás. (Sajnos ma is így van.) Ugyanez a tímáros ülés Ditrói elnökletealatt Rónaszéki, Komor, Leszkay, Szilégyi, Tapolczai, az ügyész és irodaigazgatóból álló bizottságot küld ki a nyugdíjszabályok módosítása tárgyában. ♦ A december 30-iki tanácsülésen Mészáros Kálmán iroklaigazgató hosszasan vázolja a színészek helyzetét és jelenti, hogy úgy a nagy, mint a kis igazgatók a szó legteljesebb értelmében a létért küzdenek, bejárta az országot és mindenütt ijesztő képet látott. Szerzett tapasztalatai alattján ki meri mondani, hogy a vidéki színészet rendezését illető munkálatainkban téves nyomon járunk. Hosszasan fejtegeti álláspontját, hogy csak a nagy városokban lehetséges a fokozottabb igényeket kielégítő, magasabb nívójú színtársulat, de ezeket is fokozottabban kell támogatni. Ezek mellett néhány kiváló dzsinnai és operetta staggdone lenne szervezendő, melyet a közép és kisebb városokban rövid előadói tumokat rendeznének. (Tehát már akkor és akkor sem először, hangzott flel a staggdone idea, melyről ma is sokat beszélünk s mely ideát egy-két mai nagyság a magáénak szeret vindikálni. Harminc év óta nem tudott az idea testet ölteni. Valószínűleg nem akadt rá pénz. Pélek így lesz még jó soká.) Az irodaigazgató jelentése után Ditrói Mór elnök felkéri gr. Festetics Andor orsz. színészeti felügyelőt, hogy a területi rendszerre és beosztásokra, különösen az eddigi megállapodásokra nézve felvilágosítást adni szíveskedjék. Festetics Andor (sróf készséggel előadja, hogy egyetlen fontos lelpés se történt eddig a tanács megkerülésével. Ott voltak az egyesület elnökei, tanácsosai, igazgatói az országos ankéten, ott a kilences bizottsági ülésén és a kerületi beosztások a tanács egy régebben felterjesztett tervezete alapján indultak meg. Hogy eltérések álltak be és a megoldás sokáig húzódik, annak oka az, hogy a minisztérium nem oktrojjal akarja azt megvalósítani, hanem a városok egymásközötti megállapodása alapján. Bemutatja a tervezetet. Irárom állandó .Színház lenne: Kolozsvár, Arad, Kassa. Pormaszerűleg megalakult már 6 kerület. Az alakulás stádiumában áll 1 kerület, megalakulandó lenne 8 kerület. Ezek szerint a 3 állandósított városon kívül tervbe van véve 17—18 kerület és még esetleg 4—6 kisebb társulat, melyek kerületbe nem osztott helyeken, tetszés szerint működnének és így összesen 24- 25 színarsulat lenne. Elnök a felvilágosítást megköszöni és tudomásul veszi a tanáccsal együtt, felkéri a felügyelő urat, hogy szíveskedjék minél többször megjelenni a tanács- színészek lapja