Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 1. kötet
B - Béri Gyula, családi nevén Moravcsik - Berics János - Berič Pál - Berislavich István (Kis-mlakai)
944 Bereczki—' •Beregszászi 922 Bergmann József, hittudor, a bécsi Pazmanaeum tanulmányi felügyelője, szül. 1849. nov. 12. Esztergomban; a theologiát Bécsben végezte, mire 1873. júl. 13. misés pappá szenteltetett és segédlelkész lett Budapesten, azután tanfelügyelő a bécsi Pazmanaeumban, hol jelenleg is működik. — Munkái: 1. IX. Pius pápa. Pest, 1871. (Házi Könyvtár IV. A pesti kir. m. egyetem által koszorúzott pályairat.) — 2. A reménység könyve. Marschal V. után ford. Eger, 1872. (Buza Sándorral együtt. 2. kiadás. Szatmár, 1882.) Zelliger, Esztergom várm. szók. — Uj M. Sion 1886. 96. — Petrik Könyvészete. Béri Gyula, családi nevén Moravcsik, jogtudor és ügyvéd, M. Mihály, ág. ev. lelkész fia, szül. 1860. júl. 31. Béren, Nógrádmegyében ; középiskoláit Aszódon, Iglón és a budapesti ev. főgymnasiumban végezte ; a jogot és államtudományokat a budapesti egyetemen hallgatta; 1882-ben jogtudorrá avatták. 1884-ben ügyvéddé lett; azóta állandóan a fővárosban működik. Első szépirodalmi dolgozatai a Szarvasi Újságban jelentek meg (1879— 81. és 1889—90.), melynek, hogy két más névrokonától megkülönböztesse magát, előbb Béri Moravcsik Gyula, majd Béri Lehel és Béri Gyula nevek alatt munkatársa volt versekkel, rajzokkal és elbeszélésekkel ; 1883 óta a Fővárosi Lapoknak, 1887 óta az Ország-Világnak állandó munkatársa. Vallás-erkölcsi irányú költeményeket irt az Ev. Egyház és Iskolába is. — Munkái: 1. Adolf. Egy ismeretlen iratai közt talált történet. Constant Benjamin után ford. és bevezetéssel ellátta. Bpest, 1886. (Olcsó Könyvtár 211.) — 2. Költemények. U. ott, 1888. (Ism. Főv. Lapok 1888. 294. sz. Szarvasi Újság 52. sz.) — 3. Pascal Gondolatai, ford. bevezetéssel. U. ott, 1890. (Olcsó K. 273. sz.) Kéziratban: Az alaki és anyagi sérelmek jogorvoslatáról cz. jogtudori felavató értekezése. Jegyei: B. Gy., b. gy. és B. Is. Könyvészet 1888. — Szabó Antal, Költők Albuma. — Corvina 1890. 16. sz. és önéletr. adatok. Berics János, bölcselettudor, a m. tud. egyetem bölcseleti karának tagja, a gör. nem egyesült nemzeti iskolák főigazgatója, szül. 1786-ban Brestováczon Bácsmegyében; iskoláit Szabadkán, Budán, Pozsonyban és Pesten végezte. A budai legfőbb iskolatanácsnak tagja volt. — Előbb Popovicsnak nevezte magát és első dolgozatai e névvel jelentek meg. — Munkái: 1. Oda na smert Joanna Joannovica episk. Backago. Buda, 1805. (Oda Joannovics János bácsi püspök halálára.) — 2. Oda tezoimenttstva g. Pav. et Asi-Markovica. U. ott, 1804. (Oda Asi-Markovic Pál névünnepére.) — 3. Zitie lsusa Christa. U. ott, 1812. (Jézus Krisztus élete. Uj kiadás. U. ott, 1831.) — 4. Serbska musa g. Urosu Nestorovica. U. ott, 1813. (Szerb múzsa Nestorovic Uros kir. tanácsos tiszteletére.) — 5. Naciu naslavlenia. U. ott, 1832. (Kis Pál Nevelési szabályainak szerb fordítása.) — 6. Magyar nyelvtudomány. U. ott, 1833. (Szalay Imre munkájának megbővítése, szerb nyelven.) — Ifjúsági kisebb iratokat és iskolakönyveket irt szerb nyelven, melyek czímei az illető bibliographiákban feltalálhatók. Srbski Lytopis 1825—28. 1833. — Tudománytár II. 209. (Toldy Bibliogr. 1831-re.) — Kiss Áron, M. Népisk. Tanitás Tört. 309. — Novakovic Bibliographiája 599. — Saffarik, Gesch. der Sudslav. Literatur III. 477. — Balogh. Czimjegyzéke 1882. — Petrik Bibliographiája. Berk Pál, ügyvéd, szül. Mocolon, Bácsmegyében; tanult Budán; 1821-től ügyvéd és 1830-tól a karlóczai metropolita titoknoka volt. — Munkái szerb nyelven: 1. Agaton. Wieland után németből ford. Buda, 1820. — 2. Zadig. Voltaire után németből ford. U. ott, 1828. — Még két szerb ódája jelent meg Újvidéken és Budán. Srbski Lytopis 1825. és 1829. — Safarik, Geschichte der Südslav. Liter. III. — Novakovic Bibliographiája.