Szociálpolitikai Értesítő (1984/2)

Dr. Réteg Zita: A cigányság helyzetének nyelvi és iskolai vonatkozásai álláspontok és viták

A felsorolt általános jellegű kifogások ellenére ismé­telten hangsúlyozni szeretném Vekerdi József empirikus kutatá­sainak értékét. Az általa összegyűjtött, szakszerűen feldolgo­zott és publikált konkrét nyelvi anyagok, nyelvleírások értéket képviselnek a hazai és nemzetközi cigánykutatásban, s az e szak­területen folyó jelen- és jövőbeli kutatómunka szempontjából a­­lapvető fontosságúak. Az a/, b/, c/ alapkérdésekkel kapcsolatban Vekerdi József ellenpólusát egy, a cigány nyelv fejlesztésének, önálló cigány kultúra megteremtésének elkötelezett értelmiségi csoport képvi­seli. Közülük elsősorban Szegő László, Lakatos Menyhért és Daró­­czi József nevét említeném, mivel nyelvi kérdésekről - riportok­ban és publicisztikai írásokban - leginkább ők fejtették ki né­zeteiket, írásaik és nyilatkozataik nyelvi kérdéseket taglaló részében mindenekelőtt a nyelvi politika, a nyelvi jogok problé­makörével foglalkoznak. Bár álláspontjukat nem tudományos igény­nyel és megalapozottsággal fejtik ki, egyes nézeteikkel jelen­tős közvéleményformáló hatásuk miatt mégis foglalkozni kell.­­A kifogásolt nézeteket természetesen a csoport tagjainak nem mind­egyike és nem egyforma mértékben osztja, bírálatom mindenekelőtt a fent említettekre vonatkozik./ 1.1 Miközben a szerzők a cigány anyanyelviség tényeit, a nyelvi jogok kérdéseit, ennek oktatási és kulturális vonatkozá­sait kiemelik, rendszerint figyelmen kívül hagyják a cigányság nyelvi heterogeneitásának tényeit. Ez a tendencia tükröződik pl. a cigány anyanyelvű beszélők számarányának mértéktelen túlbecsü­lésében, így Szegő László egyik 1976-ban megjelent cikkében "több százezer főt számláló cigány anyanyelvű cigányok"-ról ír, anélkül, hogy indokolná eltérését a cigányság nyelvi megoszlásá­nak ekkor már ismert adataitól.'*'­ Általában is elmondható, hogy ezekben a cigányság helyze­tét tárgyaló írásokban aránytalanul nagy súlyt kap a nyelvi kér­dés, ezzel egy fontos, valóságos, de a cigányságon belül csupán a kisebb részt érintő kérdést állítva a középpontba. 2./ Publicisztikai írásaikban, nyilatkozataikban az emb­-

Next