Színházi Élet, 1920. december 19–25. (9. évfolyam, 51. szám)

1920-12-19 / 51. szám

5-SZÍNHÁZI ÉLET herceget, a pesti szívek ideálja, aki ezzel az alakításával méltó babérlevelet rak eddigi nagy sikereinek koszorújához. Egyszóval a festő lakásán vagyunk és vi­dáman folyik a szilveszteri cécó. Tánc, dalo­lás, mulatság. És betoppan a kis Inkognitóban jött, szeretné kimulatni hercegnő, magát szabadságának ezen az utolsó estélyén, mert holnap az örökös rabság következik ; férjhez kell mennie a család elhatározása és válasz­tása folytán. Diskurál a zeneszerzővel, aki­nek éppen egy nagy operettsikere készül, ki­tűnő új könyvet kapott. És ebből a diskurzusból két olyan dolog derül ki, ami a darab további folyására fon­tos. Az egyik az, hogy a zeneszerző új ope­rettjének témája egy érdekes hindu szokás : van egy­ éjszaka, mikor­ szabad a csók, férj is, feleség is mehetnek erre az éjszakára, ahova akarnak és reggel egyiknek sem sza­bad megkérdeznie a másiktól, hol volt, mit csinált. A másik dolog pedig az, hogy a hercegnő megvallja, hogy a hajdani zongora­leckék alatt bizony szerelmes volt titokban egy kicsit a mesterébe. Kit ne főzne meg egy hercegnő szerelmé­nek gondolata ? Herendi is nagyon oda van, mikor ez a lehetőség felmerül előtte. Nagy főzőcske kezdődik. A zeneszerzőben erősen dolgozik a férfi hiúsága, hogy egy ilyen elő­kelő nő az övé lehet, a hercegnőben pedig felébred a szabadság után való vágy. Kü­lönben is szeszélyes, elkényeztetett lény, aki könnyen kapható bolond ötletekre. Most sem­ kell sokáig rábeszélni, hogy szökjön meg a tervezett házasság elől. Sőt annyira meg) BERCZELLY MAGDA, TOMPA, HONTHY HANNA Revü Színház : .Szilveszter" (Angelo fotografia)

Next