Színházi Élet, 1917. január 21–28. (6. évfolyam, 4. szám)
1917-01-21 / 4. szám
VI. évfolyam. 1917. január 21-től január 28-ig. 4. szám. Előfizetési árak : kotta-melléklettel Budapest és vidékre Egész évre 14.— kor. Félévre 7.50 . Negyedévre 4.— • SZINHÁZI ÉLET Felelős szerkesztő: INCZE SÁNDOR. Hirdetések dezabás szerint. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Egyes számára : Budapesten és vidéken 40 fillér. ILLUSZTRÁLT SZÍNHÁZI MŰVÉSZETI ÉS MOZI HETILAP MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP REGGEL az összes budapesti színházak egész heti szinlapjával. Erzsébet-körút 24. Telefon 34—97. A „Kérj róla a" HERCZEG FERENC a Vígszínházban. világháború immár a harmadik szinházi szezont kezdi túlélni nálunk. És ezalatt a három szezon alatt semmi nem keltett olyan kedves meglepetést, mint a Herczeg Ferenc uj vígjátékának a sikere. Az, hogy Herczegnek szinházi sikere van, az nem meglepetés. Ő irta a Vigszinháznak az »Ocskay briga*déros«*t, amelynek százas sikerét most is aranytábla jelzi a női öltözők folyosóján a szinpad mellett. A meg* lepetés itt egészen más. Mikor a da* rabnak már a próbái folytak és az uj Herczeg*darabról részletek szivá*rogtak ki, a színházakat és a közön* séget jól ismerő szakemberek elragadtatva mondták: milyen nívcs, milyen előkelő. És mindjárt sajnálkozva hozzátették: milyen végtelen kár egy ragyogó és fölényes elme ilyen ízléses, ilyen szigorúan irodalmi alkotásáért, hogy a finomság, a melegség, a gyengédség ilyen pazar gazdagságát oda kell tenni a legdurvább idők közönsége elé ! Erre jött a meglepetés. A »Kék róka« nemcsak az irodalmi berkek lelkes magasztalását, régóta nem bal« lott egyöntetű himnuszait kapta meg, hanem még nagyobb és még döntőbb sikert aratott a közönség előtt. Akik még hisznek az irodalom és művészet szentségében, azok ezen a pre* mier*estén a boldogságtól megbabo* názva csodálkoztak. Miért? A darab* ban nincs trükk, és mégis tetszik. A darabban nincsenek alantas szóviccek, és mégis tetszik. A darabban csak iro* dalom van, és mégis tetszik. Hát igaz lehet ez ? Hát ezekben az időkben nem halt még ki az emberekből a szép, kedves és finom dolgok szom* jusága ? Csakugyan lehet ma a közön* séggel a költészet nyelvén beszélni ? Valamennyi kérdésre maga a közönség adja meg a legforróbb tap* sokkal a feleletet, amely írónak még alig hódolt jobban és hízelgőbben. Herczeg Ferenc sikere, az izlésé, az előkelő elmésségé, a poézisé. a »KÉK RÓKA«. A szép vígjáték - Herczeg minden írásai között a legszebb - a »Kék róká«-ról beszél. A »Kék róka« alatt az egyik szereplő a dialógus egy fordulatánál az asszonyokat érti. A kék rókák a poláris vidéken furcsa buz* galommal szimatolnak, ásnak, futká*roznak jeges hegyek oldalában, ,ravaszul és óvatosan keresnek valamit, maguk sem tudják, hogy mit : egy kis melegséget. Ezt a szép szimbólumot egy igazi kékróka*prém is képviseli a szinpa*