Színházi Élet, 1931. március 8–14. (21. évfolyam, 11. szám)
1931-03-08 / 11. szám
FRANCIAORSZÁG A» trón&k mindení a za! HÁROM SZOBA, színmű 12 képben, írta H. R. Lenorand, szinrehozta a Théâtre Edouard VII. Párizsban. Pierre, a hírneves színpadi író, nem valami mintaférj. Felesége, a szelidlelkü Florence, azok közé az asszonyok közé tartozik, akik nem veszik túl komolyan házastársuk ballépéseit s bár fáj neki, mindig kész megbocsátani a zseniális „nagy gyerek apró kilengéseit". Ahhoz azonban ragaszkodik, hogy férjének be kell vallani mindent s hogy igaz szerelemmel csak őt szabad szeretnie. Pierre be is tartja hűségesen ezt a megállapodást mindaddig, míg svájci nyaralásuk közben meg nem ismerkedik egy párizsi fiatal lánnyal, Rose-zal. Elbűvölve a lány szépségétől, szenvedélyesen udvarol neki és úgyszólván feleségének a szeme láttára, meghódítja. Ez a viszony azonban már nem futólagos, mint a többi volt, Pierre és Rose a legkomolyabban beleszeretnek egymásba és az író, részben jóhiszeműségből, részben pedig megrészegülve a boldogságtól, bevallja feleségének, hogy új szerelme nélkül nem tudna többé élni egyetlen napot, egyetlen órát sem. Florence erre megöli magát. Az öngyilkosságnak nem egyforma hatása van a szerelmesekre. Pierre, bár fájlalja a szerencsétlenséget, hamarosan túlteszi magát rajta s egoizmusában tovább is szenvedélyének akar élni, míg Roset mérhetetlenül bántja a lelkiismerete és vezeklésül minden áron szakítani akar, de a férfi görcsösen ragaszkodik hozzá. Kijelenti, hogy ha elhagyja, ő is eldobja az életet magától. Ez a fenyegetés nem téveszti el Rosera a haláját és nemsokára meg is esküsznek. Sorsát a második feleség sem kerüli el: ugyanabban a szállodában, ahol hajdanában megismerkedtek, ujabb nő akad Pierre útjába, aki lángra lobbantja a szivét. Ezúttal írónő az uj ideál, akinek buja fantáziája, kulturáltsága s a köznapi hangoskodásból messzeeső modora ellenállhatatlan vonzalmat ébreszt benne. Rose észreveszi ezt és sajgó szívvel nyugszik bele ő is abba a márlíromságba, amely már annyi híres ember feleségének a sorsa volt. (Az újdonság túlzásba vitt lelki analíziseivel nem elégítette ki a közönséget. A sajtó sem dicsér mást, mint az író szubtilis irásművészetét.) ANGLIA Métf «tIV Actieneách IvAnacci VASILJEVICS IVÁN, dráma 3 felvonásban, 7 képben, írta Robert Philipps, színre került a londoni előadás előtt próbaképpen Glasgoiban. A történelem Rettenetes Iván név „Jim és Jill*" a bécsi Burgtheater operettje, a Hamupipőke története férfire applikálva. Palásthy Irénnek és Waldemarnak van benne nagy sikere (Foto Willinger-Lechner) 40