Színházi Élet, 1915. november 7–14. (4. évfolyam, 10. szám)
1915-11-07 / 10. szám
IV. évfolyam. 1915. november 7-től november 14-ig. 10. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Erzsébet-körút 22. Telefon 34—97 A szerkesztésért felelős: INCZE SÁNDOR távollétében KORDA SÁNDOR. Előfizetési árak : levelezőlap-melléklettel Budapest és vidékre Egész évre 10.— kor. Félévre 5.50 • Negyedévre 3.— • Hirdetések díjszabás szerint. ILLUSZTRÁLT SZÍNHÁZI MŰVÉSZETI ÉS MOZI HETILAP MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP REGGEL az összes budapesti színházak egész heti szinlapjával. Egyes számára : Budapesten 24 fillér. Vidéken és a Máv. pályaudvarain 30 fill. SZÍNHÁZI ÉLET A Madonna rózsája. A Nemzeti színház ismét bemutatóra készül. És ismét magyar darab bemutatójára. Nem lehet elégszer és elég örömmel hangoztatni, milyen derekas munkával szolgálja az ország első színháza azt a hivatást, amelyet a neve és hagyományai szabtak ki neki. Az újdonságot Hevesi Sándor írta, aki kitűnő név rögtön, mihelyt irodalomról és szinházról van szó. A sikerek hosszú serege sorakozik a neve mögött. Legutóbbi nagy sikere az „Apja fia" volt, amelyre a Magyarszinház kitűnő előadásából emlékszünk. A darab azóta vígan járja a külföldet és Hevesi azóta vigan irja az uj darabokat. Mert tele van ötlettel és a szinműirásnak nincsen területe, ahol nagyszerűen ne érezné magát. Most például három teljesen kész darabja várja az előadást. „A kölcsönkért feleség" a címe annak az operettlibrettónak, amelyet Zerkovitz Béla számára irt s amelyet a Király-szinház fog bemutatni. „Adolf" a cime annak a házasságközvetitő vígjátéknak, amelyet Magyar szinház fog bemutatni. És most a itt van „A szent Szűz rózsája", amely nemes, emelkedett hangú renaissance-dráma s amelyet most mutat be a Nemzeti színház. És hogy igen kitűnő darab, aziránt már eleve sem lehet kétség. Amit Hevesi ír, pláne színpadra, arra látatlanban rá lehet mondani, hogy jó. A darab alapötletét egy Balzac-novellában olvasta Hevesi. A „Contes drolatiques" című novellaciklus egyik darabjában. De ezt aztán annyira átformálta, annyira megváltoztatta, hogy nem maradt belőle, csak az összeütközés primőr ötlete. A mese más, a miliő más, a személyek mások, sőt a Balzac novellája vicces novella, ez a darab pedig komor és véres végződésű, széles lélegzetű dráma. Arról szól a történet, hogy Lorenzo da Montone, a rettegett condottiere, szép és gazdag lánynak köti be a fejét. A szépséges, szőke Isotta várat visz hozományul az urának. A várba beleül a férj, a várnép felett Matteo parancsol, a férj zsoldosainak kapitánya, de a várat senki sem ismeri, csak az asszony. A zegzugos bástyák, a rejtett folyosók csak egy uj várnép előtt. Van ott még homályos, titkos járás, amelyet csak Isotta maga ismer, mert ő itt nőtt fel apró gyerekkora óta. Az asszonynak, mikor a darab kezdődik, szeretője van. Gianetto a szeretője, a léha renaissance-gavallér. Azon az úton jár hozzá, amelyet csak az asszony ismer. A bűnös szerelem jól el van rejtve. De titkos járások, a része tárul fel az Hevesi Sándor, a „Madonna rózsája" szerzője.