Szion, 1838. július-december (Második félév, 1-32. szám)

1838-10-19 / 22. szám

1 tárgyjegyzek: £ Inttudomany. A’ Kereszténység' eillapitásáról " (Fraissynous után ) Sujánszky. — Történet- £ tár. Magyarország. Az iskolai év' meg- nyitása a' Testi egyetemben. Stankovits János 1 Gyári püspök e méltóságának Testre érkezése. —• A’ Felségelenczébe menete. — Olasz- ország: Urbárium Collegium’ növendékei ’ Rómában. — Australia: A' Gambiers-i ’ sziget lakóinak lelki újjá születése. 1 S шишахвшдвпг» I yr’ termetszet’ törvénye. A’ hajdani Róma bölcsei és szónoki’ ? legelsőbbikének a’ természet’ törvényéről elég magas és tiszta fogalmai voltak , midőn monda : ,,A’ valódi törvény a’ józan rész ’s a’ mindenikünknek közös természet’ szózata , örök és változhatlan törvény, melly kötelességinket meghatározza ’s az igazság- talanságot kárhoztatja. Hatalma alól a’ né- рек is tiszthatóságok sem szabadíthatnak “ fel. Nincs szüksége kívülünk más hirde- tőre, más tolmácsra, ugyan az Róma mint Athénéban, ugyan az vala régente , mint most. Általa igazgatja Isten az embereket a főhatalommal, ő egyedül szerzője, birója, és boszulója. Mindenik ki szerinte nem cselekszik magával ’s a’ természettel ellen- £ kezik , ’s ön keblében fogja vétke’ büntestését érezni, ha bár mind azon fenyítéke- két, mellyeket az emberektől szenvedhet, s kikerülhetné44. Ekkép szóla hajdan Cice- íro ,,köztársasága44 harmadik könyvében. " Lactantz, ki nekünk ezen töredéket meg-őrzé olly szépnek találd, hogy azt szinte | Istentől sugallottnak lenni vélte. Valóban | milly szózatok , milly világsugárok maga | a’ pogányság’ ölében | de , egyszersmind | milly nyalázatot hárítanak azotti gonosz rend- | szerekre, mellyek a’ jót és roszat össze- | keverve az erkölcsiség’ szabályait szabad ^ akaratunkra hagyják. Annyira kellett tehát már vetemednünk, hogy a’ kereszténység’ legfényesebb sugárzása közti fölelevenedni lássuk azon képtelen rendszereket, mellyek a magok a’ pogányoknál legelőre boszonkoródást és gyűlöletet ébresztve , a’ Görögök és Rómaiaknál csak akkor tudának hitelt ? szerezni magoknak , midőn megromlások , és enyészetök felé gyors lépésekkel halad- tak. A’ gonoszságnak mennyi titkaira kellene fátyolt lebbentenem, ha mind azokat előszámlálni akarnám, mik az erény, szenvedélyek , emberi cselekvés szabályi és annak* vezető okai felől a’ jelenkor istentelen íróinak bősz tolláikból folyának ! Elég legyen tudni, hogy tanítások szerint, az erény és vétek nem gyökerzik az izek’ természetében , hogy változhatnak miként a’ szokás és éghajlatok, hogy az erköltsiségnek politika a’ szüléje, miként a’ törvények’ és hóhéroknak, hogy csupán a’ szenvedélyek lelkesítnek nagy tettekre, hogy az marad az igazi bölcs , ki kényökre bízza magát ’s ném bajlódik hasztalan levivásakor, hogyha reggel jók és estve roszak vagyunk, azt csupán a’ vér lassúbb vagy sebesb kerengésének kell tulajdonítanunk, hogy azon erénypap a’ ki a’ bujához ekkép szól ,,légy mérsékletes, azon gyógyászhoz hasonlít, ki betegének mondaná ,,a’ hideg ne leljen44. Ilyenek az egykori reformátorok’ tulságai. Mennyi álokoskodás, menynyi két értelműségek, hogy sötétségük elenyésszék ’s kártékony következményei eltakartassanak, hogy gyűlöletessé vagy nevetségessé tétessenek az örök rendszabályok, mellyek e’ világon a’ béke és igazságnak őrzőji. — Tudjuk milly hévvel hallgattattak a’ hazugság’ ezen tanításai a’ társaság’ minden osztályitól ’s milly szomorú pusztításokat tőnek. Szándékom az igazságot az álokoskodás ’s a’ csalóka szenved helyek’ minden fellegeiből kiburkoltan életökbe tüntetni, ’s a’ jó és rész közötti lényeges és alapkülönséget megállapítani, melly nélkül minden erkölcsiség, törvény és társaság elenyészik. Három tárgyat fogok megállapítani. Először hogy van egy, az embernek minden frigykötéseit megelőző törvény; másodszor, hogy ezen törvény teljes joggal neveztetik természetinek; harmadszor, hogy az első, mire ezen törvény minket kötelez , hajlandóságinknak fékentartása : ez leszen , a’ természet törvénye felöli értekezésnek foglalatja. Ámbár a’ vallás és erkölcsiségben az ész , lelek ismeret az érzelem egymással gyakran felcseréltetnek, vagy csak gyönge , árnyéklatokkal választatnak el egymástól, s mi mindazonáltal azokat itt meg fogjuk különböztetni , hogy eszméink kifejtésének több rend - és érthetőséget kölcsönözzünk. f Esznek nevezem azon világosságot, melly nekünk az izék eredetét az erköl- s csók’ zsinórmértékét felderíti , lélekismeretnek nevezem azon bölitéletet, mellynél fogva cselekvése után az embert ön magát dicséri , vagy kárhoztatja , ’s az érzelem I alatt azon benyomások és mindenikünk£ nek közös hajlandóságokat értem, mellyek I az elmélkedést megelőzik, és természetünktől elválaszthatlanok. Már az ész , lélek£ ismeret és érzelem’ hármas bizonyítmányá- s ra hivatkozom, hogy megállapítsam a’ jó I és résznak lényeges különségét , cseleke£ detűnkre nézve egy, az emberek minden f egyezkedéseit megelőző törvénynek már a kezdettől lételét. Először az észre hivatkozom. Van egy világosság melly minden elmét felderít, ’s melly olly kevéssé emberi találmány, mint s a’ nap melly világít. Gyöngébb néhányak, és élénkebb másoknál , de közös mindnyáj jóknak , az eredeti igazságokat mindnyá 4 funkkal közli, ’s innen vagyon, hogy az emberek minden időben ’s minden tartás Hiányban bizonyos pontokban megegyeznek , és a’ nélkül hogy valaha egymást ismer£ nék , a’ nélkül hogy a’ barátsági körülmén nyele vagy köznevelés által érintésbe jönné- nek, még is felölök úgy egyetértenek, s hogy őrültnek tartanák azt, ki nem úgy gondolkodnék, mint az emberiség’többi része. A’ külön századokban is a’ föld kü£ lön vidékein az emberek véleményökben s számtalan kevesbbé világos tárgyak fölött megoszolhatnak, de mé mindig egy fenebbi ellenállhatlan világosság, melly rajtok uralkodva, ’s magához hódítva őket, bizonyos mozdulatlan középpont köréhez lánczolja, ’s bizonyos változhatlan törvé- 4 nyek által, mellyeket eredeti elveknek ne£ vezünk, a’ közöttök támadó érzelmek’ végshetetlen változatossága, szenvedélyeik, ér-4 dekök és szeszélyük’ daczára , egyesíti. Azon világosság az , így szoll Fénelon, melly f által a’ Canadai vadember minden butasá- í-í G- у а г in a t It у János. ег - •'• Pesten, Pénteken. October’ 19-én 22. szám. g-dik félév. Szerkeszti ’s kiadja :