Szinház és Mozi, 1953. július-december (6. évfolyam, 27-51. szám)
1953-10-23 / 43. szám
Vasárnap délelőtt 11 órakor Üzemi előadás A DIÓTÖRŐ Mesebalett 3 felvonásban, 10 képben Zenéjét szerezte: CSAJKOVSZKIJ. Szövegét írta: Vaszilij I. Vajnonnen, E. T. A. Hoffmann nyomán. Koreográfiáját tervezte, rendezte és betanította: Vaszilij Vajnonnen m. v„ a Moszkvai Nagyszínház Sztálin-díjas balettmestere és asszisztense Klavdia Armatevszkaja m. v. Díszlet és jelmez: Oláh Gusztáv Vezényel: Fráter Gedeon Stahlbaum . Kőszegi Ferenc Stahlbaumné Martinovich I. Marika -gyér- Árva E. b. n. Luszt Eme- Kemény L. b. n. Misikei Bakos L. b. n. Drosselmelar Suba Gyula Dada . . Raksányi J. Feri ... Ovenden P. bn. Nagyapa . . Földváry Gy. Nagyanya . Szabó Józsa Az álom szereplői Mária hercegnő . . Myray Klotild Diótörő herceg . . . Bozsd Árpád Diótörő . . Zoványi G. b. n. Egérkirály . Szánthó Bálint Táncok. Bohóc: Balogh Ágoston. Ballerina: Végvári Zsuzsa. Néger: Szánthó Bálint. Spanyol tánc: Anda Margit, Csajkovics Magda, Kemény Judith, Takács Anna. Keleti tánc: Bartos Irén, Izsóf Adrienne, Müller Margit, Nagy Júlia, Som Gizi. Bábjátékosok: Hegedűs J., Késmárki I. Első hópehely: Rácz Boriska. Második hópehely: Szarvas Janina. Kínai tánc: Juhász Edith és Galambos Iván. Orosz tánc: Bordy Bella és Solymossy Kálmán. Pas de trois: Stanczel A. b. n., Szigethy E. b. n., Falus Péter b. n. A balettnövendékek tanárnője: Horváth Margit * T. ferv.: I. kép: Karácsony este vendégek sietnek Stahlbaumékhoz, köztük Drosselnder, a gyerekek barátja. 2 kép: A karácsonyfa ünnepségre váró gyerekek kulcslyukon leskelődnek. 3. kép: Pompázó karácsonyfa és tengernyi játék. Drossel,meier bácsi bemutatja új játékbabáját, a Diótörőt. A rút baba nem kell senkinek, csak a jószívű Marikának. II. Mr.: I. kép: Marika a babát egy karosszékbe ülteti és mély álomba merül. 2. kép: Marika álmodik, rút egerek hada rohanja meg a karácsonyfát és a Diótörő párviadalban győzi le az Egérkirályt, majd mint ifjú herceg jelenik meg. 3. kép: A herceg csodálatos Jégerdőhöz vezeti Marikát. III. Felv. 1. kép: Marikáék aranydióhéjban ringatóznak a tengeren, majd kikötnek a herceg birodalmában. 2. kép: Titokzatos kaput pillantanak meg, gyönyörű színes cseppkő oszlopokkal, de az oszlopok félelmetes repülőlegerekké változnak, a ledöfött Egérkirály szolgáivá. A herceg varázspálcájával elkergeti őket. 3. kép: Csipkeszerű palotába érkeznek. Sokféle bábut látnak, amelyek táncra perdüllnek tiszteletükre. 4. kép: A fény eltűnik és Marika szobájában vagyunk. A Diótörő bábu a karosszékben 01, amikor a dajka felébreszti Marikát. Vasárnap este Kombinált VI. és XIII. bérlet. 1. előadás Kezdete 7 órakor BOHÉMÉLET Dalmű 4 képben Zenéjét szerezte: PUCCINI Szövegét írta: dacosa és tika. Fordította: Radó A. Rendezte: Nádasdy Kálmán. Az új szereplőket Stephányi György állította be. Vezényel: Majorcasy Aladár Rodolphe . . Chaunard, zenész . . Marcel, festő Coline, filozófus . Musette . . Mimi . . . Alclndor . . Benőit . . . Parptgnol . Fináncőrmester . Egy finánc . Gyümölcsárus Négy bohém: Rodolphe, a költő, Marcel, a festő, Chaunard, a zenész, Collíne, a filozófus, vidám szegénységben él a Montmartren. Rodolphe megismerkedik Mimivel, a művirágkészítőnővel. Megszeretik egymást, de el kell válniok. Mimi tüdőbajban Új magyar táncjáték az Operaházban Az Operaház idei műsorának egyik újdonsága Kenessey Jenő, a »Reszkenő« Kossuth-díjas szerzőjének új, egész estét betöltő balettje lesz. Bálint Lajos, a balett egyik szövegírója, az újdonságról a következőket mondta el: — Új balettünk Ideiglenes címe: »Hegedűszó«. Zenéjét Kenessey Jenő, szövegét Oláh Gusztávval, az Operaház Kossuth-díjas főrendezőjével együtt írtuk. — Ez a cím körülbelül fedi is az egész estét betöltő táncjátékunk lényegét, meséjét és mondanivalóját. A verbunkos muzsika és Bihari hegedűje vezető motívuma a zenének és történésnek. Az a verbunkos muzsika, amely arra volt hivatva, hogy az általános tespedés és az egykedvű belenyugvás idején egyik olyan hatótényezővé váljék, amely felrázta, megmozdulásra és harcra indította a magyarság haladó embereit. — Kenessey Jenő új szerzeménye gazdagon használja fel a verbunkos muzsika motívumait és stílusát, hogy ezenfelül szépet és érdekeset alkosson. De a balett meséje egy szerelmi játék fordulataiban, módot ad a zeneszerzőnek arra, hogy egy másik zeneformában is kiélje alkotókedvét. A balett ugyanis a múlt század első felében játszódik, első és utolsó felvonása Magyarországon, középső felvonása pedig részben a bécsi Theater am Kärtnertor színpadán, részben a magyar testőrség palotájában. Az új balett koreográfiájának munkája Harangozó Gyula kipróbált művészetére vár. Kenessey Jenő a napokban fejezte be új művét és az új táncjáték próbái legközelebb megkezdődnek. Gera István Katona Lajos Radnay György Várhelyi Endre Szilvissy M. Szecsődy Irén Galsay Ervin Fekete Pál Réti Ilyés Sándor Vermes Jenő Labodh Gerard megbetegszik, nem bírja a szegénységet. Közben Marcel kibékül a kacér és csapodár kedvesével, Musette-tel, majd megint összevész vele. Amikor Miroi közeledni érzi halálát, visszatér a bohémek kis padlásszobájába, ahol boldog volt és itt Rodolphe karjai közt hal meg.