Színház, 2013 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2013-03-01 / 3. szám

MENNYI A NŐ? a Békés Megyei Jókai Színházat, a fővárosban pedig 1977-től 1985-ig Nyilassy Judit volt a Budapesti Gyermekszínház igazgató-főrendezője. Lovas Edit negyvenhat évesen fejezte be igazgatói működését, ezután még rendezett néhány előadást Békéscsabán, további szakmai tevékenységéről nincs adat. Az ötvenhat évesen távozó Nyilassy Juditot Keleti István váltotta az igazgatói székben, s bár szakmai aktivitása nem szűnt meg teljesen, a későbbiekben rendezést már nem vállalt. Az igazgatói posztok pályáztatásának bevezetése 1986-ban, majd általános­sá tétele 1992-ben nem serkentette a rendező- és színésznők ambícióit. A főiskolai képzés már említett „egyenetlensége” következtében ekkortájt nemigen volt szakmai pályafutásának zenitjére jutott művész, a pályázatokon nyilván ezért sem jelentkeztek új aspiránsok. Az igazgatóváltások forgószín­padán az elmúlt huszonkét évben fellépő direktorok elenyésző kisebbsége volt nő, számuk a statisztika szerint az 1, azaz egy százalékot sem érte el. Általánosítani, konzekvenciákat levonni ilyen szerény mintából nem lehet, de a helyzetkép mélyén rejlő okokon érdemes elgondolkodni. Mindegyik eset más, a történetek sem igen vethetők össze, bár néhány esetben lehet az az érzésünk, hogy nincs új a nap alatt. 1993/94-ben a XX. század második felének legnagyobb színésznője, Törő­csik Mari lett részese egy látványos igazgatói kudarcnak, ami a rendszerváltás utáni átrendeződés egyik legfrekventáltabb színházához, a Tháliához kötődik. Jogilag sok tekintetben tisztázatlan, gyakorlatában kiforratlan volt a helyzet, és ehhez társult még egy szakmai szempontból nonszensz vezetői szerkezet. Törőcsik Mari ugyanis egy triumvirátus nevében, Schwajda György és Taub János képviseletében pályázott. Már a Művész Színház néven alakult társulat létrejöttét is ellenséges közhangulat fogadta, a továbbiakban aztán az anyagi nehézségek nem várt eszkalációja és a művészeti program egyenetlensége hamar a kényes egyensúly megbomlásával járt. Egy évad, hat bemutató után bekövetkezett a csőd. A színház fennmaradásának az amúgy is igaztalanul meghurcolt Törőcsik Mari lemondása lett az ára. Mellékesen megjegyezzük, hogy a trió egyik tagja, még a színházvezetői gyakorlattal rendelkező Schwajda György sem lépett a helyére. Törőcsik Mari azóta is keserű szavakkal - és jogos indulattal - emlékszik vissza a történtekre. Későbbi művészi pályáját ez a kellemetlen epizód szerencsére nem befolyásolta. 2000-ben a Veszprémi Petőfi Színház igazgatójának, Vándorfi Lászlónak második ciklusában a folyamatos bizonyítási kényszer miatt felpörgő eladó­sodás folytán a színház fizetésképtelen lett. Emiatt hosszú munkajogi csatá­rozást követően felmentették, és a vezetéssel a pályázat lebonyolításáig Köjti Helgát bízták meg. Aki aztán, a szakmai bizottság javaslatával ellentétben (akárcsak majdnem tíz évvel korábban Vándorfi), meg is nyerte. A harmincöt éves, vezetői gyakorlattal nem rendelkező színésznő, akinek rendezői ambí­ciói sem voltak, sokak szerint politikai kapcsolatai révén lett befutó az erősebb szakmai felkészültségű pályázókkal szemben. Kitöltötte megbízatását - a hosszabbítás persze szóba sem jöhetett. Mindamellett az utódja által kez­deményezett pénzügyi vizsgálat, majd Köjti Helga fegyelmije és megrovása korántsem ritka a vezetőváltások sorában. Darvasi Ilona története a self made man menedzser-igazgató Magyarorszá­gon nem tipikus esetét szemlélteti. Az eredeti végzettsége szerint könyvtá­ros-népművelő szakos Darvasi (aki Nemcsák Károly felesége) a rendszervál­tás után megbomló korábbi struktúra kárvallottjaira építve 2000-ben alapí­totta meg a Turay Ida Színházat. A színházi szempontból ellátatlanná vált települések igényeinek kielégítésére társulatba szervezte a profilváltások során háttérbe szorult jó nevű színészeket, rendezőket. A Déryné Színház példájá­ra, igazi konkurencia nem lévén, népszerű darabokkal rentábilis működést produkált, és nagyban segítségére volt a Soproni Petőfi Színháznak abban, hogy az anyagi támogatás jelentős csökkentése mellett se menjen csődbe. 2007- ben Darvasi Ilona lett a Petőfi Színház igazgatója, és a formálisan nem, de tartalmilag mégiscsak létrejött perszonálunió mindkét színház helyzetét sta­bilizálta. Darvasi Ilona 2012 tavaszán, miután személyi kérdésben összekü­lönbözött a fenntartóval, lemondott soproni megbízatásáról, ugyanakkor a Turay Ida Színház pozíciói Nemcsák Károlynak a József Attila Színház élére történt kinevezésével a fővárosban erősödtek. áspár Margit imon Zsuzsa Ovas Edit 2013. március 7 www.szinhaz.net

Next