Színházi Élet, 1928. január 29–február 4. (18. évfolyam, 5. szám)
1928-01-29 / 5. szám
92 • SZÍNHÁZI ÉLET Pefael? és FEkEtE Sportregény Irta; L. CHARLES ÍDOORE Foröitotta : FHDBYHS ftlRRiFI (3.) Az első kiállt a ringbe. Két ötvenkilós „boxmadár", akik az ügyhöz méltó lelkesedéssel püfölték egymást. A közönség jól mulatott a lelkességükön. Tudniillik, egyáltalán nem vette komolyan őket. Ez csak olyan könnyű előétel volt a nagy meccs bevezetéseképpen, mint a kaszinótojás a véres angol hús előtt. És amíg a légsúlyúak dolgoztak a porondon, a cirkusz homályos folyosóján az igazgató személyesen őrködött a Névtelen Álarcos öltözőjének a küszöbén. Ide idegen emberfia nem tehette be a lábát. Az igazgató jó üzletember volt és hiúsként őrködött az üzleti titkok fölött. — Nem kell senkinek se tudni, hogy kicsoda ... — morogta az orra alatt, amint ostorával ott strázsált a küszöbön. — Hadd törjék a fejüket az emberek... Fő az izgalom ! Morfondírozásában a cirkusztitkár zavarta meg. Lihegve futott feléje a folyosón. És már messziről kiabált : — Direktor ur ... a kulcsot kérem . . . direktor ur ! És kétségbeesett mozdulattal nyújtogatta feléje a jobbkezét. — Micsoda kulcsot ? — Az irodakulcsot. . — Az enyémet ? — A direktor urét... — Minek ! — A Minimax . . . a kézitűzoltó ... az istállóban kigyúlt a zabosláda . .. A direktor egy pillanatra meghökkent, aztán mint a nyíl, futni kezdett ellenkező irányban. A titkár lihegve utána iramodott és a folyosó mélyén vésztjóslóan csörögtek a kulcsai. A következő pillanatban — amíg a lángra kapott faládát sikeresen oltogatták az istállóban, — egy hórihorgas, sportsapkás, szvetteres férfi ugrott ki a szembenlévő Még egyszer ajtómélyedésből, körülnézett a küszöb előtt, aztán halkan, de erélyesen bekopogott az ajtón. A női olympiai tőrverseny döntőjének mezőnye Balról: Bogen Erna, Tary Gizella (második) Szombathelyiné, Hubertné, Elek Csibi, Fodorné Orbán Böske, Dany Baba (első), Durand Cili (harmadik)