Szociálpolitikai Értesítő (1984/2)
Dr. Réteg Zita: A cigányság helyzetének nyelvi és iskolai vonatkozásai álláspontok és viták
A felsorolt általános jellegű kifogások ellenére ismételten hangsúlyozni szeretném Vekerdi József empirikus kutatásainak értékét. Az általa összegyűjtött, szakszerűen feldolgozott és publikált konkrét nyelvi anyagok, nyelvleírások értéket képviselnek a hazai és nemzetközi cigánykutatásban, s az e szakterületen folyó jelen- és jövőbeli kutatómunka szempontjából alapvető fontosságúak. Az a/, b/, c/ alapkérdésekkel kapcsolatban Vekerdi József ellenpólusát egy, a cigány nyelv fejlesztésének, önálló cigány kultúra megteremtésének elkötelezett értelmiségi csoport képviseli. Közülük elsősorban Szegő László, Lakatos Menyhért és Daróczi József nevét említeném, mivel nyelvi kérdésekről - riportokban és publicisztikai írásokban - leginkább ők fejtették ki nézeteiket, írásaik és nyilatkozataik nyelvi kérdéseket taglaló részében mindenekelőtt a nyelvi politika, a nyelvi jogok problémakörével foglalkoznak. Bár álláspontjukat nem tudományos igénynyel és megalapozottsággal fejtik ki, egyes nézeteikkel jelentős közvéleményformáló hatásuk miatt mégis foglalkozni kell.A kifogásolt nézeteket természetesen a csoport tagjainak nem mindegyike és nem egyforma mértékben osztja, bírálatom mindenekelőtt a fent említettekre vonatkozik./ 1.1 Miközben a szerzők a cigány anyanyelviség tényeit, a nyelvi jogok kérdéseit, ennek oktatási és kulturális vonatkozásait kiemelik, rendszerint figyelmen kívül hagyják a cigányság nyelvi heterogeneitásának tényeit. Ez a tendencia tükröződik pl. a cigány anyanyelvű beszélők számarányának mértéktelen túlbecsülésében, így Szegő László egyik 1976-ban megjelent cikkében "több százezer főt számláló cigány anyanyelvű cigányok"-ról ír, anélkül, hogy indokolná eltérését a cigányság nyelvi megoszlásának ekkor már ismert adataitól.'*' Általában is elmondható, hogy ezekben a cigányság helyzetét tárgyaló írásokban aránytalanul nagy súlyt kap a nyelvi kérdés, ezzel egy fontos, valóságos, de a cigányságon belül csupán a kisebb részt érintő kérdést állítva a középpontba. 2./ Publicisztikai írásaikban, nyilatkozataikban az emb-