Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet
O - Orbán (nagylucsei) - Orbán Antal (lengyelfalvi báró) - Orbán Antal - Orbán Balázs (lengyelfalvi báró)
1317 Orbán 1318 Budán; 1855-ben nyert orvosdoktori oklevelet a pesti egyetemen. Richválszkycsaládi nevét 1867-ben változtatta Orbai-ra. Meghalt 1895 körül. Czikkei a Gyógyászatban (1851. A gyermekbetegségek általános kórtanához Bouchut után, 1862. Felszólítás a marhavész ügyében); az Államorvosban (1869. Jászberényi levél); a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (Bpest, 1875. Népgyógyászat és kuruzslás a Jászságban). Rupp, Beszéd 169. lap. — Oláh Gyula, Az egészségügyi személyzet. Bpest, 1876. 162. lap. — Századunk Névváltoztatásai. Budapest, 1895. 171. I. Orbán (nagylucsei), egri püspök, 1491 végén halt meg. Az egri egyházat sok drágasággal, arany és ezüst egyházi szerekkel, nagy értékű oltárneműekkel és ruhákkal ajándékozta meg. Egy festett missale is maradt utána, melyet az egri érseki könyvtár őrzött; jelenleg azonban már ott nem létezik. ul. Könyvszemle 1887. 326. 1. Orbán Antal (lengyelfalvi báró), birtokos, 0. Elek aranyosszéki főkirálybiró (ki 1744. nov. 13. nyert báróságot) és azoni Béldi Klára fia. Czímertani munkája 1854-ben megvolt a Mikó Imre könyvtárában, mely az erdélyi múzeumba került. Kővári László, Erdély nevezetesebb családai. Kolozsvár, 1854. 198., 199. 1. — Magyar Nemzetségi Zsebkönyv. Főrangú családok. Bpest, 1888. 383. lap. — Illéssy-Pettkó, A királyi Könyvek. Bpest, 1895. 275. 1. Orbán Antal, főreáliskolai tanár, szül. 1843-ban Kolozsmonostoron (Kolozsm.); 1870-ben nyert tanári oklevelet. 1871 óta a budapesti VIII. kerületi főreáliskola tanára, hol a mennyiségtant és természettant tanítja. Czikke a Pest-Józsefvárosi alreáltanoda Értesítőjében (1872. A kettős megosztási villamosság és az azon alapuló villámsokszorozó gépek). Felsmann József, A budapesti VIII. ker. főreáliskola története. Bpest, 1896. 108. 1. — Vajda Névkönyve 71. 1. és a m. n. múzeumi könyvtár példányáról. Orbán Balázs (lengyelfalvi báró), országgyűlési képviselő, a m. tudom. akadémia levelező tagja, Orbán János báró huszárszázados és Knecktel (Foresti) Eugenia fia, szül. 1830. febr. 3. Lengyelfalván (Udvarhelym.); felsőbb iskolai tanulmányait Udvarhelyt végezte. Az egyetemi tanfolyamot teljesen be sem fejezve, 1847 elején Konstantinápolyba ment s innét útra kelve beutazta Arábiát, Szíriát, Palesztinát, Egyiptomot. Hazajövetele után csakhamar másodszor is útra indult és útjáról visszatértében 1849-ben Konstantinápolyban 150 főnyi csapatot gyűjtött a magyar hadsereg számára, de alig érkezett Magyarországba, Görgey letette Világosnál a fegyvert. Ekkor Londonba, majd Jersey és Guernsey szigetre, 1855-ben Konstantinápolyba visszatért és itt élt 14 évig. Magyar casinot szervezett és a menekülteknek sokban segítségére volt. Több levelet küldött keletről a kolozsvári lapoknak Bakunin álnév alatt. Künnléte alatt megismerkedett Kossuth-, Mészáros- és Guyonnal; Hugó Viktornak barátságát bírta; 1889-ben a 800 magyarnak Párisban létekor ő beszélt a Pantheonban. Mazzinit és Louis Blancot ismerte s társaságukban szívta be a demokratia és szabadság eszméit. Londonban, hol két évet töltött, a British Museumban utazási tapasztalatait egészítette ki s könyvéhez bő s becses adatokat gyűjtött. 1859-ben hazájába visszatért és 1861. Udvarhelyszék ideglenes főjegyzőjévé, 1867. Kolozsvármegye rendes főjegyzőjévé, 1871. Marosvásárhely, 1872. és 1875-ben Udvarhelyszék alsó kerülete, később Berettyó-Újfalu országgyűlési képviselővé választotta meg függetlenségi programmal; mind a három időszak alatt jegyzője volt a képviselőháznak. A m. tudom. akadémia 1887. máj. 13. választotta levelező tagjává. Torda város díszpolgára volt. Lénye, ruhája, modora, beszéde, tettei hajthatatlan kurucz jellem és ős székely természet typikus 42.