Színházi Élet, 1918. június 16–23. (7. évfolyam, 25. szám)
1918-06-16 / 25. szám
VII. évfolyam 1918 június 16-tól június 23-ig Simili ÉLET Felelős szerkesztő INCZE SÁNDOR ELŐFIZETÉSI ARAK kotta-mellékclettel: Budapesten és vidéken Egész évre . 32.— K Félévre . . 16.10 K Negyedévre . 8.50 K et* Egy szám ára : Budapesten 4 és vidéken 1." kor. ILLUSZTRÁLT SZÍNHÁZI, MŰVÉSZETI ÉS MOZI HETILAP MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP REGGEL Hirdetések ram.sora 1 korona Szerkesztőség: Erzsébet körút 24 Telefon 34 - 97 Kiadóhivatal: Erzsébet-körút 29 Telefon 74-66 25. szám PILLAMfTO FOHADMC1 A KIRÁLY SZÍNHÁZ UJ OPERETTJE -ms a Mz operettirodalom uj lepkefaj* hJb jal szaporította a rovartant: fel* jSajBL fedezte a lepidoptera duo steh * «••> lae--t, vagyis a „kétcsillagos pií* langó"*t, amely idestova nyolc napja szálldogál a Király Színház színpadán, hogy szárnyainak zengő zizegésével örömre derítse az őszi kabátban nyaraló pestieket. Az újfajta lepkének lakcsizmája, sarkantyúja, piros nadrágja, kék dolmánya és monoklija van, azonkívül nagyon szépen énekel is és beavatott természetbúvárok jelentése szerint rövidesen a magyar vidéki városokban, sőt a külföldön is el fog terjedni. A felfedezője nem a középiskolából jól ismert, ál* dott emlékű Linné, hanem három jónevelésű színpadi szerző, Marios Ferne, Harmath Imre és Komjáthy Károly, akik közös erővel olyan nyári slágert szállítottak a Király Színháznak, amilyenre a „Sztambul rózsája" óta nem emlékszünk. Már pedig köztudomásu, hogy a Sztambul rózsája nyári bemutatója téli jubileumokban folytatódott. Nyolc táblás ház, a kielégítetlen érdeklődők nagy tömegei, a főszezon arányait majdnem felülmúló elővétel bizon nyítják, hogy a „Pillangó főhadnagy" is hasonló reményteljes sorsnak néz elébe. A sikert, a mindenképen sikert nem is lehet csodálni. megérdemelt" A szöveg fordulatokban gazdag, ötletes és vidám, kitűnő szerepek és perdülő versek van* nak benne, a zene pedig rendkívül hangulatos, eleven lüktető, invenciózus operettmuzsika, amelyben kiválóan érvényesülnek a gyors népszerűségre jutott fiatal Komjáthy Károlynak dallamkitaláló és hangszerelő kiválóságai. Végül pedig, de nem utolsó sorban, pompás elő* adásban hozza színre a Király*Szinház az uj operettet. Mert nem elég az, hogy Alartos Ferenc, aki Svájcból a legkitűnőbb operett* szövegeket küldi haza, meg Harmath Imre, aki kabarédalaival szintén már régi kedves ismerőse a mi közönségünknek, jó szerepeket írjanak. Jó színészek is kellenek, akik ezeket a jó szerepeket el* játsszák. És istennek hála, a Király*Szín* háznak igazán nem kell a szomszédba mennie ahhoz, hogy jó színészeket kapjon egy előadáshoz, amely meghozta mindenekelőtt azt a nagy örömet is a budapestieknek, hogy ismét láthatja Rátkai Mártont. Egy hét óta immár minden este külön szenzáció a kedves, vidám, kipihent Rátkai Marci fellépése, minden este külön ünneplésben részesíti a közönség, valahányszor a színpadon megjelen. Az első pillanattól fogva, amikor a népszerű színész Csollán Manó „hadiönkéntes, karpaszomány viselésére jogosított déli* gyümölcs*nagykereskedő" vörösparókás alakjában beleütközik a nagybajuszú Ko*vács őrmesterbe, akit a kitűnő Kabók Győző személyesít, egészen a harmadik felvonás nagy fináléjáig. Rátkai az elő* adás lelke, éltető ereje. Ez a Csollán Manó a legszeretetreméltóbb hadiönkéntes, örökösen bajt csinál, egyik csávából csak azért szabadul ki,