Szociálpolitikai Értesítő (1984/2)
Havas Gábor: A magyarországi cigányok művelődési viszonyaira vonatkozó kutatások (1982)
129 intézmények elvárásainak való meg nem felelés mértékét vizsgálták anélkül, hogy a társadalmi meghatározottságok, a kirekesztő mechanizmusok és a beilleszkedés nehézségeinek szerepét kellően elemezték volna. Holott a Tömegkommunikációs Kutatóközpont cigánysággal kapcsolatos előítélet kutatásai még úgy is kellően alátámasztják a két szempont együttes kezelésének szükségességét, hogy csak a közvéleményt szondázták, és nem vizsgálták az "intézményesített" előítéleteket. * A társadalmi struktúrában elfoglalt hely, az ennek megfelelő formális és informális reakciók, illetve az ezekre adott lehetséges válaszok megértése nélkül nem értelmezhető a különböző cigány csoportok és az egyes intézmények kapcsolata. A Népművelési, majd a Művelődéskutató Intézet 1979-ben induló kutatása éppen ezért a cigányság és a közművelődés addig nem vizsgált kapcsolatát tágabb vonatkoztatási keretbe helyezte, és megpróbálta a két szempontot a kutatás során együtt érvényesíteni. A kutatás 8 teljesen eltérő adottságú és helyzetű cigány közösségben folyt a nem kérdőíves statisztikai adatgyűjtés,a mélyinterjú és a jegyzőkönyvekben rögzített résztvevő megfigyelés módszereivel. A feldolgozás még folyik, a legfontosabb tanulságok az alábbiakban foglalhatók össze. Az Intézet cigány vizsgálata elsősorban életmód-kutatás volt. A meghatározott szempontoka tradicionális és a modern közötti átmenet skáláján való elhelyezkedés, anyanyelv, a közösséghez kapcsolható hagyományos mesterségek, jelenlegi foglalkozási struktúra, lakásviszonyok, a település történeti adottságai, a település helye a település-hierarchiában, a cigányok betelepültségének foka alapján kiválasztott különböző típusú cigány közösségek összehasonlító vizsgálatával választ próbáltunk keresni arra a kérdésre, hogy a fent jelzett "kemény változók" tipikus egybekapcsolódási módjai milyen életforma-változatokkal járnak együtt, milyen jellegzetes életstratégiákat alakítanak ki, hogyan szabják meg a közösség belső viszonyait és a nem cigány társadalomhoz fűződő kapcsolatok módját és jellegét.