Színházi Élet, 1931. április 12–18. (21. évfolyam, 16. szám)

1931-04-12 / 16. szám

I­I .PROBLÉMAISKOLAI^ f I Vezetótandr !<H/lÓ<?á £ A Színházi Élet húsvéti számában a szórakoztatva tanulásnak és okulásnak uj és kedves kereteit építettük meg. Meg­nyitottuk a Színházi Élet problémaiskolá­ját azzal a céllal, hogy időnkint egy-egy mindenkit érdeklő kérdést vitassunk meg küsziísen. Az első, boncolás alá kerülő kérdés: Szerelem és féltékenység! A kérdéssel kapcsolatban meginduló vita keretén belül többek között azt sze­retnénk eldönteni, hogy mi születik meg előbb: a szerelem vagy féltékenység? És melyik éli túl a másikat? Hogyan lehet megszüntetni a féltékenységet? Lehet-e valaki szerelmes féltékenység nélkül? Vagy féltékeny szerelem nélkül? Ki ho­gyan gyógyította ki féltékeny szerelmesét? Érdekes féltékenységi esetek. Jogos és jogosulatlan féltékenység. A vitát Forró Pál vezeti, aki az egyes érdekesebb beérkezett válaszokat meg­jegyzésekkel kíséri. A vitában mindenki részt vehet, aki a Színházi Élet olvasója, tehát nemcsak az előfizetők. A hozzászólásokat lehet név­vel és jeligével küldeni. A borítékra azon­ban kérjük ráírni, hogy: problémaiskola. Nagyon kérjük olvasóinkat, hogy mon­danivalójukat lehetőleg rövidre fogják, m­ert csak így lehetséges, hogy azokat csonkítatlanul vábbá mindenki közöljük lapunkban. To­kisérje a vitát állandó figyelemmel, hogy ne húszan vagy har­mincan írják meg ugyanazt. Mindenkinek jogában áll bármelyik megjelent véle­ményre megjegyzéseit megtenni és az ilyen megjegyzéseket szintén közölni fogjuk. A legkitűnőbb válaszok beküldőit érté­kes jutalmakban részesítjük. Első díj: ezüst erőkészlet. Második díj: elegáns nécessaire. Harmadik díj: egy fényképezőgép. Ezenkívül tíz könyvjutalmat is adunk. Az első válaszok befutottak és azokat az alábbiakban közöljük. * Én Wilde-del tartok, aki azt mondta, hogy csak a kispolgári nő féltékeny, mert a hódító, nagyvilági nő erre nem ér rá. A szerelem elvesztésétől csak az fél, aki nem érzi magát egészen szilárdul a nyeregben, aki győzelmét véletlen és meg nem érdemelt szerencsének tartja. Balogh Márton­­ Látszatra elmés és igaz paradokszonok, de az élet azt mutatja, hogy a szerelemben nin­csenek olyan társadalmi kasztok, mint a min­dennapi életben. A szerelem mindenkit egyfor­mán emberré tesz, gyarlóságaival és kicsinyes­ségeivel egyetemben. A szerelem lélektana füg­getlen műveltségtől és társadalmi rangtól és így az olyan megállapítások, melyek a szerelem jelenségeit ebből a szemszögletből nézik, már kiindulásukban tévesek.) • Vérig sértve és a legnagyobb felhábo­rodással adtam vissza jegygyűrűjét vőle­gényemnek, mert ismételten meggyanu­sított azzal, hogy más férfiakkal flörtö­lök. Ha ismerőseim köszöntését fogad­tam, már magánkívül volt. Ha mással táncoltam, napokig duzzogott. A szó szoros értelmében sasága és remegtem, már kínos volt a tár­ha láttam, mert tudtam, hogy nyomban rámtámad va­lamilyen alaptalan váddal. És mi történt? Eljegyzésünk felbontása után százszámra kaptam tőle a könyörgő, megalázkodó leveleket, melyekben bocsánatomat kérte és esküdözött, hogy meg van győződve, hogy ártatlanul gyanúsított és ha ki­békülök vele, soha többé nem lesz fél­tékeny. Én a leveleit válasz­olatlanul hagytam, mert többé nem tudok benne bízni. Aki hónapokon át kínzott, az bi­zonyára most sem gyógyult ki betegsé­géből. Szerintem a féltékenység gyógyít­hatatlan. M. Irénke, Bratislava (A férfi féltékenységének gyakran a nő ön­kénytelen és minden rossz szándéktól mentes viselkedése az oka. Például ha a nő vidám, tem­peramentum­os, a férfi pedig savanyú, élet­kedv nélküli, akkor a nő természetes vidámsá­gát b­ár karérságnak tekinti. Az bántja és az gyötri, hogy érzi: hangulatban, kedélyben, élet­rim­­usban nem tudja a nőt követni, tehát va­lóban nem tudja a magáévá tenni és ez a gyöt­relme, aggodalma jelentkezik féltékenység alak­jában.) Szerintem valaki lehet féltékeny szere- 56

Next