Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 13. kötet
SZ - Szegedi (Veres) Gáspár - Szegedi Gergely - Szegedi György
546 Szegedy .—Szegfi 558 (Kiadás). — 4. Credo in Deum. Hiszek egy Istenben, Keresztyeni Tudománynak Első Része a Hitről és a tizenkét Ágazatiról. Mellyet Deákul irt . . . Witfelt Péter .. . Kassa, 1671. (Ihász G. szerint Sz. fordította magyarra). — Rimely »poeta eximius«-nak mondja Szegedit. Zelliger Alajos, Egyházi írók Csarnoka. Nagyszombat, 1893. 502. 1. Kollányi, Esztergomi kanonokok. Esztergom, 1900. 259. 1. Szegedi (Veres) Gáspár. — Munkája: Szép roevid História két nemes ifjiaknac igaz baratsagokrol . . . Colosvarat, 1578. Ujabb kiadásai. U. ott, 1580. Lőcse, 1629. és 1676. (Bőven tárgyalja Heinrich Gusztáv, Boccaccio élete és művei, 1881, 227—289. 1.). Szabó Károly, Régi M. Könyvtár I. 77. ). Szegedi Gergely, ref. lelkész, theol. dr., szül. 1511.Szegeden, előbb kath. pap volt. Farkas szerint mint szent Ferencz rendi szerzetes Nagyváradon Martinuzzi György pártfogásával 1553. a rend definitora, s 1546-ban ugyanott a rend proviniciálisa volt; innét 1550-ben távozott és azután a Petrovics Péter pártfogása alatt állott Beregszászban élt, honnét a Kálmáncsehi Sánta Márton segélyével külföldre ment; előbb a genfi, 1556. júl. 8-tól pedig a wittenbergi egyetem hallgatója volt. Hazájába visszatérve, Eperjesen és Kassán több ízben prédikált és Debreczenben telepedett meg, hol pár hónapig viselt iskolaigazgatói hivatalából 1557. decz. 21. választották meg papnak; élénk részt vett a kálvinismus ekkori küzdelmeiben. 1569 körül távozott Debreczenből; ettől fogva nyoma vész. Munkái: 1. Censurae Fratris Gregorii Zegedini ex ordine diui Francisci, in propositiones erroneas Matthiae Deuai, sed ut ille vocat, rudimenta salutis continentes. Anno M.D.XXXV. (Bécs). — 2. Epistola Ad 111. Magn. Dnum D. Petrum Petrouuit... Wittenbergae, 1557. — 3. Énekes Könyv 1562. (Ujabb bőv. kiadása: Énekes könyv, melyről szoktanac az Vrnac Diczeretet mondani, az anya szent egyházban es keresztyeneknec minden gyülekezetiben es meg öregbittetett, Sz. Gergel altala meg emendaltattatott . . . Debreczenibe . . . An M.D.LXIX. Ennek egyetlen példányát Hellebrant Árpád fedezte fel 1892-ben a boroszlói egyetemi könytárban. Ezután még több kiadást ért: (1570— 71. és 1572—79, melyek csonka példányai megvannak a M. n. Múzeumban. Ezt facsimile kiadásban, tanulmányával Sz. G.-ről és Énekes Könyvéről, jegyzetekkel ellátva Szilády Áron 1893-ban bocsátotta közre az Akadémia kiadásában. Ism. Kath. Szemle 1894. Az ebben foglaltak közül tőle való 13 éneket egy szintén neki tulajdonítottal együtt jegyzetek kíséretében ugyancsak Szilády Áron adta ki újra a Régi M. Költők Tára VI. kötetében 1896. jegyzetekkel. — Egyik szerzője volt a debreczeni, illetőleg egervölgyi hitvallásnak, valamint az eléjök írott ajánlóleveleknek. — Többen Szegedi György jezsuitával zavarják össze. (L. Figyelő VIII. 380. 1. Fabó czikkét). Bod, Athenas 172, 254 1. — Horányi. Scripto res III. 342. 1. — Szűcs István, Debreczen város története 563. 1. — Tóth Ferencz, Túl a dunai püspökök 52. 1. — Prot. Egyh. és Iskolai Lap 1859. 115. 1. — Toldy, M. Költészet története. Pest, 1867. — Farkas Seraphinus, Scriptores. Posonii, 1879. 18. 1. — Warga Lajos, Egyháztörténelem II. 240. 367. 1.Szabó Hellebrant, Régi Magyar Könyvtár II. 19., 20. III. rész 96., 133. 1. — Tört. Tár 1890. 177. 1. — Irodalomtörténeti Közlemények 1892., 1893., 1902. — Barta Jenő, Szegedi Gergely Énekes könyve. Bpest, 1899. (Lenyomat a Prot. Szemléből). — Zoványi Jenő, Theologiai Ismeretek Tára. III. 26. 1. Szegedi György, bölcseleti doktor, Jézustársasági áldozópap és tanár, szül. 1711. nov. 11. Mikeszászon (Erdélyben); 1727. okt. 28. lépett a rendbe ; tanított a grammatikai, humaniórak és a rhetorika osztályokban Kolozsvárt és Kassán hat évig a bölcseletet, öt évig Nagyszombatban, Gráczban, majd Kassán a theologiát tanította; rector volt Kolozsvárt, Kassán és ismét Kolozsvárt, hol egy- Id. Szinnyei J., Magyar írók, XIII. 18