Színházi Élet, 1913. február 23. – március 2. (2. évfolyam, 8. szám)

1913-02-23 / 8. szám

II. évfolyam. 1913. február 23-tól március 2-ig. 8. szám. Szirik­ai ELET -a^erk&sztbc Incze SáJídr­ Hirdetések díj­szabás szerint. Előfizetési árak: Budapest és vidékre Egész évre 8 kor Félévre 4.70 Negyedévre 2.40 „ „ Egyes szám ára Budapesten 20 f. V­idéken 24 f. A Máv. pályaudvarain 30 fill. ILLUSZTRÁLT SZÍNHÁZI ÉS MŰVÉSZETI HETILAP MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP REGGEL az összes buda­pesti színházak egész heti SZINLAPJÁVAL és a darabok .... TARTALMÁVAL .... Felelős szerkesztő: INCZE SÁNDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal : Eötvös-utca 31. Telefon 133—98. Caesar és Cleopatra a Nemzetiben. • A• Nemzeti Színház szinpada : a pénteki bemutató alkal­­­mából távol keleti palo­­ .­­tákra változik : izzóbb nap alá, a szépséges cigány­királynő népe közé érkezünk a diadalmas római sereg nyomában. Az egész szinésztábor ott mozog a szinen. Vagy hetven embert fog­lalkoztat ez a darab s akinek nin­csen szerepe, legalább egyptomi testőr vagy római harcos. S a nép­vihar e gyönyörű serege imbolyog Caesar és Cleopatra körül. Cleopatra helyzete ugyanis vajmi ingatag. Tizenhatéves leányka lé­tére Tatateota kezében a hatalom. Bel Affris a templomőr s a test­őrök javában mulatoznak, mikor megjön a vészhir. Már megérkez­tek a rómaiak, Pompeius meghalt s Caesart mi sem gátolhatja útjá­ban. Ijedt zavar keletkezik, min­denki a királynőt keresi. A király­nő eltűnt, Memnon szobrához fu­tott s tőle vár segitséget. Most a szin elhomályosodik, a sötét ho­mályon átharsannak a távoli kür­tök tévelygő szólamai, azután újra csend és homály száll a szinre. A Memnon szobor zeng a csillagos éjszakában s a sphinxen szunnyad az eltévedt Cleopatra, aki védőszob­rához könyörgött s a mák virágok között elnyomta az álom. A darab legelragadóbb jelenete ez. Amint a nyári éjben elbűvölve áll Caesar a sphinx előtt s szavai felkeltik Cleopatrát, aki összebarátkozik az idegennel s inti, óvakodjék a ró­maiaktól, akik hosszú orruak és emberevők — egész addig, mig a királyi palotában felismeri Caezárt. A második felvonás Alexandriába visz bennünket, a politikai intrikák kellő közepébe. A tízéves Ptole­maeust látjuk trónusán s a hatal­mas Caezárt, aki atyai pártfogásába veszi. A testvérharc sokkal gro­teszkebb itt, mint a­ történelem lap­jain. Cleopatra nyelvét ölti ügye­fogyott öc­csére. Caesar nagyszerű diplomata módjára kezdi az intrikát, de az egyiptomiak is megemberelik magukat és csakhamar kitör a harc: felgyújtják az alexandriai könyv­tárat s Theodotus odasiet embe­reivel, eloltatni a tüzet. Caesar ez­alatt megszállja a világítótornyot. Cleopátra utánna szökik Apollo­dorus szőnyegei közé rejtve . . . És a cselekmény szálai viharosan gubancolódnak. Szemünk előtt érik meg Cleopatra nagyszerű uralkodó­nővé. Pompás kápráztató szépség s már várja Antoniust... S Caesar, az öregedő ravasz római, hazavi­torláz gályáival . . . Ezt a nagy történelmi zengést, furcsa gún­nyal és fölemelő hatal­mas jelenetekkel hozta színre pén­teken a Nemzeti Szinház. Kitűnő

Next