Színházi Élet, 1937. június 13–19. (27. évfolyam, 25. szám)

1937-06-13 / 25. szám

Asztalos: Tizenegy h­ússal Hammerschmidt: De merném ajánlani, hogy a nagyinnál méltóztassék maradni. Sok­kal takarékosabb, éppen kétszer annyi. Asztalos: Sokkal jobban tetszik járni... Második hölgy (akit Asztalos kiszolgál): Kérem, én sietek! Asztalos: Kisztihand, bocsánat nagyságos asszonyom, szolgálhatok még valamivel! Második hölgy: Fogkeféket mutasson, ké­rem ... Asztalos: Igenis, nagyságos asszonyom, keményet, félkeményet, vagy puhábbat mél­tóztatik? Első hölgy (aki mostanáig gondolkozott): Most csak egy­ kicsit kéreik! Hammerschmidt: Azonnal, nagyságos as­­szonyom, Asztalos úr, adjon egy Coty d Amourt, kicsit, krém színben ... Asztalos: Igen!... (Az előtte álló hölgy­höz.) Ezer bocsánat, kezit csókolom, Kádár úr, tessék átvenni őnagyságát! (Felszalad a félemeletre.) Kádár (a­­»szép fiút, akire azt szokták mondani, mintha mindig skatulyából ven­nék elő. Örök rejtély, gáns, miből van arany hogy miből ilyen ele­karórája, két tucat selyeminge és valódi angolból a ruhája. Kü­lönben nem is rejtély. Olyan ápolt, mint egy kokott. De nem ízléstelen, tényleg jól öl­tözködik. Csak egy kicsit vállasabb és va­saltabb a kelleténél. Éppen csomagot nyújt egy másik hölgynek­: Azonnal, kérem! Méltóztassék parancsolni!... Kassza, két pengő negyven!.. Molnár kisasszony (a pénztárban ismétel): Két pengő negyven!...­­Rohan a jelenet, sistereg a munka. Asztalos fent szalad az emeleten.) Kádár (a második hölgy előtt): Paran­csol, nagyságos asszonyom? ... Második hölgy (ideges): Már egy félórája fogkefét kérek ... Kádár: Kezit csókolni, kicsit nagy a forga­galom, máris mutatom! Jót, jobbat, vagy egész prímát, méltóztatik? Asztalos (az emeletről leszól): Nagyságos asszonyom, Coty d'Amourban csak nagy do­bozzal tudok szolgálni! Első hölgy: Azt nem kérek ... Hammerschmidt: Beszerezhetjük hétfőre... Rátz kisasszony (csomagot nyújt egy fia­talembernek): Méltóztassék parancsolni, kassza három hetven! Molnár: Három hetven! Egy hölgy (aki fizetett a pénztárnál, most elmegy): Jóestét! (Erre kórusban az egész üzlet. Csókolom a kezeit, volt szerencsém, magamat ajánlom! ...) Hammerschmidt: A viszontlátásra!... A kórus: Alázatos szolgája! Asztalos (az emeletről): Nagyságos asszo­nyom, van egy egész remek Royal Den­dinik, egész hasonló színben és minőség­ben, mint a Coty és sokkal olcsóbb! Hammerschmidt: Méltóztassék talán meg­próbálni ... Asztalos: Becsületszavamra, remek! Tet­szik tudni, hogy én nem ajánlanám ... Első hölgy: Na jó, hát mutassa. Beretvás pasztilla fejfájás ellen Asztalos: Hozom, kezit csókolom!... (És rohan lefelé.) Kádár (közben fogkeféket mutat): Talán ezt? Második hölgy: Mibe került Kádár: Kettő neg­yvem.­ Szabadna még valamivel szolgálnom? Második hölgy: Mást nem kérek. Fiatalember (a pénztárnál fizetett, most elmegy): Alászolgája. (Kórusban az üzlet: Volt szerencsém, magamat ajánlom, aláza­tos szolgája • •.) Hammerschmidt: A viszontlátásra! A kórus: A viszontlátásra! Asztalos (közben lerohant, most átadja a púdert Hammerschmidtnek) : Méltóztassék, négy hetven!... (Máris a másik hölgy előtt van, akit előbb átadott Kádárnak.) Szabad, Kádár úr, köszönöm szépen! ... (Átveszi a csomagolást.) Kezitcsókolom, egy remek sa­ját kölnink van, miért nem méltóztatik egyszer megpróbálni, nagyságos asszo­nyom? (Lekap hátulról egy kölnis üveget.) Becsületszavamra kijelentem, hogy szenzá­ciós! ... Fújhatom?... (Szájában a fixir­csö.) Második hölgy : Na fújjon egy keveset... Asztalos (kölnifelhőt fúj.) Hammerschmidt (közben elkészült a cso­magolással, most átnyújtja a hölgynek): Méltóztassék, kassza tizenhárom nyolcvan! Molnár: Tizenhárom nyolcvan! Első hölgy (a pénztárhoz megy). Asztalos: Hogy tetszik? Második hölgy: Egész jó. Mi ez? Asztalos: Széna. Második hölgy: Nem erős kicsit? Asztalos: Ez, nagyságos asszonyom? A legdiszkrétebb illatunk! Mennyit parancsol? ! Elég lesz egy liter? áÉ Második hölgy: Dehogy, egyelőre tíz de­­kát! Asztalos: Inkább egy eredeti negyedliter l-es üveget méltóztassék, sokkal olcsóbb^M összevissza hat pengő ^H Második hölgy: Na jó, adjon egy negye-Első hölgy (fizetett, most elmegy): Jóes­tét... (Kórusban az üzlet: Csókolom a ke­zeit, volt szerencsém, magamat ajánlom!) Hammerschmidt: A viszontlátásra! A kórus: Alázatos szolgája!... Asztalos: Más egyebet? Szappant, fog­krémet, fésűt, fürdősót, mosdókesztyűt, shamppót? Második hölgy: Most se­nmi mást... Asztalos (számol): Akkor van kérem egy üveg Chipre, egy rúzs, egy kompakt, egy negyedeg széna, egy fogkefe és hat darab zsilettpenge... az annyi, mint... kettő ... kilenc .. tizennégy... Második hölgy: De tíz százalékot ka­pok ... Asztalos (udvariasan): nagyságos­­ asszonyom ... Az nálunk nincs, Második hölgy: De kérem, a Halász és Bauernél is ... Asztalos (udvariasan): Ők megengedhe­tik. ők így kalkulálnak ... Hammerschmidt (odamegy): Sajnos, mi

Next