Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 1. kötet

B - Becskereky György - Becsky Ignácz (tasnád-szántói) - Bécsy József - Becze András (losonczi) - Beczner Frigyes - Bedcsula Tamás - Beddeus Samuel Siegfried - Bede Jób - Bede Lajos

737 Becskereky —Bede 738 1830-ban és Bécsben nyert tudori oklevelet 1856-ban. — Czikkei az Orvosi Hetilap­ban jelentek meg. — Munkája: Sehlde der Gesundheitspflege. Temesvár, 1872. Synnyei Könyvészete. — Oláh, Közegészs. Statist. 319. Becskereky György, szerzetes nevén Geráz, a gergetegi zárdában hieromonách volt. — Munkái: 1. Chudozestvo ko pro­dumeniju aivota coveca. Buda, 1807. (Az emberi élet meghosszabbításának művé­szete. Hufeland után németből.) — 2. Filosoficeska nauka. U. ott, 1809. (Böl­cselettan, németből szerbre ford.) Srbsky Lytopis 1825. I. 157. 1829. 3. füz. 110. — Safarik, Geschichte d. südslav. Liter. III. 334. — Nocakovic Bibliogr. 70. 78. — Baloghy Czímjegyzéke 220. Becsky Ignácz (tasnád-szántói). — Kézirati munkája: Tasnádszántói Becski család története és leszármazása. Nagy-Peleske, 1816. (Nemz. múzeum könyv­tárában.) Bécsy József, nevelő. — Munkája: Útmutatás a vasár- és ünnepnapok üdvös megülésére. Nagyszombat, 1847. Petrik Bibliographiája. Becze András (losonczi). — Kézirati munkája: Vitézségünk fegyvere, 1740. (II. múzeum kézirattárában.) Beczner Frigyes, főreáliskolai tanár, szül. 1848-ban Nagyváradon; 1874/5-ig a debreczeni keresk. középiskolában a magyar és német nyelv r. tanára volt; 1875/6. kezdetén kinevezték a debreczeni főreáliskolához helyettes, majd rendes tanárnak; azóta ott működik és szer­keszti a Tiszántúli ref. középiskolai tanár­egylet Évkönyveit. — Értekezései: A magyar nyelv és irodalom tanulásáról. (Debr. reálisk. Ért. 1876.) és Pap József emlékezete. (U. ott, 1879.) Debreczeni Főreálisk. Értés. 1876—1880. — Wutz Névkönyve. Bedcsula Tamás, kalocsai kanonok, szül. 1805-ben Felső-Szt-Ivánon, Bács­megyében, földműves bunyevácz szülők­től; iskoláit Kalocsán és Győrött végezte; a kalocsai papnevelőben folytatta hit­tanulmányait s fölszentelése után 1830-tól néhány évig káplánkodott, nevezetesen Baján is ; utóbb Klobusiczky Péter érsek maga mellé vette udvari káplánnak, később titkára lett és mint ilyen kisérte őt az országgyűlésre is. Az érsek őt 1840-ben tiszteletbeli s 1843-ban való­ságos kanonokká neveztette ki. Klobu­siczky halála után kalocsai plébános lett és 1848-ban sz. Katalin scharengrádi apátja. Meghalt 1864. jan. 24. Kalocsán. — Munkái: 1. Bucsiízó beszéd híveitől elválása alkalmával a kalocsai plébánia­templomban. Szabadka, 1853. — 2. Vita Petri Klobusiczky de eadem metropoli­tanarum Colocensis et Bacsiensis eccle­siarum canonice unitarum archi-episcopi. Colocae, 1859. (Ism. Religio 1859. 22. sz.) — 3. Duo cycli meditationum quadri­duanarum. U. ott, 1863. Ungar. Nachrichten 1864. 22. SZ. — Schemat. Dioec. Colocensis 1860. — Magyar Sión 1864. 80. 1. — Figyelő III. 1877. 208. —PetrikBibliogr. Beddeus Sámuel Siegfr­ied, orvostudor, szül. 1739. jul. 23. Beszterczén, hol atyja B. Sámuel ág. ev. lelkész volt. Bécsben tett orvostudori szigorlata után Nagyszeben­ben telepedett le mint városi orvos, hol 1814. szept. 8. meghalt.­­ Munkája: Dissertatio inaug. medica de verme, Thaenia dicto. Viennae, 1766. Trausch, Schriftsteller-Lexikon I. 78. — Szinnyei Könyvészete. Bede Jób, hírlapíró, szül. 1869. jan. 8. Szilágy-Somlyón; középiskoláit szülő­városában magánintézetben és a kolozs­vári ev. ref. kollégiumban végezvén, az ottani egyetemen a jog- és államtudo­mányok hallgatója lett.­­ Hetedik gym­nasista korában a hirlapirásra adta ma­gát ; nevének kezdőbetűivel irt szépiro­dalmi tárczákat és társadalmi czikkeket a vidéki lapokba s a kolozsvári Ellen­zékbe, melynek belmunkatársa volt. 1887-ben az akkor megalapított kolozsvári Erd. Hiradó politikai napilaphoz került s mint e lap főmunkatársa közgazdasági, politi- Id. Szinnyei J., Magyar írók I.

Next