Színházi Élet, 1921. július 10–16. (10. évfolyam, 28. szám)

1921-07-10 / 28. szám

Líp­ták ! A tündérek cselédjeinek második fel­vonásában van egy jelenet, amely nem szerepel sem az amerikai, sem az an­gol szövegkönyvben. Inke Rezső, azaz Mr. Bowden az újonnan kinevezett nagy­követ és fővámszedő rögtönzi ezt a je­lenetet, amikor a panamai vámőrök tisz­teletüket tenni jönnek hozzá, kedves és mulatságos ez a betét. Olyan hogy mint önálló humoreszk is hatásos lenne. Le is közöljük: Mr. Bowden (a vámőrökhöz) : Meghat uram, fenékig meghal az a ragaszkodás, melyet önök részéről tapasztalok. Épen ezért, emiatt és ennélfogva, nem tudom hálámat és kö­szönetemet jobban kifejezni, csak úgy, hogy elsősorban is felemelem . . . Fináncok : Halljuk, halljuk. Mr. Bowden : . . . elsősorban is felemelem — a korona árfolyamát Zürichben. (A fi­náncok savanyu képet vágnak.) N­a: És most, uraim, röviden előterjesztem fővám­szedői programmomat. Kijelentem legelsősor­ban is, hogy a fővámszedésben nem fogok tréfát ismerni. Én ezer évig voltam paraszt, tíz évig voltam bankigazgató és egy évig leszek fővámszedő. (Éljenzés) Egy év alatt rendbe akarom hozni az államkasszát. A korona juliusra 5 és augusztusra 10 lesz. Ha nem, akkor tévedtem. Az osztrák koro­nát pedig valósággal le fogom pofozni. Szeptemberre az osztrák korona olyan mé­lyen lenn lesz, hogy nem is fogja hallani, amit mi itt fenn beszélünk. (Tetszés) Aztán uraim, megkezdjük a nagy csatornázási munkálatokat. Ez azért kell, hogy az olcsó­sági hullám el ne borítson bennünket, ha­nem szépen szabályozom, csendesen vo­nuljon keresztül az országon, úgy, hogy észre se vegyük. (Éljen, éljen) N­a, tisztelt uraim és most elérkeztünk . . . Hiába mosolyog tisztelt Ereky képviselő­­ úr . . . most elérkez­tünk a szinfoniákhoz. Én ezer évig voltam Beethoven, negyven évig Offenbach és egy évig Wagner leszek. Én a szimfóniákat, tisz­telt uraim, elődeimtől eltérőleg nem hossz­durban, hanem besszdurban irom. Egy finácz : Jaj Z Mr. Bowden : A jajgatás engem nem fog meghatni. Én ezer évig voltam sebészpro­fesszor, negyven évig voltam fogorvos. Én uraim, mint még azt többször kijelentettem liberális voltam, vagyok és leszek. Ennél­fogva legelőször is pénzszűkét csinálok. Megállítom a bankóprést. Eleget járt, járjon most már más is. (Úgy van, ugy van) Aztán benyújtom szimfóniáimat és elhegedülöm a tisztelt adó­alanyok és adó állítmányok nó- Inke és a finánchadsereg Scala Színház: „­ tündérek cselédje" (Angelo fotografia

Next