Színházi Élet, 1913. március 29. – április 5. (2. évfolyam, 13. szám)
1913-03-29 / 13. szám
II. évfolyam. 1913. március 29-től április 5-ig. 13. szám. Hirdetések díjszabás szerint. Előfizetési árak : Budapest és vidékre Egész évre 8 kor Félévre 4.70 Negyedévre 2.40 „ . Egyes szám ára Budapesten 20 f. Vidéken 24 f. AMtv. pályaudvarain 30 fill. mmm elet -5-fcerKAi>2LtL:Enczje Sándor ILLUSZTRÁLT SZÍNHÁZI ÉS MŰVÉSZETI HETILAP MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP REGGEL az összes budapesti színházak egész heti SZINLAPJÁVAL és a darabok .... TARTALMÁVAL .... Felelős szerkesztő : INCZE SÁNDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal : Eötvös utca 31. Telefon 133—98. A budapesti „Neues Wiener Journal" húsvéti számában jelent meg ilyen címen Molnár Ferencnek egy nagyon finom írása, amely a bécsieknek néhány igazi budapesti pályafutást mutat be. Kettőt ezek közül mi is lefordítunk itt, azokat, amelyek a színház életével s így a „Színházi Élet"-tel leginkább vannak kapcsolatban. Gyorsfotográfiáknak nevezi Molnár maga ezeket az arcképeket, amelyek során Bárczy polgármestert, Miklós Andort, az Est szerkesztőjét, Vázsonyi Vilmost, Nagy Endrét és Beöthy László igazgatót állítja elénk, amint legnépszerűbb alakját a maga hivatásának, a nem gyorsfotográfiákban s nem vázlatos rajzokban, hanem csodálatos teljes portréinkban. A Nagy Endréről és Beöthy Lászlóról szólókat választottuk ki, mint olyanokat, amelyek a mi publikumunkat érdeklik. A legnépszerűbb humorista. Mint újságíró kezdte meg pályáját, ma igazgatója és konferenciérje egy kabaretnek, de ép igy bele tartozik Budapest karakterképébe, mint Bárczy Vázsonyi és Miklós, ő is mint azok, üres zsebbel és kávéházban kezdte meg a pályafutását, s ámbár a hivatása csak „szórakoztató", a hatalma nem kisebb, mint azoké ebben a nagy városban. Minden más városban egy conferenciernek az a feladata, hogy a publikum egy kis körét szórakoztassa. Nagy Endre azon karrierek ban, — lelke és tulajdonosa az egyetlen budapesti cabaretnak — többet tett. Ő volt az, mint köztudomású, aki egy egész politikai rendszert buktatott meg Magyarországon — egészen biztos és kétségbevonhatatlan, hogy ő volt az, aki az úgynevezett koalíciós régimét, Kossuth és Apponyi kormányát, alulról megdöntötte. Persze ahhoz megint köteteket kellene teleírni, hogy a bécsieknek megmagyarázzuk, hogy mit jelent az Magyarországon, hogy valaki „alulról" dönt meg egy kormányt, amely aztán még ideig-óráig tengeti életét még Magyarország királya „felülről" is és végleg megbuktatja. Ennek a Nagy Endrének az Andrássy-úton van egy terme, amelybe mintegy 300 ember fér bele s amelyben ő esténként politikai dolgokkal foglalkozik ... és Nagy Endre is a „harminc esztendősek" közül való. S amint Vázsonyi Vilmos az egyetlen, aki Budapesten a kispolgárság demokratizmusát képviseli, Nagy Endre ép így egyedül dolgozik azon, amit nagy remekek irodalmában és színpadjain más meg más szellemi munkás végez el : ő az, aki a nyilvános állapotok szatíráját szállítja. Nagy Endre azzal kezdte ebben a teremben, hogy francia dolgokat és kuplékat énekelt. De hamarosan rájött,hogy