Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 1. kötet
B - Beck Vilma, bárónő - Beck Vilmos - Becker Ágost - Becker János Nep - Becker Kelemen - Becker Lipót - Becser Soma - Bécsi Gedeon
735 Beck—Bécsi 736 Beck Vilma bárónő, zsidó családból származott és eredetileg Racidula-nak hivták; ezen néven volt ismeretes az 1848/49. szabadságharczban, midőn kémül szolgált a magyaroknak ; utóbb vette föl a báró Beck nevet. A világosi fegyverletétel után kivándorolt és Londonban telepedett le, hol a titkos rendőrség szolgálatában is állott, de zsarolásai miatt elfogták és vizsgálati fogságában meghalt 1851-ben. Munkája : Personal advantures during the late war of independence in Hungary. London, 1850. Két kötet. (Beck Vilma bárónő névvel. Ugyanez németül is megjelent: Memoiren einer Dame während des letzten Unabhängigkeitskrieges in Ungarn. London, 1851. czimmel. A párisi Constitutionel 1851. febr. 18.— márcz. 14. számaiban közzé tette franczia fordításban. Azt állították többen, hogy a nevezett munkát nem ő irta, sőt Smith Tolmin angol államügyész ismerte a szerző nevét is.) Wurzbach, Biogr. Lexikon. — Kertbeny, Die Ungarn im Auslande. — Egyetemes 31. Encyclopaedia V. 919. — 31. Lexikon III. 282. — Petrik Bibliographiája I. 204. — Gomör-Kishont 1890. 25. SZ. Beck Vilmos, festőművész, B. Móricz kereskedő fia s B. Károly öcscse, szül. 1822., mások szerint 1824. máj. 17. Baján; szülei Pestre költözvén, a Ribanco-féle kereskedői iskolában tanult; azonban a festészetre több hajlamot érezvén, atyja 1837-ben Bécsbe küldte s itt több évet szentelt festészeti tanulmányoknak. Ezután visszatért Pestre, hol 1846-ben Der Zeitgeist cz. képes életlapot adott ki, mely e nemben első volt az országban, sőt az egész ausztriai birodalomban. 1849-ben Bécsbe költözött és Engländer S.-el szövetkezve szerkesztette a Charivarit; ezért az osztrákok elitélték és két hónapi fogság után 1850. febr. 17. szabadon bocsátották, azonban Pestre lett internálva. Itt élt azután, leszámítva azt a kevés időt, melyet Németországban töltött, és folytonos sorvadó betegséggel küzdve, munkatársa volt Der Eulenspiegel czímű lapnak és szerkesztette a Laczikonyha cz. német lapot; ezenkívül a legtöbb németországi s ausztriai életlapnak és folyóiratnak volt munkatársa, a kereskedelmi lapokat pedig közleményekkel látta el, novellákat is irt és az évekig betegen fekvő atyjának üzletére felügyelt. Meghalt 1862. szept. 24. Pesten. — Az irodalomban Willi Beck név alatt működött. Magyar Vidékiek Lapja 1863. 41. sz. (Horschetzky K.) Becker Ágost. — Novellen. Pest, 1852. Petrik Bibliographiája. Becker János Nep., esztergomi kanonok. szül. 1780-ban ; fölszenteltetése és rövid káplánkodása után karancssági, majd vadkerti plébános lett; 1837-ben esztergomi kanonoknak neveztetett ki; később komáromi főesperes lett. Meghalt 1849. márcz. 11. Esztergomban. — Munkája : Egyházi beszéd, melyet szt. István nemzeti ünnepe tartása alkalmával mondott. Esztergom, 1837. (Az Egyházi Tár 1837. aug. havi füzetében is.) Némethy Lajos, Dicsbeszédek 36. — Zelliger. Esztergom-várm. írók 14. — Necrologium Strigoniense 137. — Petrik Bibliographiája. Becker Kelemen. — Munkája: Dissertationes theologicae ad normum praelectionum accomodatae. Posonii, 1803. Két kötet. (2. kiadás. U. ott, 1803.) Petrik Bibliographiája. I. 204. Becker Lipót, ügyvéd. — Munkája: Excell. ac ill. dno Francisco Bedekovich de Komor . .. patrono gratiosissimo diem nominis feliciter recolenti. Pesthini, 1818. (Elégia.) Petrik Bibliographiája. Becser Soma. — Munkája: Az elbeszélő atya és anya, vagy rövid történetek gyermekek számára. Glatz Jakab után ford. (Pest, 1842.) Tudom. Tár 1843. (Toldy Bibliogr.) Bécsi Gedeon, orvos-sebésztudor, szemész és szülészmester, műtő, városi és közkórházi főorvos Temesvárott szül.