Színházi Élet, 1938. február 13–19. (28. évfolyam, 8. szám)
1938-02-13 / 8. szám
Idegenforgalom Bugacon A darab előadási joga kizárólag dr. Marton Sándor színpadi kiadóvállalatától (Budapest, IV., Bécsi-utca 1.) szerezhető meg. Az engedély nélküli e kiadást sziigorúan bünteti az 1021. évi LIV. t.-c. Copyright 1987 by dr. Alexander Marton, Budapest. írta : Tóth Miklós Színre került a SFÓDIUM ÍRÓK KABARÉJA-ban a következő szereposztásban : Agnes Rita Manyi Zoli Herczog Jeni Géza Koltay József Artistaügynök Komlós Vilmos (Falusi utcarész, balközépen pad. A függöny felgördültekor üres a szín, majd Zoli és Géza veszekedve jönnek). Zoli: Ezek a te ötleteid: magaddal cipelsz engem ide, Bugacra. Látok én parasztot eleget, ha tenyészállatvásár van Pesten, semmi szükségem nincs arra, hogy hülyére rázzál engem azon a vacak motorbicikliden csak azért, hogy ezeket a tramplikat bámuljam. Géza: Ne morogj folyton. Nem fog megártani neked sem, ha a füstös pesti lokálok után egy kis tiszta levegőt szívsz. Nem történt veled semmi sérelem. Mondd már, hogy egyszer lejöttél Bugacra is. Zoli: Mondom, mondom, egyebet sem mondok mint, hogy egy marhaság tőlem, hogy hajlyam magam tőled megfőzni az ilyen »vidéki kirándulásokra.« Mit érdekelnek engem az ilyen kisgazda dolgok ... Géza: Angolok, franciák, az összes idegenek el vannak ragadtatva Bugactól... Zoli: Nekik való, nekik is találták ki, csak nézzék. Géza: Még alig láttál valamit. A java még csak most jön! Gyere a csárda mögé, ott táncolnak most a lányok, meg a legények ! Zoli (ingerült): Megy a hóhér! Alig állok a lábamon. Menj egyedül, ha márolyan megyon odavagy a csürdöngölőért, de figyelmeztetlek, ha egy fél órán belül nem vagy itt, felkapom a kacagányomat s úgy itthagylak, mint a borravalót. Géza: Látom, egy frászban vagy, hogy nem leszel idejében abban a büdös lokálban. Mintha összedőlne az a rohadt helyiség nélküled. Már ott tartasz, hogy nem is tudod jól érezni magad, csak lokálnők között. Te, sötét, pesti vagány... Zoli: Mondd, nem mennél már a fenébet! Géza: Jó, jó, megyek ... egy fél óra múlva itt vagyok, addig próbáld kibírni. (El.) Zoli örül a vadra, morog: Hülyés... Ez is utoljára történik meg velem, hogy hagyom magam ... (Ágnes jön. Zoli észreveszi, elleaHant, majd gyorosan végignézi.) Nna, megjött Mis» Trampli Ágnes (bátortalanul körülnéz, majd félszegen): Tessen megengedni, hogy leüljek, nagyon elfáradtam... Zoli (a vad közepén ül): Csak üljön le, fiam. Ágmnes: Hova ülhetek?... Zoli (fölényeskedik): Ledobb, ha oda ül fiam, ahova már a régi rómaiak is ülheik. (Helyet ad) Tudja, hogy azok mire ültek? TIVOLI ODEON ORIEVIT Nagymező-u. 8. Rottenbiller-u. 37. Izabella-u. 65. Csak a legjobb filmeket játssza. Polgári helyárak. Az első előadások még mérsékeltebb helyárakkal. Minden vasárnap d. e./11-kor ifjúsági matinék. Műsor a Rádiómellékleten. 112 Ágnes: Nem tudom, instállom... nem esmértem őket... Zoli: Persze, hogy neon esmérte. Azok még nem jártak társasutazni Bugacra, mint most az angolok, meg a németek. Hallom, maguk tanítják csárdásra őket?! Ágnes: Nem tudom kérem, én nem táncolok az idegenyekkel... Zoli: No fenyel ilyen rátarti?! Ágnes: Nem vagyok én rátarti, mivelhogy nemi is lehetek, mert én árva lány vagyok. Zoli (megenyhül): colhat az Idegenekkel. Nahát attól még tán Ágnes: Attul igen, csak a Esványtul nem. Zoli: Kitölt Ágnes: Esványtul. Zoli: Hát az kis Ágnes: Az bizony a szeretőm. Zoli: Áhá... szóval ő nem engedi táncolni, mit Ágnes: Nem engedi, mert nincs itt, hogy engedhetné. Zoli: Hát ha nincs itt, akkor táncolhat vígan. Ágnes: Mit képzel az úr? Én tisztességes lány vagyok! Zoli: jó, jó, egy kis csárdástól még senki sem kapott gyereket. Aztán hol van az aa Esvány? Ágnes: Németországba. Zoli: Na ne mondja! Mit keres az ott? Ágnes: Dolgozni ment. Földmunkásnak. Zoli: Mikor? Ágnes: Még kora tavasszal. Zoli: Aztán visszajön? Ágnes: Karácsonyra biztosan. Zoli: Egész biztosan? Ágnes (csodálkozva): Hát mondta, hogy Visszajön. Zoli: Mondta... én már láttam olyat, hogy mondta, hogy visszajön, aztán mégsem jött. Ánes: Ismeri az új Esványt? Zoli: Nem én. Honnan ismerném? Ágnes (mert villan a szeme): Nahát akkor ne mondjon ilyeneket!... Zoli: Jó, jó, ne murizzon velem!... én nem mondtam, hogy ő nem jön vissza, én cak azt mondtam, hogy láttam már olyat... Ágnes: Na, mer azér. Esvány nem tesz ilyet, ő istenes ember. FIATAL LEÁNYOK, ASSZONYOK LEFEKVÉS ELŐTT ne kenegessék össze-vissza arcukat, ne pakolják, ne pepecseljék arcbőrüket házilag. Mossák meg arcukat este a Leton szappan krémes habjával. Hagyják rajta e krémszerű habot néhány másodpercig. Utána lemossák meleg, azután rögtön hideg Reggelre bámulatosan üde arc fogja a vízzel, tükörből mosolyogva üdvözölni. A különleges krémes hab kölcsönzi az arcbőrnek a leányos, hamvas telntet. Kapható mindenütt. Főraktár: Hunnia gyógyszertár, Budapest, VII., Erzsébetkörút se.