Színházi Élet, 1917. december 15–22. (6. évfolyam, 51. szám)

1917-12-15 / 51. szám

VT. évfolyam 1917. december 15-től december 224-4­51. szám Felelős szerkesztő INCZE SÁNDOR ELŐFIZETÉSI ÁRAK k*tta.ae(lék­ ctte­: M>;catca éa riffékm Bffék­ (m . 20.— K FÍUTTC . . 10.- K­N«syc4«Trc . S.— K ** ELŐFIZETÉSI ÁRAK k*tta.ae(lék­ ctte­: M>;catca éa riffékm Bffék­ (m . 20.— K FÍUTTC . . 10.- K N«syc4«Trc . S.— K ** SZÍNHÁZI ÉLET fy­r 7 Hirdetések ELŐFIZETÉSI ÁRAK k*tta.ae(lék­ette­: M>;catca éa riffékm Bffék­ (m . 20.— K FÍUTTC . . 10.- K N«syc4«Trc . S.— K ** R­ gy szám­ára : Budapesten Ca­ta vidéken DUilster ILLUSZTRÁLT SZÍNHÁZI, MŰVÉSZETI ÉS MOZI HETILAP HEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP REGGEL R­ yy szám­ára : Budapesten CA­ta Tidéken DUflItér R­gy szám­ára : Budapesten CA­ta Tidéken DUflItér íJjszakán azeriat Szerkesztőséf és kiadóhivat?! : ERZSEBET. KÖRÚT 24. Telefon: 34­97 íJjszakán azeriat Szerkesztőséf és kiadóhivat?! : ERZSEBET. KÖRÚT 24. Telefon: 34­97 Hogyan került Lányom: Layor Gizi a színpadra? Irta: Bayer Marcell. Hggjk­zt nagyon röviden elmondhat Bfce§­ftom önöknek. scisi Még a mult század első fe­­lében történt, hogy egy rend­­kívül hideg januári napon akaratom ellenére megpillantottam a napvilágot Magyaróváron. Már rövid néhány hónap múlva arra a meggyőződésre jutottam, hogy ez a hely nem alkal­­mas talaj számomra és gyors elhatá­­rozással jegyeket váltva, mamám és testvéreim társaságában elutaztam Lüttichbe- Szóval elhagytam szülői helyemet. A papám, egykori tiszt a Wallmor­den«küraszk­oknál, csatlakozott a mas­gyar szabadságmozgalmakhoz, őrnagy volt egy magyar tüzérezredben, majd később Lipótvár erődjének parancs­­noki tisztét töltötte be. Hogy kikés­zülje a vele nem nagyon rokonszen­­vező Haynau generálissal való kétség« kivül kellemetlen találkozást, a pa«­pám tapintatosan már jóval előbb Lüttichbe utazott. Lüttichben több évig tartózkod­­tam, azután Weimarba utaztam, ahol a középiskola felsőbb osztályait vé­­geztem, majd a Saale melletti Halle« ban befejeztem azokat és Königsberg« ben az Albertinán folytattam maga­­sabb tanulmányaimat. Minthogy több szemeszter elvég­­zése után arra a meggyőződésre jutot­­tam, hogy ha meg is van bennem a képesség, de semmi hajlamom sincs arra, hogy egy második Kanttá kés pezzem ki magamat, felhagytam a bölcsészeti tanulmányokkal és elhatá­­roztam, hogy inkább a gyakorlati élet filozófiáját fogom elsajátítani. Nem álltam már messze a köteles katonai szolgálattól és ezért nagyon nem szívesen önkéntesen beálltam egy osztrák ezred szolgálatába és se­­gítettem a poroszok ellen harcolni. Egy Königgrätz mellett véghezvitt stratégiailag mesteri visszavonulás következtében sikerült életemet haza számára megmenteni és kiváló a katonai érdemeim méltó elismerése fejében időnek előtte tartalékba he­­lyeztek. Követte ezt a bányászati aka­­­démia elvégzése és későbbi alkalmaz­­tatásom mint bányatiszt. Egy bányai baleset azonban megelégeltette velem ezt a pályát és rövid elhatározással szegre akasztottam mesterségemet. Nagy vargabetűkkel végre ideér­­keztem. Első dolgom volt természe­­tesen: apai hazám anyanyelvét meg­­tanulni. Hogy ezt minél könnyebben elérhessem és megszokjam a szá­­momra már idegenné vált idiómát, gyakran ellátogattam a Nemzeti Szín­­házba. A színpadon beszélt szavakat természetesen nem értettem meg és ezért egész figyelmem az ábrázoló művészek és művésznők felé fordult és ezáltal abba a helyzetbe kerültem, hogy megállapíthattam: ennek a szín»­háznak rövidesen uj naivára lesz szüksége. Hogy kellő időben gondoskodjam

Next