Színházi Élet, 1915. november 7–14. (4. évfolyam, 10. szám)

1915-11-07 / 10. szám

IV. évfolyam. 1915. november 7-től november 14-ig. 10. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Erzsébet-körút 22. Telefon 34—97 A szerkesztésért felelős: INCZE SÁNDOR távollétében KORDA SÁNDOR. Előfizetési árak : levelezőlap-melléklettel Budapest és vidékre Egész évre 10.— kor. Félévre 5.50 • Negyedévre 3.— • Hirdetések díj­szabás szerint. ILLUSZTRÁLT SZÍNHÁZI MŰVÉSZETI ÉS MOZI HETILAP MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP REGGEL az összes budapesti színházak egész heti szinlapjával. Egyes szám­ára : Budapesten 24 fillér. Vidéken és a Máv. pályaudvarain 30 fill. SZÍNHÁZI ÉLET A Madonna rózsája. A Nemzeti­ színház ismét bemutatóra készül. És ismét magyar darab bemutató­jára. Nem lehet elégszer és elég örömmel hangoztatni, milyen derekas munkával szolgálja az ország első színháza azt a hivatást, amelyet a neve és hagyományai szabtak ki neki. Az újdonságot Hevesi Sándor írta, aki kitűnő név rögtön, mihelyt irodalomról és szinházról van szó. A sikerek hosszú se­rege sorakozik a neve mögött. Legutóbbi nagy sikere az „Apja fia" volt, amelyre a Magyar­szinház kitűnő előadá­sából emlékszünk. A darab azóta vígan járja a külföldet és Hevesi azóta vigan irja az uj darabokat. Mert tele van ötlettel és a szin­műirásnak nincsen te­rülete, ahol nagysze­rűen ne érezné magát. Most például három teljesen kész darabja várja az előadást. „A kölcsönkért feleség" a címe annak az operett­librettónak, amelyet Zerkovitz Béla szá­mára irt s amelyet a Király-szinház fog bemutatni. „Adolf" a cime annak a há­zasságközvetitő vígjátéknak, amelyet Magyar­ szinház fog bemutatni. És most a itt van „A szent Szűz rózsája", amely nemes, emelkedett hangú renaissance-dráma s amelyet most mutat be a Nemzeti­ szín­ház. És hogy igen kitűnő darab, aziránt már eleve sem lehet kétség. Amit Hevesi ír, pláne színpadra, arra látatlanban rá lehet mondani, hogy jó. A darab alapötletét egy Balzac-novel­lában olvasta Hevesi. A „Contes drolati­ques" című novellaciklus egyik darabjá­ban. De ezt aztán annyira átformálta, annyira megváltoztatta, hogy nem maradt belőle, csak az összeütközés primőr­ ötlete. A mese más, a miliő más, a személyek mások, sőt a Balzac novellája vicces no­vella, ez a darab pedig komor és véres végző­désű, széles lélegzetű dráma. Arról szól a törté­net, hogy Lorenzo da Montone, a rettegett condottiere, szép és gazdag lánynak köti be a fejét. A szépséges, szőke Isotta várat visz hozományul az urának. A várba beleül a férj, a várnép felett Matteo parancsol, a férj zsol­dosainak kapitánya, de a várat senki sem is­meri, csak az asszony. A zegzugos bástyák, a rejtett folyosók csak egy uj várnép előtt. Van ott még homályos, titkos járás, amelyet csak Isotta maga ismer, mert ő itt nőtt fel apró gyerekkora óta. Az asszonynak, mikor a darab kezdő­dik, szeretője van. Gianetto a szeretője, a léha renaissance-gavallér. Azon az úton jár hozzá, amelyet csak az asszony ismer. A bűnös szerelem jól el van rejtve. De titkos járások, a része tárul fel az Hevesi Sándor, a „Madonna rózsája" szerzője.

Next