Színházi Élet, 1937. június 13–19. (27. évfolyam, 25. szám)
1937-06-13 / 25. szám
Asztalos: Tizenegy hússal Hammerschmidt: De merném ajánlani, hogy a nagyinnál méltóztassék maradni. Sokkal takarékosabb, éppen kétszer annyi. Asztalos: Sokkal jobban tetszik járni... Második hölgy (akit Asztalos kiszolgál): Kérem, én sietek! Asztalos: Kisztihand, bocsánat nagyságos asszonyom, szolgálhatok még valamivel! Második hölgy: Fogkeféket mutasson, kérem ... Asztalos: Igenis, nagyságos asszonyom, keményet, félkeményet, vagy puhábbat méltóztatik? Első hölgy (aki mostanáig gondolkozott): Most csak egy kicsit kéreik! Hammerschmidt: Azonnal, nagyságos asszonyom, Asztalos úr, adjon egy Coty d Amourt, kicsit, krém színben ... Asztalos: Igen!... (Az előtte álló hölgyhöz.) Ezer bocsánat, kezit csókolom, Kádár úr, tessék átvenni őnagyságát! (Felszalad a félemeletre.) Kádár (a»szép fiút, akire azt szokták mondani, mintha mindig skatulyából vennék elő. Örök rejtély, gáns, miből van arany hogy miből ilyen elekarórája, két tucat selyeminge és valódi angolból a ruhája. Különben nem is rejtély. Olyan ápolt, mint egy kokott. De nem ízléstelen, tényleg jól öltözködik. Csak egy kicsit vállasabb és vasaltabb a kelleténél. Éppen csomagot nyújt egy másik hölgynek: Azonnal, kérem! Méltóztassék parancsolni!... Kassza, két pengő negyven!.. Molnár kisasszony (a pénztárban ismétel): Két pengő negyven!...Rohan a jelenet, sistereg a munka. Asztalos fent szalad az emeleten.) Kádár (a második hölgy előtt): Parancsol, nagyságos asszonyom? ... Második hölgy (ideges): Már egy félórája fogkefét kérek ... Kádár: Kezit csókolni, kicsit nagy a forgagalom, máris mutatom! Jót, jobbat, vagy egész prímát, méltóztatik? Asztalos (az emeletről leszól): Nagyságos asszonyom, Coty d'Amourban csak nagy dobozzal tudok szolgálni! Első hölgy: Azt nem kérek ... Hammerschmidt: Beszerezhetjük hétfőre... Rátz kisasszony (csomagot nyújt egy fiatalembernek): Méltóztassék parancsolni, kassza három hetven! Molnár: Három hetven! Egy hölgy (aki fizetett a pénztárnál, most elmegy): Jóestét! (Erre kórusban az egész üzlet. Csókolom a kezeit, volt szerencsém, magamat ajánlom! ...) Hammerschmidt: A viszontlátásra!... A kórus: Alázatos szolgája! Asztalos (az emeletről): Nagyságos asszonyom, van egy egész remek Royal Dendinik, egész hasonló színben és minőségben, mint a Coty és sokkal olcsóbb! Hammerschmidt: Méltóztassék talán megpróbálni ... Asztalos: Becsületszavamra, remek! Tetszik tudni, hogy én nem ajánlanám ... Első hölgy: Na jó, hát mutassa. Beretvás pasztilla fejfájás ellen Asztalos: Hozom, kezit csókolom!... (És rohan lefelé.) Kádár (közben fogkeféket mutat): Talán ezt? Második hölgy: Mibe került Kádár: Kettő negyvem. Szabadna még valamivel szolgálnom? Második hölgy: Mást nem kérek. Fiatalember (a pénztárnál fizetett, most elmegy): Alászolgája. (Kórusban az üzlet: Volt szerencsém, magamat ajánlom, alázatos szolgája • •.) Hammerschmidt: A viszontlátásra! A kórus: A viszontlátásra! Asztalos (közben lerohant, most átadja a púdert Hammerschmidtnek) : Méltóztassék, négy hetven!... (Máris a másik hölgy előtt van, akit előbb átadott Kádárnak.) Szabad, Kádár úr, köszönöm szépen! ... (Átveszi a csomagolást.) Kezitcsókolom, egy remek saját kölnink van, miért nem méltóztatik egyszer megpróbálni, nagyságos asszonyom? (Lekap hátulról egy kölnis üveget.) Becsületszavamra kijelentem, hogy szenzációs! ... Fújhatom?... (Szájában a fixircsö.) Második hölgy : Na fújjon egy keveset... Asztalos (kölnifelhőt fúj.) Hammerschmidt (közben elkészült a csomagolással, most átnyújtja a hölgynek): Méltóztassék, kassza tizenhárom nyolcvan! Molnár: Tizenhárom nyolcvan! Első hölgy (a pénztárhoz megy). Asztalos: Hogy tetszik? Második hölgy: Egész jó. Mi ez? Asztalos: Széna. Második hölgy: Nem erős kicsit? Asztalos: Ez, nagyságos asszonyom? A legdiszkrétebb illatunk! Mennyit parancsol? ! Elég lesz egy liter? áÉ Második hölgy: Dehogy, egyelőre tíz dekát! Asztalos: Inkább egy eredeti negyedliter l-es üveget méltóztassék, sokkal olcsóbb^M összevissza hat pengő ^H Második hölgy: Na jó, adjon egy negye-Első hölgy (fizetett, most elmegy): Jóestét... (Kórusban az üzlet: Csókolom a kezeit, volt szerencsém, magamat ajánlom!) Hammerschmidt: A viszontlátásra! A kórus: Alázatos szolgája!... Asztalos: Más egyebet? Szappant, fogkrémet, fésűt, fürdősót, mosdókesztyűt, shamppót? Második hölgy: Most senmi mást... Asztalos (számol): Akkor van kérem egy üveg Chipre, egy rúzs, egy kompakt, egy negyedeg széna, egy fogkefe és hat darab zsilettpenge... az annyi, mint... kettő ... kilenc .. tizennégy... Második hölgy: De tíz százalékot kapok ... Asztalos (udvariasan): nagyságos asszonyom ... Az nálunk nincs, Második hölgy: De kérem, a Halász és Bauernél is ... Asztalos (udvariasan): Ők megengedhetik. ők így kalkulálnak ... Hammerschmidt (odamegy): Sajnos, mi