Színházi Élet, 1934. április 15–21. (24. évfolyam, 17. szám)
1934-04-15 / 17. szám
csém bemutatni önöknek először: Csipkerózsikát és a mesebeli királyfiút, aki mitsem sejtve közem az alvó úrinőhöz, hogy fölébressze és családot alapítson vele. Itt látható továbbá a párizsi vesztőhely, az úgynevezett zsilletin, éppen akkor, amikor háló Danton feje a porba hull és a párizsi hóhér mit sem sejtve közeleg áldozatához, valamint az amerikai Lindhberg tábornok, repülő légművész megérkezése Párizsba, a párizsi királyság mit sem sejtő elnöke által fogadtatva és becsületrenddel kitüntetve. Műsoron szerepel még a hold, több változatban, holilakók által benépesítve, kik mit sem sejtve szaporodnak és megfelelő zene által kísérve. Matild! Bekapcsolni a filharmóniát! Losz! ÉNEK: Tessék kérem besétálni Lédisz damesz, zsentlmanesz Ott látható húsz fillérért Első magyar általánosz Originnál barlangvasút, Csipkerózsi, Hüvelyk Mózsi Hófehérke, hét kis törpe, Mindig körbe, mindig körbe! őrmester úr, házmester úr. Befelé csak, befelé csak, Tessék kérem első osztály Tessék kérem másodosztály! Erre csak, erre csak, itt a kassza Első csöngetés! Filléres gyors, barlangsárkány Startol rögtön, kész! Erre is, arra is úri komfort Nem ráz, csak rohan, Szigorúan elkezdődik, mihelyst tele van! Függöny MÁSODIK KÉP (A függöny felment és látható lesz a budapesti barlangvasút váróterme. Innen indul földalatti útjára az aranyozott, csodálatos sárkány, gyermekkorunk csillogó, tarajos álma. Oldalt hatalmas zongoraverkli áll, a fából faragott frakkos karmesterrel, amely automatikusan rángatódzik a taktusra. Egy sínpáron, amely félkör alakban az előtéren vonul végig, ott áll a sárkány. Két villanykörtéből van a szeme és hosszú, piros nyelve kilóg. A sárkány mögött sorakozik a »szerelvény«, pirosra festett kis kocsik, az utazóközönség számára. Jobboldalon egy ajtó »Plasztikon« felirattal. A sínek előtt két fehér pad, a várakozók számára. Néhány utas már a színen van, várnak az indulásra. A barlangvasúti várócsarnok alagútszerűen, barlangoson van kiképezve. Amikor a függöny felgördül, este hét óra van. Nyári este. Schlézinger a pódiumon áll, mint az első képben. A pénztárfülkében, amely jobbra van a pódiumtól, unottan és ásítozva ül Schlézingerné.) PANNA (parasztlány, jön Lajcsival, a bakával): Üljünk fel, Lajcsi! A BAKA: Itt a fene! PANNA: Éppen olyan sötét van benne, mint a moziba! A BAKA (érdeklődéssel Schlézingerhez): Aztán igazám sötét van! SCHLEZINGER : Garantált kétszemélyes egyiptomi sötétség. A BAKA (a pénztárhoz megy, jegyet vált): Két zónát. SCHLEZINGERNÉ (jegyet ad): Tessék kérem parancsolni, főhadnagy úr! Negyven fillér. A BAKA (fizet és a tömeg közé vegyül Pannával). SCHLEZINGER (János bácsihoz, aki jön): Tessék csak, tessék csak, kisgazda úr, még lehet... JÁNOS BÁCSI (tempós, öreg gazda): Jóestét kívánok! EGY LÁNY (kacér ligeti kokott): Vigyen be, urambátyám! (Kacéran az öreghez dörgölődzik..) JÁNOS BÁCSI: Már én csak egyedül megyek. EGY LÁNY: Nagyon kedves tudok lenni a sötétben. JÁNOS BÁCSI: Én hozzám nem, fiatalasszony. (Ellöki és a pénztárhoz megy.) EGY LEÁNY (el). SCHLEZINGERNÉ: Adhatok jegyet a paraszt úrnak! JÁNOS BÁCSI : Paraszt az öregapád. Egy jegyet tessék adni, kezicsókolom! SCHLEZINGERNÉ: Húsz fillér. (Jegyet ad. János bácsi a tömeghez megy.) SCHLEZINGER (ének): Folyvást folyvást első osztály, Folyvást folyvást másodosztály, Első osztály, másodosztály. Elég osztály, nincs több osztály, Első osztály húszfilléres. Másodosztály tízfilléres. Erre, erre tisztelt nagyság, Mindenkép egy életnagyság! Álomvilág díszes fényes Tanulságos, vadregényes, Indul rögtön, indul máris Nem Szeged, Szolnok, London, Párizs, megfelelőért a pénz vissza lesz fizetve. Utólagos reklamációk nem vétetnek figyelembe Kiváló tisztelettel Aladáry Aladár igazg itó. Alászolgája. SCHLEZINGER: Matild, nézd meg ezt a cilindert. Csupa piszok... A frakk is ragad a piszoktól. SCHLEZINGERNE (dühösen a pénztárból): Mit csináljak! Egész nap ki se mozdulok a pénztárból. SCHLEZINGER: Csak befelé hölgyeim és uraim. (Megint a feleségéhez.) Csupa por és piszok, minden. Legalább tíz éve nem poroltad le az orgonát... SCHLEZINGERNE: Nem vagyok cseléd. Válj el, ha nem tetszik. SCHLEZINGER (Iitsszankodva, megint a közönség felé): A menet mindjárt kezdetét veszi! Csak befelé lédisz and zsentlemen. (Hátrafordul és elkiáltja magát.) Sándort Sándor! SCHLE^INGERNE (kiszól a pénztárfülkéből): Megint átment a Simekhez egy fröccsre. Ma már hetedszer. SCHLEZINGER: Mi az, hogy hetedszer. Nyolcadszor. SÁNDOR (bejön, hallotta őket): Kilencedszer. Hát aztánf (Cigarettára gyújt. Harmincesztendős, csinos, ábrándos szemű férfi. Kócos, kalap nélkül van.) Nem tűröm, hogy Schlázinger úr és a nagyságos asszony beleszóljanak a magánéletembe. SCHLEZINGER: Jó! Jó! Nem kell mindjárt olyan fent lenni. Legyen szíves fogadji az utasokat, amíg én csalogatok.