Színházi Élet, 1933. december 3–9. (23. évfolyam, 50. szám)

1933-12-03 / 50. szám

Olyan ez kérem, mint Ang­lidban puskával vadászni a rókát vagy nálunk kés­sel enni a spenótot. Az­után, bár nem sokat a tánc- és konyítunk illemtan­hoz (sőt... jegyzi meg itt a lapot olvasó családta­gunk) de annyit tudunk, hogy ujabb polgári ház­nál» nem szokásos, hogy amikor vacsora után a há­zigazda és vendégei leül­nek beszélgetni, az inas ott maradjon a szalonban, markában szorongatva a konyakosüveg nyakát. Inas egyszer körülkínálja a konyakot — nem ma­rokba fogva, hanem tál­cán — leteszi és eltűnik. Tudjuk, hogy mindez a darab lényegére nem fon­tos, de mégis... A fősze­replők; Csortos, Törzs, Já­vor, Pártos és a szép Raf­fay Erzsi csak dicséretet érdemelnek, * mert ha a publikumban szakértő ül, az egyszerűen felhördül arra a kegyelet­sértő, vérfagyasztó lát­ványra, amikor az osztó minden előzetes licitálás nélkül, saját lapjával együtt a szembenfekvő dummy lapot is felemeli. Csicsanek kapi­­cény: Góth Sándor A részeg zongorahangoló: Qózon Gyula Csipetke című operett — szövegét írta Török Re­zső — zenéjét szerzette Fé­«My little Anny Hogy tudtál itt halni» Latabár Árpád és Balla Lici Fővárosi Operettszínház: «Csipetke» (Feto Angelo)

Next