Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 1. kötet
B - Becskereky György - Becsky Ignácz (tasnád-szántói) - Bécsy József - Becze András (losonczi) - Beczner Frigyes - Bedcsula Tamás - Beddeus Samuel Siegfried - Bede Jób - Bede Lajos
737 Becskereky —Bede 738 1830-ban és Bécsben nyert tudori oklevelet 1856-ban. — Czikkei az Orvosi Hetilapban jelentek meg. — Munkája: Sehlde der Gesundheitspflege. Temesvár, 1872. Synnyei Könyvészete. — Oláh, Közegészs. Statist. 319. Becskereky György, szerzetes nevén Geráz, a gergetegi zárdában hieromonách volt. — Munkái: 1. Chudozestvo ko produmeniju aivota coveca. Buda, 1807. (Az emberi élet meghosszabbításának művészete. Hufeland után németből.) — 2. Filosoficeska nauka. U. ott, 1809. (Bölcselettan, németből szerbre ford.) Srbsky Lytopis 1825. I. 157. 1829. 3. füz. 110. — Safarik, Geschichte d. südslav. Liter. III. 334. — Nocakovic Bibliogr. 70. 78. — Baloghy Czímjegyzéke 220. Becsky Ignácz (tasnád-szántói). — Kézirati munkája: Tasnádszántói Becski család története és leszármazása. Nagy-Peleske, 1816. (Nemz. múzeum könyvtárában.) Bécsy József, nevelő. — Munkája: Útmutatás a vasár- és ünnepnapok üdvös megülésére. Nagyszombat, 1847. Petrik Bibliographiája. Becze András (losonczi). — Kézirati munkája: Vitézségünk fegyvere, 1740. (II. múzeum kézirattárában.) Beczner Frigyes, főreáliskolai tanár, szül. 1848-ban Nagyváradon; 1874/5-ig a debreczeni keresk. középiskolában a magyar és német nyelv r. tanára volt; 1875/6. kezdetén kinevezték a debreczeni főreáliskolához helyettes, majd rendes tanárnak; azóta ott működik és szerkeszti a Tiszántúli ref. középiskolai tanáregylet Évkönyveit. — Értekezései: A magyar nyelv és irodalom tanulásáról. (Debr. reálisk. Ért. 1876.) és Pap József emlékezete. (U. ott, 1879.) Debreczeni Főreálisk. Értés. 1876—1880. — Wutz Névkönyve. Bedcsula Tamás, kalocsai kanonok, szül. 1805-ben Felső-Szt-Ivánon, Bácsmegyében, földműves bunyevácz szülőktől; iskoláit Kalocsán és Győrött végezte; a kalocsai papnevelőben folytatta hittanulmányait s fölszentelése után 1830-tól néhány évig káplánkodott, nevezetesen Baján is ; utóbb Klobusiczky Péter érsek maga mellé vette udvari káplánnak, később titkára lett és mint ilyen kisérte őt az országgyűlésre is. Az érsek őt 1840-ben tiszteletbeli s 1843-ban valóságos kanonokká neveztette ki. Klobusiczky halála után kalocsai plébános lett és 1848-ban sz. Katalin scharengrádi apátja. Meghalt 1864. jan. 24. Kalocsán. — Munkái: 1. Bucsiízó beszéd híveitől elválása alkalmával a kalocsai plébániatemplomban. Szabadka, 1853. — 2. Vita Petri Klobusiczky de eadem metropolitanarum Colocensis et Bacsiensis ecclesiarum canonice unitarum archi-episcopi. Colocae, 1859. (Ism. Religio 1859. 22. sz.) — 3. Duo cycli meditationum quadriduanarum. U. ott, 1863. Ungar. Nachrichten 1864. 22. SZ. — Schemat. Dioec. Colocensis 1860. — Magyar Sión 1864. 80. 1. — Figyelő III. 1877. 208. —PetrikBibliogr. Beddeus Sámuel Siegfried, orvostudor, szül. 1739. jul. 23. Beszterczén, hol atyja B. Sámuel ág. ev. lelkész volt. Bécsben tett orvostudori szigorlata után Nagyszebenben telepedett le mint városi orvos, hol 1814. szept. 8. meghalt. Munkája: Dissertatio inaug. medica de verme, Thaenia dicto. Viennae, 1766. Trausch, Schriftsteller-Lexikon I. 78. — Szinnyei Könyvészete. Bede Jób, hírlapíró, szül. 1869. jan. 8. Szilágy-Somlyón; középiskoláit szülővárosában magánintézetben és a kolozsvári ev. ref. kollégiumban végezvén, az ottani egyetemen a jog- és államtudományok hallgatója lett. Hetedik gymnasista korában a hirlapirásra adta magát ; nevének kezdőbetűivel irt szépirodalmi tárczákat és társadalmi czikkeket a vidéki lapokba s a kolozsvári Ellenzékbe, melynek belmunkatársa volt. 1887-ben az akkor megalapított kolozsvári Erd. Hiradó politikai napilaphoz került s mint e lap főmunkatársa közgazdasági, politi- Id. Szinnyei J., Magyar írók I.