Színházi Élet, 1935. szeptember 1–7. (25. évfolyam, 36. szám)
1935-09-01 / 36. szám
István napja előtt egy héttel a két Pólya össszebújt és mint minden esztendőben, az idén is azon tanakodtak, hogy milyen tréfával lepjék meg a Művésztelep lakóit. A szolnoki Művésztelep István napjainak hagyományos smultja van. A festőik és szobrászok, akik egész nyáron a telepen dolgoznak, még mind együtt vannak. Szeptember elején évrőlévre megrendelik a kiállítást, aztán egyik is, másik is szállingózik hazafelé. Ha valaki azt kérdezi, hogy mért éppen István napját választották ki a művészek a házii ünnepségre, arra is felelünk. A telep őslakója, Zádor István augusztus huszadikán tartja a nevenapját. Se Tibor, se Iván, se Vilmos, se Ferenc-nap nem esik a nyári munkaidő hónapjaira, így jutott Zádor István évekkel ezelőtt a kivételes szerencsélez, hogy az ő nevenapja egyúttal évadzáró lázi ünnepség is. Pár évvel ezelőtt maga az ünnepelt javasolta, hogy az ünnepet tegyék át augusztus huszonötödikére, a Lajos-napra. Ez ellen azonban Szlányi Lajos óvást emelt, egyrészt udvariasságból, hogy ne térjenek el a hagyományoktól, másrészt okosan, mert az ünnepség költségeit a névtaipos művész viseli. A szolnoki művészek István napja, bizony kikívánkozik a nyilvánosság elé. Mindaz, ami a régi bohém életről, a magyar művészek mulatságairól már csak anekdotákban és az öregebbek meséiben él, itt esztendőrőlesztendőre frissen és elevenen virágzik ki, ebben a gyönyörűséges virágoskertben, a Zagyva és a Tisza szögletében. Egyszóval a két Pólyafivér már augusztus elején azon törte a fejét, hogy milyen meglepetéseket készítsenek elő István-napra. Tibor azt ajánlotta, hogy rendezzenek jelmezes abesszíniai felvonulást és Fényes bácsi legyen a császár, akit megkoronáznak. Iván ezzel szemben cirkuszi előadást javasolt, Aba Novák Vilivel, mint erős művésszel és Chiovini Ferenccel, mint Jancsi -bohóccal. Végül megállapodtak abban, hogy az idei István-nap legyen díszes gálaestély, egyszerű, de előkelő. A hölgyek estélyi ruhában jelennek meg és az uraik szmokingban. Miután Zádor amúgy is lelkes híve az arbiter István elegantiarumnak, közölték vele a programmot és ő belenyugodott. Az ünnepelt Zádor István