Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 14. kötet
T - Thill János Kristóf - Thill Nándor - Thim József - Thirring Gusztáv Adolf
123 Thill—Thirring 124 Thill János Kristóf, az altdorfi és a jenai egyetem hallgatója volt; utóbbiba 1687. iratkozott be; pozsonyi származású. — Munkái: 1. A Deo ad Deum "Sanctissimi Hujus Gratia Benevolo Superiorum Indultu Naturalismi Spem Speciemque Nullám H. Philosophiam In Beando Homine Deficientem Publice Disputabunt. . . Altdorfi, 1684. — 2. De Advocatia Imperatoris Ecclesiastica Disputatio Inauguralis. Jenae, 1690. Szabó-Heliebrant, Régi M. Könyvtár III 2. rész. Thill Nándor, szab. hiv. tiszt Budapesten. — Munkái: 1. Elemi karénektan tanodák számára. Bpest, év n. Két rész. — 2. Első karénektan tanodák számára. U. ott, 1865. Két füzet. Kiszlingstein Könyvészete. Thim József, orvosdoktor, járásorvos,szül. 1864. aug. 6. Zomborban ; gymnasiumi tanulmányait ugyanott végezte; az orvosi egyetemet Bécsben, Berlinben és Grazban hallgatta. Orvosi oklevelet 1889. nyert. Két évet töltött a grazi közkórházban mint alorvos és egyet a budapesti szemészeti klinikán Schulek tanár mellett. 1889. Titelre (Bács-Bodrogm.) és 1893. Zomborba neveztetett ki központi járásorvosnak. 1895. tiszti orvosi oklevelet nyert. 1896. Sándor szerb király a Szent-Száva renddel tüntette ki. — Czikkei a Hazánkban (I., III. 1884—85. Zombor városa 1848—49., A titeli fensík a magyar szabadságharczban, V. 1886. A zalatnai mészárlásról, Szerbia és a szerb mozgalom Magyarországon, Risztics János után, VIII. 1887. A szerb fölkelés kitörése, Belgrád ostroma, Vörös Antal följegyzéseiből, IX. 1888. Damjanich imája); a Bácskában (1885. 38. sz., 1886. 39. sz. Bács-Bodrogmegye 1848.49. iratairól, 1887. 76., 77. sz.); a Bács-Bodrog vármegyei tört. társ. Évkönyvében (1886. Zombor város eleste, Sterbácz eltűnt község, 1888. A szerb vajdaság felállításának megkísérlése a mult században, 1891. Egy bácskai eltűnt községről); a Délmagyarországi Lapokban (1887. 102. sz.); a Politikai Hetilapban (1905. 43. A faj magyarság jövője); a Pallas Nagy Lexikonába a szerb történeti czikkeket írta. — Munkái: 1. Délmagyarország önvédelmi harcza 1848— 1849-ben. I. kötet: Bácsbodrogmegyei és Szerém-végvidéki események. Zombor, 1887. (Ism. Egyetértés 133., P. Napló 145., Bácska 33. sz.). — 2. A szerbek története a legrégibb kortól 1848-ig. Nagy-Becskerek, 1892. (Történeti Nép- és Földrajzi könyvtár XXIV. Ism. Kath. Szemle 1893.). — 3. A malariákról. Bpest, 1893. — 4. Az 1848-49. szerb felkelés. U. ott, 1894. — 5. Az Obrenovicsok fellépése a forradalom alatt. Zombor, 1894. — 6. Az egészségügyi közigazgatás reformjáról. Bpest, 1894. — 7. Egészségügyünk jelen viszonyai és a reform. U. ott, 1895. — 8. Himlőoltási útmutató, különös tekintettel a gyakorlati eljárásra. Hat táblával. U. ott, 1896. — 9. Az egészségügyi közigazgatás kézikönyve, különös tekintettel a gyakorlati eljárásra. U. ott, 1897. Két kötet. Három tábl. — 10. Népszerű közegészségtan. A művelt közönség számára. U. ott, 1898. (Egyetemes Ismeretek Tára VII.). — 11. Közegészségtan. U. ott, 1899. — 12. Orvosi Írásművek. U. ott, 1904. — 13. Magyar orvosi Útmutató. U. ott, 1905. — 14. Faj hygiene és a magyarság. U. ott, 1905. — Az 1895. nemzetközi kongresszuson tartott felolvasása: Über Serbiens Sanitätswesen und Gesetz. Pallas Nagy Lexikona XVI. 155. 1., II. Pótkötet 1904. 725. 1. — Petrik M. Könyvészet 1886—1900. — Magyarország Vármegyéi. Bác-Bodrog vármegye. Bpest, 1909. II. 549. 1. Thirring Gusztáv Adolf bölcseleti doktor, oki. középiskolai tanár, egyetemi rendkívüli tanár; a budapesti Statisztikai Hivatal és a Fővárosi Könyvtár igazgatója; a m. tudom. Akadémia levelező tagja; Th. Lajos vaskereskedő és Schwarz